Best WordPress Hosting
 

Négymilliárdért vette meg az állam Leisztinger Tamás bányászcégét

Közel négymilliárd forintot fizetett a magyar állam Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó bányászcégért – írja az Átlátszó.

Az oknyomozó portál arról ír, hogy a borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t még 2022 végén vette meg az állam, és az adásvételi szerződést, illetve a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

A portál azonban perre ment az adatokért, és nyert is a bíróságon. Az állami cég ezután elküldte a megállapodást, amelyből kiderül, hogy közel 4 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a „baloldal vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás volt – fogalmaz az Átlátszó.

A Titanic mellett a dinoszauruszokat is feltámasztotta volna az ausztrál Trump

Clive Palmer ausztrál milliárdos több mint tíz éve tervezi, hogy megépíti a Titanic mását, de eddig rendre kudarcba fulladtak a kísérletei. Nemrég megesküdött rá, hogy hamarosan tényleg megszülethet a 1912-ben elsüllyedt utasszállító hajó új változata, holott sokkal nagyobb a káosz körülötte, mint valaha. A 69 éves bányakirály a 4,3 milliárd amerikai dollárra becsült vagyonával Ausztrália 13. leggazdagabb emberének számít, fénykorában egészen a szenátori tisztségig tudott pénzelni egy jelöltet, most azonban még a saját birodalma felett sem uralkodhat teljesen, ráadásul a politika is keresztbe tehet neki.

Dinópark, dinoszaurusz-klónozás

Palmer későbbi pályafutását elnézve igazából semmi meglepő nincs abban, hogy a bányászatból meggazdagodó üzletember amúgy súlyos asztmával küzdötte végig a gyerekkorát. Szülővárosában, a Melbourne-höz tartozó Footscray-ban annyira szennyezett volt a levegő, hogy a családnak el kellett költöznie. A queenslandi Gold Coastba tették át a székhelyüket, Palmer később az Queenslandi Egyetemre járt, újságírást és jogot tanult, de otthagyta az intézményt, és ingatlanügynökként kezdett dolgozni. Gold Coast az 1980-as években kezdett fellendülni, Palmer pedig kiváló érzékkel váltott, a helyi ingatlanpiac virágzása nyomán maga is hatalmas vagyonra tett szert. Akkorára, hogy 29 évesen már vissza is vonult az ingatlanszakmától, állítása szerint addigra körülbelül 40 millió ausztrál dollárt keresett. A pénz egy részét a bányászatba fektette, 1984-ben indította el a Mineralogy nevű vállalatát, a vasérctermelésből származó bevételeinek köszönhetően pedig bőven jutott arra, hogy finanszírozza az egyik szenvedélyét: a politikát.

Csendben elsunnyogták a recski sárlavinakárosultaknak Orbán által ígért fél milliárdját

Semmi nem lesz az 500 milliós támogatásból, amit Orbán Viktor ígért a recski bányakárosultaknak. Ugyan erről semmilyen hivatalos levelet nem kapott a polgármester, úgy véli, elég egyértelmű a helyzet, miután a támogatáshoz szükséges okirat eddig nem született meg. A Belügyminisztérium nem cáfolta a faluvezető szavait, az MR Lakásalapnál pedig helytállónak nevezték, amit mondott.

Nem kerül Recskre az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormányhatározattal elkülönített félmilliárd forint. Ez azt jelenti, hogy a pénzből senki nem számíthat segítségre azok közül, akiknek a házát tavaly nyár elején elöntötte a sár – tudta meg a 24.hu.

Néhány  napja az ATV reggeli műsorában jelentette ki Nagy Sándor recski polgármester, hogy az 500 milliós támogatás okafogyottá vált, ezért már nem is számolnak vele. Ezt követően a 24.hu több információt kért a faluvezetőtől, aki elmondta, a támogatást „csak úgy nem adják oda, ahhoz kellett volna a Belügyminisztérium támogatói okirata is. Ez viszont nem született meg.” 

Megkérdezték, hol a recski bányakárosultaknak beígért 500 millió, a kormány erre a 2010-es vörösiszap-katasztrófával válaszolt

A mai parlamenti ülésnapon szót kért a jobbikos Dudás Róbert is, és a recski sárlavináról kérdezett. Mint ismeretes, tavaly nyáron egy villámárvíz következtében a NER-közeli kőbánya elárasztotta a Heves megyei falu egyik utcáját, emiatt több tucat embernek el kellett hagynia az otthonát. Dudás felidézte, hogy a cég nem ismerte el a felelősségét az ügyben, azt pedig szerinte elfogadhatatlan, hogy az állam egy magáncég hibája miatt keletkezett kárt fizet ki, miközben a cég folytathatja a tevékenységét. Megemlítette, hogy 500 milliót ajánlott fel a kormány a helyzet rendezésére, ugyanakkor – ahogy korábbi írásunkból is kiderült – eltelt nagyjából „háromnegyed év és az ötszáz millióról senki nem hallott, egy érintett sem.”

Válaszában Koncz Zsófia államtitkár lényegében semmit nem reagált arra a felvetésre, hogy mi a helyzet a kártalanítással. Erre mondta azt Dudás, hogy

Egyetlen egy gondolatot nem említett azzal kapcsolatban, hogy milyen segítségre számíthatnak a valós károsultak.

Orbán Viktor megígérte, a kormány mégis másra mutat: senki sem segít a recski sárlavina károsultjain

Az elmúlt hónapokban két Kormányinfón is megkérdeztük Gulyás Gergelyt arról, hogy áll a recski sárlavina károsultjainak ügye. Mint ismert, tavaly nyáron a heves esőzés hatására nagy mennyiségű sár ömlött Recsken Kósa Lajos barátja, az ügyvéd Fiák István bányájából a mindössze pár száz méterre lévő lakóingatlanokra. A kéttucatnyi ház több mint felét érte el a sár, mások nem kaptak közvetlenül belőle, ennek ellenére hetekre kiköltöztették a helyieket, akik közül akad olyan, aki máig nem térhetett vissza az ingatlanjába.

Az iszapömlés után néhány héttel maga Orbán Viktor írt alá egy 500 millió forintos keretösszegről szóló határozatot, mely a károsultakat lett volna hivatott megsegíteni – a 24.hu erről a félmilliárd forintról kérdezte kétszer Gulyást. Legutóbb február elsején fordultunk a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, azt tudakolva, mi a helyzet ezzel a pénzzel. Gulyás azt felelte: „Ha ez valóban így van, hogy önök nem kapták meg (a válaszokat – a szerk.), hiszen valóban volt róla szó, akkor elnézést kérek, és a héten a kollégáim, ami nekünk rendelkezésre áll, azt el fogják juttatni.”

Aztán megint hetekig nem kaptunk választ, ezért a múlt héten írásban ismét rákérdeztünk Gulyás minisztériumánál a fejleményekre. Erre azt a választ kaptuk: „A kormány megbízásából az MR Lakásalap Nonprofit Kft. munkatársai folyamatos kapcsolatban vannak a károsultakkal. A cél, hogy minden családnak az egyedi élethelyzetüknek megfelelő lakhatási megoldást találjanak. Az ingatlantulajdonosoknak a Lakásalap segítséget nyújt az ingatlanjuk értékesítéséhez, és a településen vagy a térségben értékbeszámítással megvásárolható vagy bérelhető csereingatlant ajánl fel a portfóliójából. A rendezetlen jogviszonnyal rendelkezőknek szintén a településen vagy a térségben bérelhető ingatlant keresnek. A költözéssel, az ingatlanokkal kapcsolatos minden jogi ügyintézésben és bármilyen felmerülő költségben a Lakásalap segítséget nyújt az érintetteknek.” (A Lakásalapról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.)

Pár éve még ő volt az ír Miss Universe, de a modellkedés helyett inkább a teherautó-sofőrködést választotta

A korábbi Miss Universe Ireland az utóbbi időben nagyon messze került a modellek és szépségkirálynők csillogó világától, miután úgy döntött, hogy elvállal egy olyan különleges munkalehetőséget, amiből az emberek többsége valószínűleg nem kérne.

A 29 éves ír szépségkirálynő még tavaly cserélte le az estélyi ruháit és tiaráit munkásoverálra, amikor teherautó-sofőrnek állt Nyugat-Ausztráliában.

Grainne Gallanagh 2018-ban nyerte el a Miss Universe Írország címet, később pedig a Dancing with the Stars írországi változatában is megmérette magát. De olyannyira nem volt kedve a szépségkirálynők életmódjához, hogy most inkább napi 12 órában teherautót vezet. Az új munkája ugyanis az, hogy ellátmányt és árukat szállít különböző nyugat-ausztráliai bányákba egy civilizációtól távol fekvő, hatalmas telepen.

Beszállhat a szemétbizniszbe a gánti Orbán-bánya

A gánti Orbán-bánya jövőjéről azt írja a csütörtökön megjelent HVG, hogy ott idén elindulhat a szemétgyűjtés. A feladatra létrehozott vállalatban, a DG Kőbánya Projekt Kft.-ben felvették a tevékenységi körök közé a nem veszélyes hulladék gyűjtését, kezelését, ártalmatlanítását, a cég nevét Dolomit Inert Kft.-re változtatták.

A hetilap emlékeztet rá, hogy a társaság többségi tulajdonosa a Gánt Kő Kft., amely idősebb Orbán Győzőnek, a miniszterelnök édesapjának a cége, a maradék üzletrészen unokája, Orbán Dávid és az ő üzlettársa, Mürkl Máté ügyvéd osztozik.

A vállalkozásnak kiadott engedély szerint 2024-től évente 400 ezer tonna hulladékkal tölthetik fel a gánti dolomitbánya gödrét. A HVG megjegyzi, évente 400 ezer tonna háztartási szemetet szállítanak el Budapestről.

Így akadályozta meg egy felbőszített társaság, hogy bánya épüljön a kertek végébe a Duna-parton

Ilona húsz éve költözött Pilismarótra, annak is a Duna-parthoz közel eső részére. Kutyája is van, kertje is, mondja, a levegő jobb, mint a pesti belvárosban, ahonnan 90 négyzetméterből költözött ki az itteni nyaralóba. Könnyebben meg tud itt élni, és jobban el tudja magát foglalni – ki tudja, még hány érv szól Pilismarót mellett az éppen sétáló Ilona számára. Amikor a bányaügyről kérdezem, egyből rávágja:

Voltam szavazni, igen. Mindig szavazok. Nem akartam, persze, hogy nem. Három dolog miatt nem. Egy: ez, ugye, sóderbánya, kotrással ment volna a kitermelés. Kérem, én már megéltem egy kotrást, volt itt régen egy másik kavicsbánya, már akkor megvolt a házunk, szóval én tudom, milyen a kotrás, nem akarok még egyet. A másik: azért az aprópénzért, amit a falu kap, pár tízmillióért, miért éri ez meg nekünk? Harmadrészt: bányát egy ilyen szép faluba? Minek? Pont az a jó itt, hogy nyugalom és csend van.

Farkas Norbert / 24.hu Ilona

Állami revizorok derítették ki: hibáktól hemzsegett a NER-közeli bánya, ahonnan Recskre ömlött a sárlavina

Megszereztük az országos bányakapitány által jegyzett hatósági dokumentumot, amely a recski kőbányából elszabadult, a falu házaira ömlő sárlavina utáni vizsgálatokat összegzi. Ebben rögzítik, hogy a Kósa Lajos barátjaként ismert Fiák István tulajdonában álló vállalkozás (Andezit-Bau Kft.) többszörösen is szabálytalanul működött. A közérdekű adatigényléssel birtokunkba jutott, az országos bányakapitány, Káldi Zoltán által szignózott őszi dokumentum eddig nem is ismert részleteket és információkat tartalmaz arról, mi vezethetett a több tucat ember azonnali kiköltöztetéséhez vezető, NER-közeli bányánál történt ipari balesethez.

A visszafogott és hivatalos nyelven íródott dokumentum világosan fogalmazza meg, milyen sok probléma és jogsértés történt a recski bányában.  

Otthagyták az ellenőröket, akik a szabálytalanságokat vizsgálták

Recski sárlavina: Orbán kiszignózott 500 milliót a károsultaknak, akik szerint őket hülyének nézik

Lóg az eső lába, amikor megérkezünk az őszi tarkaságba burkolózott Mátrán át Recskre, az apró bányászfaluba, ahova tavasz óta többször is volt okunk jönni. Először még azon ámult az ország, hogyan lehet a lakóházak közvetlen közelében velőtrázó bányarobbantásokat végezni „törvényesen és jogszerűen”, aztán jött egy nyári vihar, amely úgy rázúdította a bánya szélét a faluvégi utcára, hogy 60 embert azonnal ki kellett költöztetni onnan – akadt köztük olyan is, akit kézben menekítettek a hömpölygő sárlavina elől. A bánya nem készült ekkora esőre, pedig a villámárvizek nem ismeretlenek a Mátra környékén.

Amikor kigurulunk a faluvégi Hunyadi sorra, már egy ideje szürke és borús felettünk az ég, ez pedig az előzmények ismeretében rossz hírnek számít errefelé. A kocsival épp ott állunk meg, ahol a leginkább ömlött a recskiek fölé rakott bánya széléről az iszap, ma is jól látszik az a természetbe vágott sáv, amelyen mindenféle akadály nélkül dübörgött lefelé a sár a házak felé.

Adrián Zoltán / 24.hu

Hatalmas pókfaj él ebben az elhagyatott bányában

A barlangok, bányák mélyén gyakran egészen extrém környezet alakul ki, a szélsőséges élőhelyekben pedig furcsábbnál furcsább fajok fejlődnek ki. Igaz ez a pókokra is.

Világszerte mintegy ezer barlangban vagy bányában élő pókfaj létezhet – írja az IFLScience. Az állatok megjelenése igen változatos, apró, de egészen nagy, látó, illetve vak élőlények is akadnak közöttük.

2013-ban a mexikói Déli-Alsó-Kalifornia állam egyik hegyvonulatában, egy elhagyott bányában, La Paz közelében fedeztek fel egy új pókfajt.

Orbánék bányája veszélyezteti a vértesi karsztvízbázisokat

Orbán Győző, a miniszterelnök apjának gánti kőbányája akkora tájsebet ejtett a Vértes déli oldalába, hogy a most meginduló rekultiváció a tervek szerint csak 2077-re fejeződne be. A tevékenységre az Orbán család újabb tagjai kapcsolódnak rá: a gigantikus bányagödör feltöltését az Orbán Viktor unokaöccse, Orbán Dávid résztulajdonában és ügyvezetése alatt álló DG Kőbánya Projekt Kft. végezheti.

Csakhogy a rekultivációra kiadott engedély hemzseg a szakmai hibáktól, és az engedélyezett tevékenység nagy valószínűséggel a Vértes déli karsztvízbázisainak elszennyezésével járhat! Az engedély kiadását egy tavasszal elfogadott, jó eséllyel éppen erre a projektre szabott törvénymódosítás is segítette. Mindeközben információk szerint a kormány a rekultiváció során felhasználandó építési és bontási törmelék kezelésének koncesszióba adására készül – ami Magyarországon közismerten a politikai holdudvar kifizetésének egyik módozata. A fenyegető környezetszennyezés miatt civil szervezetek keresetet nyújtottak be a Veszprémi Törvényszéken a karsztvízbázisokat veszélyeztető engedéllyel szemben.

A Gánt Kő Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. bányagödrének feltöltésére évi 400.000 tonna építési-bontási hulladékot fognak felhasználni. A kiadott engedély szerint „a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem származnak”, ezért egységes környezethasználati engedélyezési eljárásra sincs szükség. Az engedély alapján a beérkező közel félmillió tonna építési-bontási törmelék válogatása „szemrevételezéssel” fog megtörténni, és a hatóság úgy véli, ezzel 100 százalékos biztonságú szelektálás érhető el.

Bontásra kötelezték a bányavállalkozást a recski sárlavina után

Korábban beszámoltunk arról, hogy három millió forintos bírságot szabott ki vizsgálata végén a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hivatala alá tartozó Országos Bányakapitányság a recski bányavállalkozóra. (A recski kőbányát működtető bányacég, az Andezit-Bau Kft. Nagy István, valamint a fideszes Kósa Lajos barátjaként elhíresült Fiák István tulajdona volt nyár végi megszűnéséig, amikor is átalakult Zrt.-vé. Az Opten adatai szerint a zrt bejegyzését a bíróság egyelőre nem engedélyezte.) Júniusban hatalmas özönvíz volt júniusban Recsken, több mint negyven embernek kellett elhagynia az otthonát. Csakhogy nem csupán az eső volt a probléma, hanem a falu fölött megnyitott kőbánya is, ahonnan iszap zúdult le a településre.

Most Tordai Bence arról számolt be, hogy pénteken sikerült találkoznia az országos bányakapitánnyal, Káldi Zoltánnal és hozzájutott ahhoz a határozathoz, amely alapján a büntetésről döntött a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hivatala.

Tordai ennek apropóján azt mondta:

Elfajult egy szakszervezeti vita, ötszáz bányászt tartanak fogva kollégáik

Ötszáz bányászt tartanak fogva kollégáik a föld alatt már második napja egy Johannesburg melletti aranybányában egy elfajult szakszervezeti vita miatt, közölte a bánya vezetője kedden.

Az incidens hétfőn kora reggel kezdődött, mikor egy nyilvántartásba nem vett szakszervezet bányászai több száz embert megakadályoztak abban, hogy az éjjeli műszak befejeztével elhagyják a bányát

– tudatta kedden a létesítményt üzemeltető New Kleynfontein Gold Mine vezérigazgatója.

Helyi népszavazás segített megakadályozni a környezetromboló bánya megépítését Pilismaróton

2020-ban kezdődött a helyiek tiltakozása a tervezett bánya ellen, végül három helyi képviselő kezdeményezésére augusztus 27-én népszavazást tartottak Pilsimaróton a bányanyitásról, amely bár jogilag érvénytelen lett, de a részvételt értékelhetjük kiemelkedően magasnak: 40,8 százalékos volt, és a helyiek 90 százaléka a bánya ellen szavazott. Ezt nem hagyhatta figyelmen kívül az önkormányzat sem – írja Facebook-bejegyzésében Tordai Bence, a Párbeszéd – Zöldek politikusa.

Mint kiderült, kedden a népszavazás érvénytelensége ellenére a helyi képviselő-testület úgy döntött, hogy tudomásul veszi és elfogadja, hogy a helyi népszavazáson a pilismaróti választópolgárok döntő többsége elutasította, hogy Pilismarót területén külszíni bánya működjön.

A képviselők egyhangúlag elfogadták, hogy nem módosítják a településrendezési tervet és a helyi építési szabályzatot, vagyis a bányászatra kiszemelt terület nem kerül átminősítésre. Ezzel együtt pedig felbontják a településrendezési szerződést és a bányaterületre vonatkozó tervezési szerződést is.

Fizetnie kell Kósa Lajos barátja bányájának, ha kiderül, az ő felelősségük volt a recski iszaplavina

A június 8-ai recski iszapömlés is szóba került a mai kormányinfón.

Az eset hátteréről, előzményéről többször írtunk: júniusban a heves esőzések miatt nagy mennyiségű sár zúdult a Recsk szélén található házakra, ahol több tucat embert kellett kitelepíteni. A sár Fiák István – Kósa Lajos fideszes politikus ügyvédjének és barátjának – bányájából zúgott le. A vállalkozást számos kritika érte, hogy túl közel építette a bányát a faluhoz, azonban Fiák nem érez felelősséget az ügyben. Ugyanakkor egy természetvédelmi szakember az egész recski bányaesetet a közelmúlt állatorvosi lovának tartja, amely jól mutatja, hogy 2010 óta milyen mélyre jutott Magyarországon a környezetvédelem.

Az ügyben júniusban állami vizsgálat is indult (sőt, egy nyomozás is), de kollégánk, Kerner Zsolt kérdésére Gulyás Gergely nem tudta megmondani, hogy véget ért-e a hatósági, bányafelügyeleti vizsgálat már, vagy sem. Azt is mondta a miniszter, nem tartja lassúnak a két hónapja tartó vizsgálatot, szerinte egy ilyen bonyolult esetben a közigazgatási eljárás 4-5 hónapig is eltarthat.

Egy nap alatt kétszer robbantottak egy világörökségi területen működő bányában, 5 milliós bírság járt érte

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága bányafelügyeleti hatáskörben 5 millió forintos bírságot szabott ki egy világörökségi területen működő bányavállalkozóval szemben.

Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint 2023. március 15-én lépett hatályba a világörökségi területen folytatott bányászati tevékenységre vonatkozó 5/2023. (II. 28.) SZTFH rendelet, amely többek közt rögzíti, hogy ezekben a bányákban a kitermelés elsődlegesen kézi vagy gépi módszerrel lehetséges. A rendelet kitér arra is, hogy robbantással egy helyszínen és havi egy alkalommal lehet robbantást végezni. Az új szabályokra történő felkészülésre a rendelet 60 napos felkészülési időt biztosított a bányavállalkozóknak.

A bányafelügyelet hatósági ellenőrzése során megállapította, hogy egy bányavállalkozó a szabályokat megsértve, a felkészülési időt követő első alkalommal két helyszínen is robbantott egy napon belül. Az Országos Bányakapitányság a lefolytatott eljárást követően 5 millió forintos bírságot szabott ki a bányavállalkozóval szemben.

Üres lufi – Magyar György a recski állami segítségről

Június 8-án zúdult le Recsken a sárlavina, amely miatt több mint 50 embert kellett átmenetileg kiköltöztetni lakóhelyéről, ám a Népszavának Magyar György, a tíz károsultat képviselő ügyvédi iroda vezetője azt mondta, nem egyértelmű, hol tart a vizsgálat. Kérdésükre ugyanis azt a választ kapták, a bányahatóság nem indított eljárást, mert Recsken nem volt üzemzavar.

De honnan tudják, hogy nem volt üzemzavar, ha nem is vizsgálódnak ez ügyben?

Az ügyvéd furcsállja, hogy a hatóság korábban azt írta a 24.hu-nak, „az országos bányakapitány azonnali vizsgálatot rendelt el”, összefoglaló jelentést küldött a felügyeletnek a válllalkozó, akitől ők viszont azt a tájékoztatást kapták, hogy saját vizsgálatuk lezárására még várni kell.