Az idén június 28. és július 6. közt tartandó Karlovy Vary-i Filmfesztivál öttagú zsűrijébe választották Reisz Gábort – vette észre a Telex az esemény saját honlapján feltűnt sajtóközleményben.
A díjakról döntő társaság tagjai lesznek továbbá
Christine Vachon producer, aki számos független film, így a Carol, a Dark Waters, illetve a Boys Don’t Cry megszületését segítette,
A Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) filmes díját már februárban kiosztották, ott Mihalek Zsuzsa, a Szegény párák berendezője el is hozta a díjat. De minden évben tartanak díjátadó gálát a legjobb televíziós alkotásoknak is, ezek jelöltjeit hirdették ki most. Tálas Zsófia magyar vágót az Apple+ sorozatának, az Utolsó befutók (Slow Horses) harmadik évadjának záró epizódjáért jelölték. A 2022-ben induló, Gary Oldman főszereplésével futó kémsorozat összesen hat jelölést kapott, megjelenése idején mi is igen dicsérő kritikát írtunk róla.
Tálas Zsófia itthon elsősorban a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek című Reisz Gábor-filmek vágójaként ismert, utóbbiért a Magyar Filmhéten és a Magyar Filmkritikusok Díján is elnyerte a legjobb vágás díját 2019-ben. Tanulmányait az angliai National Film and Television School és a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem vágó szakán végezte, emellett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen filmtörténeti diplomát is szerzett.
A filmes munkák mellett számos magyar alkotó videóklipjén is dolgozott, ő vágta többek között Beton.Hofi és Solére közös dala, a Nem ijeszt meg és a Margaret Island Meddig maradunk még című zeneszámának klipjét is.
A március 13. és 19. között rendezett pozsonyi FebioFesten láthatták a szlovák nézők először Reisz Gábor magyar-szlovák koprodukcióban született harmadik filmjét: a Magyarázat mindenre az eseményen folytatta a sikerszériáját, hiszen újabb két díjat kapott – írja a magyar.film.hu.
A zsűri a nagyjátékfilmes verseny fődíját, illetve egy regionális terjesztési díjat is átnyújtott a helyszínen megjelent Berkes Júlia producernek, illetve Prikler Mátyás koproducernek.
Péntek délután a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában kiosztották a MÚOSZ Film- és Tévékritikus Szakosztályának és a Magyar Filmművészek Szövetsége Filmkritikus Szakosztályának közös díjait.
Én ma Magyarországon fiatal filmesként nagyon kétségbeesett lennék, hogyha még nem hívott volna senki no-budget filmet forgatni
– mondta a 24.hu-nak Fliegauf Bence, utalva az alacsony költségvetésből készülő produkciók megszaporodására a kortárs magyar filmben. A tavalyi évben végignézhettük a Magyarázat mindenre diadalmenetét, ami gyakorlatilag uzsonnapénzből készült, de 2023-ban több rendező is forgatott önkéntes munkát végző stábbal, szigszalaggal rúdra erősített mikrofonnal, sminkes, jelmezes és transzfer nélkül, húsz kilométereket gyalogolva egy-egy forgatási napon.
Magyarázat mindenre
Adonyi-Walsh Gáspár nyerte el a legjobb férfi alakítás díját a franciaországi Les Arcs-i Filmfesztiválon Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmjében nyújtott alakításáért, a legjobb rövidfilmnek járó díjat pedig Buda Flóra Anna 27 című alkotásának ítélte a zsűri – írja az MTI.
A tizenegy perces animációs film májusban a cannes-i filmfesztiválon kapott Arany Pálmát, júniusban pedig az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon díjazták. Les Arcs-ban tizenöt másik alkotással versenyzett a rövidfilmes szekcióban, ahol most a legjobbnak választották. A 27-ről nemrég kiderült, hogy szerepel az Oscar shortlistjén, így a világ legrangosabb filmes díján is közel került a jelöléshez.
A francia Alpokban 15. alkalommal rendezték meg december 16. és 23. között a kizárólag európai filmeknek szentelt seregszemlét, amelynek alapvető célja a szakmai résztvevők mellett a nagyközönségnek is bemutatni a független európai filmek sokszínűségét. Ez Reisz Gábor filmje esetében kitűnően sült el, hiszen a legjobb férfi alakítás díja mellett a Cineuropa európai filmes szakmai portál ötezer eurós pénzdíjjal járó különdíját is elnyerte.
Az RTL Híradó munkatársai idén is összeszedték a szerintük legnagyobbat dobó magyarok listáját és szavazást indítottak.
Négy magyar alkotást, köztük a versenyprogramban Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmjét is bemutatják a hétvégén kezdődött Les Arcs-i Filmfesztiválon, amelyet tizenötödik alkalommal rendeznek meg a francia Alpokban – írja az MTI.
A kétezer méter magasan fekvő francia síparadicsom filmes találkozója az európai független filmművészetet helyezi középpontba, és a műfajok sokszínűségének bemutatására törekszik – olvasható a hírben, ami hozzáteszi: az idén meghívott több mint száz európai szerzői nagyjátékfilm közül számos alkotást itt vetítenek először Franciaországban.
A hivatalos versenyprogramban versenyez Reisz Gábor számos fesztiválon díjazott Magyarázat mindenre című filmje, ahol nyolc másik – egy litván, egy holland, két belga, egy görög, egy német, egy francia és egy svéd – alkotással fog megküzdeni a Kristály Nyíl elnevezésű fődíjért, amit az Oscar-díjas iráni filmrendező, Aszgar Farhadi vezette öttagú zsűri péntek este ad majd át.
Reisz Gábor harmadik, fillérekből készült munkája, a Magyarázat mindenre az elmúlt hónapokban egy sor díjat zsebelt be: Chicagóban a legjobb nemzetközi filmnek és a legjobb forgatókönyvnek járó elismeréseket, a Velencei Filmfesztiválon pedig az Orizzonti fődíját kapta.
Ezekhez most újabb csatlakozott – derült ki a film hivatalos Facebook-oldaláról, ahol szombat este tették közzé a hírt, miszerint a római Tertio Millennio fesztiválról
a frissességet, narratív merészséget, illetve a rendezői koncepció eredetiségét kiemelő ifjúsági zsűri elismerésével
The post Kellemes a helyzete ennek a filmnek, mert bárki úgy értheti félre, ahogy csak akarja first appeared on 24.hu.
Több platformra is felkerült Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmjének zenéje – derült ki a forgalmazó közleményéből.
Ahogy írják, az eredeti terv az volt, hogy a Magyarázat mindenre alatt nem lesz zene, Reisz azonban az írás alatt magyar kortárs és klasszikus komolyzenék hallgatásával inspirálódott, így futott bele Bárdos Lajos kórusműveibe. A Szellő zúg című népdalfeldolgozás már a történetre is nagy hatással volt, ezután pedig gyorsan kirajzolódott, hogy fontos helye lenne a filmben is. Ebből kiindulva Kálmán Andrással, közös zenekaruk billentyűsével kezdett el további kórusdalokon dolgozni, majd megszületett a dramaturgiailag is fontos koncepció: a filmzene alapja gyerekkórus legyen. A dalokat a Marczibányi téri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola gyerekkara énekelte fel.
Amikor először hallottuk élőben, ahogy egy gyerekkórus énekli az általunk írt dalokat, akkor a libabőr és a könnyezés között ingáztunk. Első hallásra érezhető volt, hogy nagyon sokat ad hozzá dramaturgiailag is a filmhez. Mind a tömeget, mind a fiatalság hangját képviseli ebben a történetben
A velencei filmfesztiválon kapott elismerés után újabb fődíjat nyert a Magyarázat mindenre. Reisz Gábor filmjének ezúttal Chicagóban ítélték oda a legjobb filmnek járó díjat, a rangos Gold Hugót – közölte a film forgalmazója.
A zsűri indoklása szerint a Magyarázat mindenre „zseniálisan meséli el főhőse felnőtté válásának, egyúttal egy ország kulturális változásainak többrétegű történetét. A szellemesen, lebilincselően és intelligensen elbeszélt, gyönyörű történet egy látszólag jelentéktelen eset nyomán bontakozik ki. A kiválóan megírt, megrendezett és eljátszott film nemcsak a felnőtté válás nehézségeivel foglalkozik, hanem behatóan megvizsgálja az emberi természetet is, amikor a döntések meghozatalának ijesztő kihívásával kell szembenéznie.”
A film emellett a legjobb forgatókönyvért járó Silver Hugo díjat is elnyerte (forgatókönyvírók: Reisz Gábor és Schulze Éva).
A Magyarázat mindenre című film (kritikánk erről itt olvasható) vetítésével csütörtök este kezdődik meg Bécsben a 61. Viennale, Ausztria legnagyobb filmfesztiválja – írja az MTI.
Reisz Gábor rendező alkotása szeptemberben a legjobb film díját nyerte el a velencei filmfesztivál Horizontok versenyprogramjában. A bécsi fesztivál vendégei között szerepel Berkes Júlia, a film producere is – teszi hozzá a rendezvény honlapja.
A fesztivál öt bécsi színhelyén az osztrák produkciók mellett számos, a közelmúltban a világ nagy fesztiváljain debütáló filmet tűznek műsorra: vetítik majd Mijazaki Hajao The Boy and the Heron (A fiú és a kócsag) című animációs filmjét, Michael Mann Ferrari című életrajzi filmjét, Koreeda Hirokazu Szörny című drámáját, Sofia Coppola Priscilla című filmjét és Woody Allen Coup de Chance című romantikus vígjátékát.
Thuróczy Szabolcs és Salamon András, a Lumiere filmiskola egyik alapítója volt az RTL Reggeli vendége, ahol a Random című – diákok és oktatóik által forgatott – alkotásról kérdezték őket (az első hazai film, amely egy filmes magániskola saját gyártásában készült). Ennek kapcsán szóba került a magyar független filmesek helyzete is:
A filmesnek nagyon nagy erőt ad, ott van a Reisz Gábor története, hogy eljutott Velencébe. Az, hogy szabadon dolgozhat, és nincs megkötve a keze, nagyon sok filmesnek ad lendületet, hogy bátran, mindenféle kontroll és gátlás nélkül lehet forgatni. De a végtelenségig nem megy, mert felőrli az idegrendszert, de fiatalon, elszántan, rengeteg erővel, hittel, tehetséggel a pénzügyi hiányosságok pótolhatók
– mondta Thuróczy, aki maga is számos független produkcióban szerepelt már. Salamon András ugyanezt így fogalmazta meg:
A Magyarázat mindenre azután született, hogy két másik filmtervét elutasította a Nemzeti Filmintézet, mire önök Schulze Évával írtak egy új forgatókönyvet, amit Berkes Juli producerrel és egy kis stábbal, nagyon kevés pénzből, szűk három hét alatt leforgattak. A film bejutott a velencei filmfesztivál Orizzonti szekciójába, és meg is nyerte a versenyt. Szeptemberben már több helyen vetítették itthon is, október elején országos moziforgalmazásba kerül. Hogy érzi magát?
Nagyon dolgoznék már a következő filmen, de végig kell csinálni a premier körüli felhajtást, mert ez az időszak is a film része. Része annak a feldolgozási folyamatnak, ami után tovább tudok menni. Valamikor a bemutató után egy hónappal szokott vége lenni, most a nemzetközi fesztiválkörök miatt tovább tart majd. Mindig akkor nyugszom meg, amikor tudom, mikor lesz idő újra filmet írni, forgatni. Nagyon szeretnék jövőre forgatni.
Máshogy éli meg most ezt az időszakot, mint a korábbi filmjei, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek után?
A Magyarázat mindenre premier előtti vetítése után kérdeztük az alkotókat és a nézőket.
The post „Egy ilyen filmnek szüksége van arra, hogy szájhagyomány útján terjedjen” first appeared on 24.hu.
Reisz Gábor harmadik nagyjátékfilmjének jelentősége már abból is leszűrhető, hogy párhuzamosan több narratíva is fut a filmmel kapcsolatban. Ez az a film ugyebár, amely végre nem kerülgeti a forró kását, hanem kimondja, hogy Orbán, Gyurcsány, Soros, tehát végre abban a valóságban játszódik, amiben több mint egy évtizede élünk. Hogy ennek már önmagában hírértéke lehet, az mindennél lesújtóbb képet fest a filmgyártásunkról. De ez a film az is, amely megmutatta, hogy létezik alternatíva a Nemzeti Filmintézet százmillióival szemben is, csak éppen független gyártásban (kiegészítve szlovák állami támogatással), illetve nagyfokú rugalmasság és találékonyság is kell hozzá, hiszen jóval kisebb költségvetésből valósult meg az optimálisnál. Továbbá a Magyarázat mindenre az a film, amelyben Reisz Gábor végre kijön a fényre a hálószobából, és a tengő-lengő harmincasok kapunyitási pánikját feldolgozó, önéletrajzi ihletésű vígjátékok helyett csinált egy ízig-vérig közéleti filmet, fideszes apával, libsi tanárral, keresztbevágott országgal.
Na, ez az utóbbi narratíva kapásból nem igaz, hiszen mind a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan (2014), mind pedig a Rossz versek (2018) is ugyanebben a lehetetlen és élhetetlen országban játszódtak, a főhőseik útját pedig diáktüntetések, politizáló szülők és sajátosan magyar viták szegélyezték. Sőt, a Rossz versek emlékezetesebb jelenetei például pont nem is feltétlenül csak a főhős magánéleti nyűglődéseihez kapcsolódtak, inkább olyanokhoz, amikor gyerekként rosszul lett Antall József beszéde közben, vagy amikor az apjával vitatkozott arról, hogy miért néz ki ilyen nyomasztóan a Liszt Ferenc repülőtérről bevezető gyorsforgalmi út.
A Magyarázat mindenre tehát könnyedén felismerhető Reisz-film, a hangvétel sem különbözik radikálisan az elődeitől. Nem is beszélve arról, hogy ennek is egy lúzer, túlzás nélkül életképtelen srác, Trem Ábel a főszereplője, és az ő szülei is azt a régi konzervatív réteget képviselik, mint az előző két filmben látott szülői karakterek. Sőt, ez a főhős, Ábel is reménytelenül szerelmes.
Nem akartam remegő kézzel írni a forgatókönyvet, és ha A keresztapa tervét adjuk be, az se nyert volna – indokolja Reisz Gábor rendező a Válasz Online-nak, miért nem pályázott állami támogatásra a Magyarázat mindenre című, a magyar mozikban a héten debütáló filmjéhez, amely a Velencei Filmfesztiválon a Horizontok szekcióban elnyerte a Legjobb film díját. Producere, Berkes Juli pedig azt magyarázta el, miért nem működhet hosszú távon a modell, hogy csak lelkesedésből és külföldi támogatásból forgatnak. Az alkotókat kérdeztük arról is, jobb volt-e a támogatási rendszer Andy Vajna idején, és hogy miért nem lett kormányellenes film a Magyarázat mindenre, amelyben a liberális tanár sem szent és a kormánymédia újságírója sem főgonosz. Páros interjú.
Az Európai Filmakadémia kihirdette az Európai Filmdíj rövidlistáját, melyre Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmje is felkerült. Az Akadémia korábban már kihirdetett tizenkilenc esélyest, amelyek mellé most még huszonegy alkotás került fel, így összesen negyven filmből választják majd ki a jelölteket, amelyeket november 7-én hirdetnek ki, a díjátadó pedig december 9-én lesz Berlinben. Legutóbb magyar film 2017-ben volt a díj közelében: a Testről és lélekrőlt jelölték, ám végül abban az évben A négyzet című Ruben Östlund-film nyert.
A Magyarázat mindenre mellett a shortlistre frissen bekerült filmek között ott van például Agnieszka Holland Zöld határ című, Lengyelországban politikai botrányt okozott filmje, a már korábban kiválasztott filmek között pedig olyan fesztiválkedvencek, mint az Egy zuhanás anatómiája, a Cinefestet megnyert Rigó, rigó, szederinda vagy a Hulló levelek. A teljes shortlistet itt lehet végigböngészni.
Az Európai Filmakadémia kiemeli: a shortlistes filmek több mint negyven százalékát női rendező jegyzi.
A rendszerváltás utáni magyar filmen és színházban a bűnözőt és a rendőrt gyakorta Nagy Zsolt színész játékában ismerjük meg. A Tangó és Kesben vele beszélgettünk.
The post Nagy Zsolt: Miért kell magam úgy éreznem gondolkodó emberként, mint akit valaki lehugyozott volna folyamatosan? first appeared on 24.hu.