Best WordPress Hosting
 

A Nobel-díj után a daganatos betegségek korai felismerésén dolgozik Krausz Ferenc

Szombaton a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott előadást a tavaly decemberben megosztott fizikai Nobel-díjjal jutalmazott Krausz Ferenc. Az attoszekundumos fényimpulzusok generálására szolgáló módszer kidolgozásáért a legmagasabb tudományos elismeréssel díjazott szakember kutatója iránt hatalmas volt az érdeklődés, két előadótermet is megtöltött, ráadásul úgy, hogy az egyikben csak videón nézhették.

A Max Planck Kvantumoptikai Intézet, és a müncheni Lajos–Miksa Egyetem kutatója felmérve, hogy a többségében fiatalokból álló közönség nem feltétlen szakértője a témának, a terület komplett történelmén átvezette a hallgatókat: közérthetővé téve többek közt Erwin Schrödinger és Niels Bohr eredményeit is. A Simonyi Károly teremben a kutató felidézte, hogy a nyolcvanas években azon szerencsések egyike volt, akik még élvezhették a terem névadójának előadásait.

Mint mondta, amilyen beleéléssel Simonyi magyarázott, sokaknak meggyőződése volt, hogy látja az elektronokat, és ha csak tudat alatt is, de szerinte már ekkor megfogalmazódott benne, hogy mi lenne, ha ez a képesség valósággá válna.

A Nobel-díjas Krausz Ferenc elmondta, mit tart a legnagyobb problémának

A tavaly Nobel-díjat kapott kísérleti fizikust, Krausz Ferencet a közmédia 2023-ban az év emberének választotta, ebből az alkalomból készült vele hosszabb beszélgetés, amelyről az MTI számolt be. „Szüleim kétkezi munkások voltak, de minden lehetséges támogatást megadtak nekem és testvéremnek” – mondta Krausz Ferenc, aki a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium diákjaként matematika szakkörre járt, otthon pedig kísérletezett.

Gyorsan jött az ár, el kellett kezdeni úszni

„Arnold Schmidt iránymutatásával, fiatal csapatunkkal szilárdtest lézereken kezdtünk kutatásokat végezni, azokból próbáltunk rövid impulzusokat előállítani. A 2000-es évek elején ez vezetett azokhoz a kísérletekhez, amelyekért a Nobel-díjat kaptam.” Kutatócsoportjának célja a kilencvenes években az volt, hogy láthatóvá tegyék az elektronok valós idejű mozgását az atomban. 2001-ben a Bécsi Műszaki Egyetemen ultragyors lézervillanások segítségével lefényképezték és megmérték az elektron mozgását:

A Nobel-díjas Krausz Ferencről és Wittner Máriáról is portréfilm készül

A Nemzeti Filmintézet (NFI) televíziós produkciók gyártására szavazott meg támogatásokat, köztük Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus életét és munkásságát, valamint az 1956-os szabadságharcos, Wittner Mária életét bemutató dokumentumfilmekre. A komoly mozis nézettséget hozó A nemzet aranyai című dokumentumfilmet követően sorozat dolgozza fel a Kemény Dénes vezette magyar férfi vízilabda-válogatott sikereit.

Az NFI közleménye szerint a Televíziós Döntőbizottság hét produkciónak szavazott meg gyártási támogatást:

Dramatizált dokumentumfilm készül Prof. Dr. Krausz Ferencről, aki kutatótársaival elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, amelyért elnyerték a fizikai Nobel-díjat 2023-ban. A Kiss Gábor István által rendezett egész estés alkotás bemutatja a tudós életét és munkásságát, rávilágítva kutatásainak mindennapi életünkre is hatást gyakorló jelentőségére. Gyártó: Szupermodern Stúdió Kft., NFI támogatás: 151,9 millió Ft

Top10: 2023 közéleti csúcseseményei Tóth Gabi válásától Mészárosék jachtozásán és Azahriah stadionozásán át a magyarverő Erdogan-testőrökig

10. A Tompa utcai pad a magyar politika színezőfüzetévé alakul

Nem tudunk többet mondani a magyar közéletről annál, amit magáról mond azzal, hogy egy utcai padot tett a saját Jeruzsálemévé. Azt a várost, ugye, a judaizmus, a kereszténység, valamint az iszlám egyaránt szent helyként tartja számon, s ahogyan a magyar kereszténységnek Tóth Gabi jut a Jeanne d’Arc-sorból, ahogyan a magyar futballnak zenészből a Manchester City-fan, oasises Gallagher testvérek helyett a wannabe FTC-drukker Gáspár Győző esik le, úgy a magyar politikának a kulturális feszültségektől vibráló, a történelmi emlékezetet minden téglájával őrző, irtózatos fájdalmakat, továbbgondolhatatlan igazságokat, elemi hűségeket cipelő valóság helyett egy IX. kerületi utcabútor marad játszótérnek, ami persze úgy aránylik a jeruzsálemi mindenséghez, ahogyan Farkas Flórián polgárjogi küzdelme Martin Luther Kingéhez.

Tehát az történt Ferencvárosban, hogy az Amnesty International önkéntesei a Pride-hónap alkalmából szivárványszínűre festettek egy padot, amit az FTC-szurkolók zöld-fehérre pingáltak, hogy aztán az eredeti alkotók újra sokszínűre változtassák. Minden fordulat ismertetésétől kegyeleti okokból eltekintünk, ám jelezzük, fellépett még a piros-fehér-zöld változattal a Mi Hazánk, a padot le is fóliázták, a helyszínen megfordult a Kutya Párt és a Betyársereg egyaránt, megjelent még szivárványos szék, piros-fekete kockásra, azaz tanártüntetésesre festett pad, végül az önkormányzat egy zöld bútorral zárta a vitát úgy, hogy végül az „A kutya családtag” konklúzióra jutottak, ami pedig tényleg a tökéletes karikatúrája a politika legvalódibb jelentésének.

2023 öt percben: Orbán-pizza és fóliás pad, cövekként álló kordon és nindzsakormány

Ötperces videóba sűrítettük az év emblematikus történéseit.

The post 2023 öt percben: Orbán-pizza és fóliás pad, cövekként álló kordon és nindzsakormány first appeared on 24.hu.

Azahriah küzd a magyar Nobel-díjasokkal az RTL Év Embere-díjért

Az RTL Híradó munkatársai idén is összeszedték a szerintük legnagyobbat dobó magyarok listáját és szavazást indítottak.

Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjasok tiszteletére díszkivilágítást kapott a Lánchíd

A két új Nobel-díjasunk ma átvette elismerését. Tiszteletükre egész este nemzeti színekben pompázik a Lánchíd

– jelentette be Facebook-oldalán Karácsony Gergely főpolgármester, aki mégegyszer gratulált a díjazottaknak.

Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus vasárnap délután vette át a Nobel-díjat Stockholmban. A tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ceremónián.

Karikó Katalin és Krausz Ferenc is átvette a Nobel-díjat

Átvette a Nobel-díjat vasárnap Stockholmban Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus. A tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ceremónián.

Az emberi tudás határait feszegetjük ezekkel a kutatásokkal, amelyek hozzájárulnak a világ fejlődéséhez és ezáltal a jövő megjósolhatatlan eseményeire is fel tudunk készülni

– hangsúlyozta nyitóbeszédében Astrid Söderbergh Widding, a Nobel Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Azahriah-val és egy nagyobb stadionnal viccelődött Orbán Viktor

Nehezebb bejutni a válogatott meccseire, mint egy Azahriah-koncertre,

mondta szombati TikTok-videójában Orbán Viktor. A miniszterelnök a magyar férfi labdarúgó-válogatott eredményeit dicsérte és azt is hozzátette viccelődve:

Szöllősi Györgynek lett igaza, nagyobb stadiont kellett volna tervezni és építeni.

Orbán meghallgatta a Nobel-díjas kutatót a kormánydöntés előtt

Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagja tudománypolitikai megbeszélést folytatott szerdán délelőtt Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal a Karmelita kolostorban – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A tárgyaláson a világhírű magyar tudós által vezetett Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) 2030-ig tartó stratégiai céljainak megvalósításához szükséges intézkedéseket tekintették át.

Az egyeztetés alapján véglegesíti a kormány azt az előterjesztését, mely a kutatások további kormányzati támogatását célozza – olvasható a közleményben.

Jelenleg nincs fizikatanár a fizikai Nobel-díjas Krausz Ferenc egykori iskolájában

Krausz Ferenc Nobel-díjas magyar tudós a móri Radnóti Miklós Általános Iskolába járt, ám jelenleg ebben az intézményben nincsen fizikatanár, írja a momentumos Tóth Endre Facebook-oldalán.

A politikus szerint habár az iskola honlapján még szerepel egy fizika szakos tanárnő, de ő már korábban nyugdíjba vonult és nem tanít az iskolában – ezt az iskola is megerősítette neki telefonon. Tóth úgy tudja,

a fizika órákon egy földrajz-biológia szakos tanárnő helyettesít.

Krausz Ferenc elmagyarázta, pontosan hogyan is segítik a kutatásai az orvostudományt

A tudomány, a kutatói tevékenység az, amikor elindulunk egy adott úton egy adott cél irányába, majd eljutunk olyan helyekre, ahol újabb kérdések merülnek fel, és megfelelő szelektálással, rendkívüli következetességgel, ha az ember nagy kihívásokat állít maga elé, a nagy célokhoz közelebb lehet jutni – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Krausz Ferenc elmondta, hogy a fizika felé fantasztikus tanárai vezették, a móri Radnóti Miklós általános iskolában Kiss tanár úr, a móri Táncs Mihály gimnáziumban Láng Hugó tanár úr, valamint Vermes Miklós, Magyarország egyik leghíresebb fizikatanára, akivel debreceni katonaévei alatt, egyetemi tanulmányai előtt élénk levelezést folytatott, és a leveleket a mai napig őrzi. Egyetemi oktatói közül kiemelte Simonyi Károlyt és Marx Györgyöt.

A Nobel-díjas fizikus elmondta, „az elektronok, amelyek az atomok héjában foglalnak helyet, attoszekundumos időskálán tudják változtatni a helyüket, energiaállapotukat, és ha ezeket az elektronfolyamatokat szeretnénk valós időben megjeleníteni – az az attofizika.” Kiemelte,

Krausz Ferenc hálás tanulmányaiért, de aggódik a tanárok mai megbecsülése miatt

Következetesen szemlézi a héten fizikai Nobel-díjat nyert Krausz Ferenc magyarországi interjúit a 444, és azt találták, Krausz ezekben rendre elmondja, hogy hálás itthoni tanulmányaiért, de mindig üzen is a döntéshozóknak azért, hogy állítsák helyre a tanár szakma mai megbecsültségét. Eddig az állami m5 csatornának adott interjúban volt a legegyértelműbb:

Vannak Kiss tanár bácsijaink, Láng tanár bácsijaink, Vermes tanár bácsijaink. Hogy ők hogyan keletkeznek, ahhoz én már nem értek, de talánezen a ponton szeretném megjegyezni, hogy rendkívüli aggodalommal figyelem a magyarországi tanári szakma jelenlegi megbecsültségét és itt a tévén keresztül is szeretnék apellálni a döntéshozókra, hogy tegyenek meg mindent, amit a lehetőségek megengednek annak érdekében, hogy ennek a szakmának a becsülete helyre álljon minél gyorsabban. Ugyanis ha ez nem sikerül, és nem lesznek a jövőben Kiss tanár bácsijaink, Láng tanár bácsijaink és Vermes tanár bácsijaink, akkor egészen biztosan nem lesznek Nobel-díjaink. És ez még a legkisebb baj.

Szerepelt az Inforádióban is, ahol csaknem szóról szóra ugyanezt a – láthatóan átgondolt és tudatosan elővett – üzenetet mondta el. A HírTV interjújában is tett erre egy kísérletet, de az ottani műsorvezető csak a 30 évvel ezelőtti oktatási rendszer dicséretét hallotta ki belőle.

Krausz Ferenc: Megtanultam otthon, hogy a megélhetést munkával kell biztosítani

A tudományos kutatásnak csak akkor van értelme, ha azt a legmagasabb nemzetközi mércével is világszínvonalon tudjuk művelni. A szegedi Lézer Laboratórium, mely „ékkövünk”, ehhez abszolút alkalmas helyszín – fogalmazott Krausz Ferenc Németországban élő Nobel-díjas magyar fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója a köztévé M5–ös csatornáján.

Krausz Ferenc kiemelte, hogy még a leggazdagabb, a legerősebb gazdasággal rendelkező országok sem igazán engedhetik meg maguknak, hogy minden tudományterület élvonalába kerüljenek.

Sokkal kevésbé fogalmazhatják meg ezt az igényt kisebb országok. Ahhoz, hogy egy Magyarország méretű ország külföldről érzékelhető és értékelhető kutatást tudjon végezni, ahhoz elkerülhetetlen a fókuszálás egyes területekre – hangsúlyozta a fizikus. Hozzátette, hogy a megfelelő források rendelkezésére bocsátása önmagában nem jelent automatikusan világszínvonalat, ahhoz az infrastrukturális és a személyi feltételek is szükségesek.

Krausz Ferenc szerint a Nobel-díja visszajelzés a politika irányába is

Október első napjai kellemes meglepetéseket hoztak, ugyanis Karikó Katalin orvosi Nobel-díja mellett Krausz Ferencet is jutalmazta a svéd alapítvány. A Németországban élő magyar kutatóval a Magyar Tudományos Akadémia készített interjút.

Elmondása szerint nagyon meglepte az elismerés, annak ellenére is, hogy a Nobel Alapítvány néhány héttel ezelőtt szervezett egy Nobel-szimpóziumot az attoszekundumos fizika témája köré, ami általában azt üzeni, hogy a szakterület elérte a Bizottság ingerküszöbét. Ez az érdeklődés Krausz szerint ugyanakkor azt is jelentette, hogy az adott évben nem ebben a témában ítélik oda az elismerést.

Ennek oka, hogy az átadó előtt pár héttel vélhetően megvan a végső döntés, ráadásul a statisztikai átlag is azt mutatja, hogy a szimpózium után még jó néhány évnek el kell telnie általában a díjazásig.

Rétvári szerint a magyar Nobel-díjasok is azt bizonyítják, hogy a magyar oktatást megbecsülni kell, nem lebecsülni

Zökkenőmentesen indult a tanév, a pedagógusok 99 százaléka az új jogállást választotta, elmaradt a felmondási hullám – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Rétvári Bence közölte, hogy 1205 pedagógus, nagyjából egy százalék nyilatkozott úgy, hogy nem lép át az új életpályatörvény hatálya alá, viszont szeptember 16. óta 460 új pedagógus kezdte meg a tanítást állami iskolában, akik már az új jogállás szerint létesítettek jogviszonyt.

Az államtitkár az interjúban Karikó Katalin kutatóbiológus és Krausz Ferenc fizikus Nobel-díjával kapcsolatban azt hangoztatta, hogy

Jótékony célra szánja a Nobel-díjjal járó pénzjutalmat Krausz Ferenc

Krausz Ferenc magyar származású kutató kapta az idei fizikai Nobel-díjat megosztva két tudóstársával. A Portfolio cikke szerint egy rádióműsorban a tudós arról beszélt, hogy a díjjal járó pénzjutalmat, vagyis a 11 millió svéd koronát (ez átszámítva mintegy 368 millió forint) nem tartja meg, hanem saját egyesületén keresztül ukrajnai rászorulóknak segít a pénzből.

A Science 4 People egyesület célja az Ukrajnán belüli helyi közösségek projektjeinek támogatása. Olyan tevékenységeket segítenek, amelyek azonnali szükségleteket elégítenek ki, és tartós értéket teremtenek. Első projektjeikkel mintegy 30 gyermeknek segítettek, akik elvesztették otthonukat Kelet-Ukrajnában, és egy nyugat-ukrajnai kis falu, Bakosh általános iskolájában találtak menedéket – írja a Portfolio.

Ahogy az interjúban elhangzik, Krausz Ferenc az utóbbi időben elnyert díjainak anyagi részét ennek az ukrajnai kezdeményezésnek a javára különítette el, és nem lesz ez másképp a Nobel-díjjal sem.

Elsősorban magyarnak tartja magát az “elektronok paparazzójaként” jellemzett friss Nobel-díjas Krausz Ferenc

Egy 2012-es riportban az “elektronok paparazzójaként” jellemezték Krausz Ferencet, aki két kutatótársával kapta meg kedden a fizikai Nobel-díjat. A magyar-osztrák kettős állampolgárságú, Németországban élő Krausz a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője, emellett a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Krausz az attoszekundumos, tehát a másodperc milliárdszor milliárdod része alatti történéseket vizsgáló fizika területén ért el kiemelkedő eredményeket. 

Háttér: Krausz 1962-ben született, szülei kétkezi munkások voltak, akik szerinte minden feltételt megadtak neki. Általános iskola felső tagozatában, Móron nagy hatással volt rá a fizikatanára.

Így reagált a Nobel-díjára Krausz Ferenc

Október harmadikán jelentették be az idei fizikai Nobel-díj nyerteseit, mely során kiderült, hogy a francia Pierre Agostini és Anne L’Hullilier mellett Krausz Ferenc magyar fizikus kapta a díjat, megosztva. A német Max Planck Kvantumoptikai Intézet és a müncheni Lajos–Miksa Egyetem kutatója a bejelentés után nem sokkal később meghatódva reagált az eredményre – írja az RTL.

Próbálom felfogni, hogy ez a valóság. Meglepetésként ért, ez a dolgok természetéből fakad, nem számítottam rá, elakadt a szavam

– mondta a 61 éves kutató, aki németül nyilatkozott. Arra a kérdésre, hogy mit fog csinálni a nap hátralévő részében azt mondta: „Nem tudom, nem hiszem, hogy ez rajtam múlik, hogy mit fogok még ma csinálni.”

Ezért járt az újabb magyar Nobel: a másodperc töredékének a töredéke

Karikó Katalin hétfői elismerése után kedden újabb magyar származású kutató munkáját jutalmazták a legmagasabb tudományos kitüntetéssel: Krausz Ferenc, Pierre Augistini és Anne L’hullilier kapja idén a fizikai Nobel-díjat: „olyan, attoszekundumos fényimpulzusok generálására szolgáló módszer kidolgozásáért, amelyek az anyag elektrondinamikájának tanulmányozását teszik lehetővé”.

Fizikus végzettség nélkül még a szűkebb tudományterület is nehezen értelmezhető, nézzük, hogy mit is jelent mindez.

A milliárdod milliárdod része