Best WordPress Hosting
 

Idén is érdekes filmek váltják majd egymást a Friss Hús rövidfilmfesztivál nemzetközi versenyében

Négy blokkban összesen huszonegy film lesz látható a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál nemzetközi versenyprogramjában: a fesztivált május 30. és június 5. között a Puskin moziban, illetve a Városháza udvarában tartják – közölték a szervezők csütörtökön az MTI-vel.

A közleményben kiemelik: az év legjobb nemzetközi rövidfilmjeiből álló válogatásban lesznek animációk, dokumentumfilmek, játékfilmek, történelmi drámák, vígjátékok, kísérleti filmek és szatírák is.

A kínálatban meglepő, megható és kacagtató történetek, különleges sorsok elenednek meg – írják, így találkozhatunk majd a tűzoltóság kiképzési gyakorlatán az áldozat szerepét alakító színésznővel (Hollywood), egy kéjsóvár idős hölggyel (Peeping Mom), egy férfi által kizökkentett apácával (Nun or Never!), a fitymaszűkülete miatt szorongó férfival (Verstümmelt), fellázadó kirekesztettekkel (Big Bang), illetve egy, a mariupoli inváziót átélő kislánnyal (Mariupol. A Hundred Nights) is.

Rövidfilmek adhatják vissza a Wes Andersonba vetett hitünket

Bármekkora Wes Anderson-rajongó is az ember, nem lehet nem meghallani azokat a fanyalgókat, akik szerint az amerikai függetlenfilm egyik ikonikus alakja az utóbbi időben túlságosan belebolondult saját, igencsak sajátos világába. Nem is olyan nehéz ez, hiszen Anderson olyan hatásosan alkotta meg saját, hamisítatlan szerzői kézjegyét, hogy egy ideje úgy tűnik, képtelen szabadulni tőle. Semmihez sem hasonlítható látványvilága, erős szimmetriafétise, rikító színei, Bill Murray és Owen Wilson, az irónia és az abszurd tökéletes elegye, a faarccal előadott monológok – elég csak egy kockát látni belőle, hogy tudjuk, kinek a filmjét nézzük. Ami pedig ennyire egyedi, ennyire más, ennyire ironikus, ugyanakkor ennyire ugyanolyan, ott nem lehet csodálkozni azon sem, hogy a mémek, generátorok és filterek világában tömegtermékké válik – elég csak az #accidentallywesanderson hashtagre gondolni, vagy fotósorozatok egész sorára, amelyekben mindent wesandersonosítanak.

Persze Anderson öntudatosabb szerző annál, hogy csak azért lépjen ki imádott világából, mert az filterré lett, ám az utolsó két filmje fontos bizonyíték arra, hogy egy ideje nehéz eldönteni: paródia ez vagy sem? Míg sokáig elbűvölt, az utóbbi időben inkább lefárasztott az andersoni világ, ahogy vizuális maximalizmusába és öncélú mesterkéltségébe fullasztotta a nézőket. Az említett két filmben, a Francia kiadásban és az Asteroid Cityben oly módon járatta csúcsra mindezt, hogy vélhetően még a keménykötésű rajongók is elgondolkodtak, meddig lehet a szimmetrikus világokba helyezett sztárhadak szövegelését élvezni. És mivel Anderson filmjeiben a vizualitás az úr, azt is kísérhette némi aggodalom, hogy beállt Netflix-rendezőnek, ami azt jelentette, hogy a kisképernyőre szánja filmjeit.

Netflix

Filmelőzetesek helyett vetítik a Barbie-filmet az orosz mozik

Hivatalosan nem forgalmazzák Oroszországban a nyár két sikerfilmjét, a Barbie-t, és az Oppenheimert, hiszen a stúdiók az orosz-ukrán háború kitörése után kivonultak az országból.

Az Állami Duma helyettes elnöke, Vlagyiszlav Davankov ettől függetlenül úgy érezte, hogy a helyzet megoldható, így augusztusban megkereste a kulturális minisztériumot, aminek miniszterhelyettese, Andrej Malisev kijelentette:

Úgy véljük, hogy az Ön által az országunk polgárai számára megtekintésre javasolt filmek – a Barbie és az Oppenheimer – nem felelnek meg az államfő által kitűzött céloknak és célkitűzéseknek, amelyek a hagyományos orosz szellemi és erkölcsi értékek megőrzésére és megerősítésére irányulnak. Az importhelyettesítés szükségessége elkerülhetetlenül ösztönzi az orosz filmek és tévésorozatok gyártásának növekedését, ami hozzájárul a hazai filmipar fejlődéséhez.

Négy magyar filmet is díjaztak a Szarajevói Filmfesztiválon, egyikük az Oscaron is ott lehet

Buda Flóra Anna, Gyimesi Anna, és Somogyvári Gergő alkotását, valamint Tudor Giurgiu román-magyar koprodukcióban készült nagyjátékfilmjét is díjazták a Szarajevói Filmfesztiválon szombat este – írja az MTI.

Buda Flóra Anna 27 című, korábban Cannes-ban és Annecyban is díjazott animációs filmje kapta meg a legjobb rövidfilmnek járó elismerést. A rövidfilmért járó Szarajevó Szíve-díj

egyben az Oscar-jelölést is biztosítja az alkotásnak,