Best WordPress Hosting
 

Árpád hídi gázolás: a kerékpáros halálát okozó Mercedes sofőrje mellett az egyik BMW-s is gyanúsított

Újabb gyanúsítottat hallgattak ki a hatóságok a tavaly július elseje hajnalán az Árpád hídon történt tragikus baleset ügyében, amely során egy feltuningolt Mercedes letarolta a szalagkorlátot, majd halálra gázolt egy ott tekerő 26 éves kerékpárost – értesült a 24.hu.

A halálos balesetet a rendőrség szerint egy spontán kialakult verseny okozta, melyben a Mercedes mellett két BMW vett részt. Mindhárom jármű jelentősen átlépte a sebességhatárt. A hajsza a Róbert Károly körúton kezdődött 0 óra 41 perckor. A csaknem 700 lóerősre feltuningolt Mercedes haladt elől, az autó azonban megcsúszott, a sofőr elvesztette uralmát a jármű fölött, és az a szalagkorlátba csapódott.

A korlát mögötti kerékpárúton szabályosan közlekedett biciklijével egy 26 éves férfi, akit elgázolt a RACE-001-es rendszámú sportautó, ennek következtében kettős végtagvesztést szenvedett, és a kórházba szállítása után meghalt.

Tervgazdaság, újraiparosítás, nulla verseny – kemény szavak a közgazdásztól

A vas és acél országa leszünk megint? Vagy az akkugyáraké? És hol a verseny? Karsai Gábor közgazdász, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese fejtette ki a véleményét a kormény nemrég bejelentett új versenyképességi stratégiájáról.

Mi történt? Különböző felmérések szerint az elmúlt években folyamatosan romlott Magyarország versenyképessége, így hazánk mára az EU hatodik-hetedik legkevésbé versenyképes országáva vált. Nem csoda, hogy a kormány márciusban új versenyképességi stratégiát hirdetett meg, azonban a dokumentum címével ellentétben nem a versenyképességről, hanem a növekedésről, ezen belül is döntően az ipari növekedésről szól. „A tervgazdasági időket idéző stratégiában valójában a versenyképesség kapcsán szó sem esik magáról a versenyről, még a szó is hiányzik a szövegből, és a felvázolt koncepció középpontjába az újraiparosítás került, miközben az ipar GDP-termelésen belüli részaránya az utóbbi években – a kormányzati törekvések ellenére – szinte folyamatosan csökkent”, hangsúlyozta a Portfoliora írt cikkében Karsai Gábor.

Kontextus. Ahogyan arról mi is írtunk, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hónapja ismertette a kormány új versenyképességi programját. A stratégiában viszont szó sincs a magyar gazdaság romló versenyképességéről – sem a rangsorokról, sem a visszaesés összetevőiről –, sőt a bevezető miniszteri köszöntő az EU „folyamatosan csökkenő” versenyképességével szemben a magyar gazdaság már „többször bizonyított” versenyképességét  emelte ki.

Egy csimpánz is indult a szenzációs repülőversenyen

Ha valaki 1969. május 4-én Manhattan keleti részén sétált, meglepő esemény szemtanúja lehetett: a hatalmas metropolisz fölött acél vércseként lebegett a történelem egyik legkifinomultabb vadászrepülőgépe. Ahelyett, hogy leszállópályán landolt volna, a repülő függőlegesen ereszkedett le, hatalmas porfelhő kíséretében. Amint földet ért, a pilótafülke teteje felpattant, a pilóta kiugrott, majd egy vörös motorkerékpáron elhúzott az Empire State Building irányába.

Mi a fene történt? És miért sietett ennyire a pilóta? Azért, mert ő volt a Daily Mail Transatlantic Air Race nevű verseny egyik versenyzője, és már csak pár kilométerre volt attól, hogy első legyen a kategóriájában, és elnyerje az ezzel járó 6000 fontos nyereményt.

Az óriási acélvércse, ami valójában egy Hawker Siddeley Harrier (a brit Royal Air Force egyik nagy becsben tartott gépe), a résztvevőket a verseny hét napja alatt az Atlanti-óceánon keresztül szállító rengeteg furcsa és csodálatos jármű egyike volt. A versenyzők mindent bevetettek – tandembiciklit, gyaloghintót, motorcsónakot és hőlégballont – annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban átszeljék a kiindulópont és a végcél közötti 5500 kilométeres távolságot. Mivel az autóversenyzőktől és atlétáktól kezdve a milliomos üzletembereken át a brit királyi család magas rangú tagjáig sokan ringbe szálltak, nem meglepő, hogy ez a féktelen, villámgyors verseny az egész világon a címlapra került.

Ki nem találnád, mivel állt elő Nagy Márton a brutális versenyképességi jelentésre reagálva

Hatalmas tervekkel állt elő Nagy Márton Nemzetgazdasági miniszter. Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint eközben 14 vizsgált területből kilencben romlott Magyarország teljesítménye, köztük olyan, a jövő szempontjából kulcsterületeken, mint a humán tőke minősége vagy a digitalizáció.

Mi történt? Úgy tűnik, hogy a 4 százalékos növekedés növekedés helyreállítása csak 2025-ben érhető el, de idén csak valamivel 3 százalék alatti bővüléssel számolunk – ismerte el Nagy Márton hétfő reggeli sajtótájékoztatóján, ahol a kormány új versenyképességi programját ismertette. A nemzetgazdasági miniszter szerint egy 140 oldalas háttértanulmányt is készítettek a versenyképességről, de ennek csak egy 20 oldalra szűkített változatát teszik nyilvánossá. A miniszter azt is közölte, hogy a költségvetés újragondolását is ezen számok alapján készítik el. Ugyanakkor Nagy szerint az idei növekedési várakozásoktól elmaradás oka, hogy az exportpiacaink gyengélkednek.

Mit jelent ez? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bemutatta a 2023. évre vonatkozó versenyképességi jelentését. Magyarország versenyképessége két helyet romlott 2023-ban a megelőző évhez képest, és az EU 27 országa közül a 19. helyre csúszott vissza – derült ki a jegybank 2023-as értékeléséből. Három év emelkedését követően Magyarország az MNB Versenyképességi Index összesítése alapján tavaly 46,6 pontot ért el az előző évi 47,9 pont után. Ezzel Magyarország relatív versenyképességi pozíciója a visegrádi országok átlaga (46,7 pont) alá esett, elmarad az uniós átlagtól (51,4 pont), valamint a leginkább fenntartható növekedési pályával rendelkező öt északi tagállam átlagától (61,4 pont). A 14 vizsgált területből kilencben romlott Magyarország teljesítménye, köztük olyan, a jövő szempontjából kulcsterületeken, mint a humán tőke minősége (oktatás és egészégügy) és a digitalizáció. Az MNB saját versenyképességi összesítésének eredménye összhangban van a nemzetközi felmérésekkel – IMD versenyképességi rangsor, WIPO Globális Innovációs index – amelyek szintén jelentős romlást mutatnak.

Súlyos fájdalmai miatt perelt egy ír nő, csakhogy közben karácsonyfát dobált

Elutasította a 36 éves Kamila Grabska 760 ezer eurós (közel 300 millió forintos) kártérítési követelését egy ír bíróság miután kiderült, hogy a súlyos fájdalmakra panaszkodó nő megnyert egy karácsonyfadobó versenyt – írja a Guardian című brit lap.

Kamila Grabska 2017-ben sérült meg, amikor egy jármű hátulról belehajtott az autóba, amelyikben utazott. A nő két éve indított pert, hogy nagyösszegű kártérítést csikarjon ki a biztosítójától. Azt állította, olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy több mint öt éven át képtelen volt munkát vállalni, de még a gyerekeivel sem tudott játszani.

Csakhogy a bíróságon előkerült az Irish Independent című országos lap egyik száma 2018 januárjából. Az újság képes tudósításban számolt be egy jótékonysági karácsonyfadobó versenyről, melyet a nők között Kamila Grabska nyert meg. A fotókon látszik, hogy a nő minden nehézség nélkül dob el egy nagyjából másfél méteres fenyőt.

Madarak és Fák Napja Országos Verseny 2024  általános iskolások számára

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és fák napja alkalmából országos versenyt hirdet általános iskolai felső tagozatos tanulók számára. A megmérettetés célja bemutatkozási lehetőség biztosítása azoknak a természet iránt érdeklődő tanulóknak, akik az iskolai órákon, szakkörökön, erdei iskolákban és természetjárás során szerzett tudásukat szeretnék összemérni az ország más részein élő diákokkal.

A Madarak és fák napja egy több mint százéves hagyománnyal rendelkező jeles nap Magyarországon, melyet minden év május 10-én ünneplünk. Célja, hogy felhívja a társadalom, különösen az ifjúság figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a természetvédelem fontosságára. Az első Madarak és fák napját a kor neves ornitológusa, Chernel István szervezte 1902-ben. Bár azóta már több mint száz év telt el, a természetvédelem fontossága azóta sem veszített jelentőségéből.

A versenyre 10-14 éves – általános iskola 5-8. osztályos – tanulókból álló háromfős csapatok jelentkezhetnek, akik az iskolájukhoz legközelebb eső területi fordulóra jelentkezhetnek, ennek határideje 2024. március 15. (péntek). A területi forduló időpontja: 2024. április 12. (péntek).

A TV2 programigazgatója elárulta egy rádióinterjúban, hogyan tudták átvenni a vezetést az RTL-től és mit gondol a folytatásról

Fischer Gábort, a TV2 Csoport programigazgatóját látta vendégül Szatmári Róbert a radiocafé Enyhe katarzis műsorának karácsony előtti különkiadásában, ahol ezúttal a televíziózás, napjaink és a jövő tartalomfogyasztása volt a központi téma. Van-e különbség Magyarország és Nyugat-Európa között ízlésben? Tényleg minden olyanra igény van, amit a képernyőkön látunk? Többek között ezek a témák szóba kerültek a beszélgetésben, amelyben a műsorvezetőhöz ezúttal Lengyel András médiaszakember is csatlakozott.

Az ország, ami ráfeküdt az autógyártásra, de az oktatásba is öntötte a pénzt

Nincsenek természeti erőforrásaik, ezért humán erőforrásra tettek fel mindent – ez a dél-koreai titok. Eközben a családalapítás háttérbe szorult, a középiskolások szülei pedig menekülnek a gyerekük kiégése elől. De miért nincsenek K-Pop koncertek Magyarországon?

A jó élet rovatunkon kívül ritkán írunk olyan országról, ami 11-13 óra repülőútra fekszik Budapesttől. A kapitalizmus egyik mintaállama, az OECD éltanulója, Dél-Korea egykor nem csak méretében hasonlított Magyarországhoz, ma viszont már felhőkarcolók, feltűnően tiszta utcák és ugrásszerű technológiai fejlődés jellemzi az országot. A kapitalizmust csúcsra járatni különösen nagy teljesítmény egy olyan országban, amit Kína, Oroszország és Észak-Korea ölel körül, és aminek a fővárosa mindössze 40 kilométerre van az atomfegyverek mellett mostanában kémműholdakkal kísérletező diktatúra határától. A Garnélaráktól a bálnáig: Dél-Korea az elfelejtett háborútól a K-Popig című könyv szerzőjével, Ramon Pacheco Pardóval beszélgettünk.

Forbes.hu: Magyarország és Dél-Korea nem csak hasonló méretű országok, de abban is hasonlítanak, hogy az autógyártás a gazdaság kulcsfontosságú pillére volt az elmúlt évtizedekben. Hogy lehet, hogy Dél-Korea mára a világ élvonalában van?

Fügés-diós lett az év szaloncukra 2023-ban

A karácsonyi időszakra ráfordulva idén is megrendezték civil kezdeményezésként Az Év Szaloncukra versenyt, összesen immár negyedszer. Az eredményekről szóló közleményben hangsúlyozzák a szervezők, hogy a megmérettetésre igyekeztek az összes hazai kicsi és nagy gyártót is meghívni. A gyártók szabadon dönthettek az ingyenes versenyen való részvételről. A zsűrizésben a meghívott sztárzsűritagok mellett a Szeretem a csokit TikTok-csatorna videós párosa a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének tagegyesületei és a Nagycsaládosok Kispesti Egyesületének tagjai és vezetői is segítségére voltak a csapatnak. A győzteseket 196 féle szaloncukor közül választották ki, 300 kóstoló segítette a munkát, és több mint 8000 szaloncukrot osztottak ki zsűrizésre.

És akkor íme a díjazottak:

Az Év Szaloncukra győztesei:

Magyar civil szervezeteknek is szervez kerekasztal-beszélgetéseket a TikTok

A Gazdasági Versenyhivatal reklámkorlátra is kötelezte a TikTokot, illetve napi képernyőidőt kell beállítaniuk a kiskorú felhasználóknak.

Több területen is változtatásra kötelezte a TikTokot a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A TikTok Technology Ltd. önként vállalta, hogy

információs célú adatközpontot hoz létre

700 ezer forintot kereshet azzal egy szerencsés kiválasztott, hogy karácsonyi filmeket néz

2000 dollárt, azaz 695 ezer forintot fizet egy online virágrendelésben utazó amerikai cég egy szerencsés kiválasztottnak, akinek csupán annyi dolga van a pénzért cserébe, hogy meg kell néznie 12 karácsonyi filmet a Hallmark kínálatából – írja a United Press International nevű hírügynökség.

A BloomsyBox felhívásában azt írják, hogy a kiválasztott jelölt „bőséges mennyiségű Ghirardelli forró kakaót” és két pár bolyhos zoknit is kap, hogy garantálva legyen számára a meghitt filmnézés élménye.

Azonban nem egy álláshirdetésről van szó, hanem egy versenyről: a jelentkezőknek először meg kell nézniük az összes filmet a 12-es listáról, majd megadott szempontok alapján értékelniük is kell őket, és csak ezután választják ki a versenyzők közül azt a szerencsés flótást, aki nagyot szakíthat a 24 óra alatt letudható mozimaratonnal.

Döntött a Hypewriter zsűrije, hárman osztoznak a 10 ezer eurós fődíjon

Végeredményt hirdettek kedden a Hypewriter, nemzetközi sorozatötlet-pályázat záró eseményén. Az Ana Bižić, Alexandra Dubovska, Jan Maxa, Kolosi Péter és Trunkó Bence alkotta zsűri döntése alapján három pályázat, a Be Happy, or Else, az Elders és a Small Time Justice megosztva nyerte el a Hypewriter 10 ezer eurós fődíját.

Lázár János elüldözi a vasútfejlesztési szakembereket. Tízből kilencen már távoztak

Kaotikus viszonyok alakultak ki a magyarországi közlekedés irányításában, amióta Lázár János miniszterként 2022. december 1-jétől átvette a terület vezetését. A szakemberek tömegesen hagyják el a területet, leállt a vasútfejlesztési projektek tervezése, az intézményrendszer leépült, a MÁV-vezetőknek a sajtóban üzenget a miniszter az egyre gyakoribbá váló műszaki problémák miatt.

Az 1-es vonal Biatorbágy-Tata szakaszán korlátozni kellett a sebességet – felmerült, hogy miért nincs forrás a javítására?

Ahol nincsen 32 milliárd, ott tegyék le a lantot – azt hiszem ezt mondta a közlekedési miniszter. Nekem erről csak az jutott eszembe, hogy két hónappal korábban az volt az indoklás tíz regionális vasútvonal bezárására, hogy (…) 700 millió forintot lehet megtakarítani. – emelt ki egyet a sok nehezen érthető ellentmondás közül Vitézy Dávid korábbi BKK vezérigazgató, egykori közlekedési államtitkár.

Több ezren látogattak el a nyár legizmosabb hétvégéjére, a Scitec Muscle Beachre

11. alkalommal rendezték meg hétvégén a magyar testépítés és erősport egyedülálló eseményét. A Scitec Muscle Beach 2 nap alatt több ezer látogatót vonzott, akik a szórakozáson kívül versenyeztek, edzettek és a testépítés kiemelkedő nemzetközi és hazai példaképeivel is találkozhattak. A rendezvényen a Scitec Nutrition bemutatta Jószívű Testépítők Akcióban névre hallgató társadalmi felelősségvállalási programját és jótékony sportolóit is. A vállalat aktuális kampánya a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkáját segíti, a helyszíni termékértékesítésből befolyt összeget teljes mértékben karitatív célra ajánlja fel és saját forrásból kiegészíti.

Ne azt mondd neki, hogy majd legközelebb jobban sikerül. Akkor mégis mitől menne jobban? – interjú

Versengés és versengés között óriási különbségek lehetnek. Milyen munkahelyi konfliktusokat okozhat a versengés, és mit tehet a szülő, hogy a gyereke megállja a helyét? Interjú Fülöp Márta pszichológus-pszichoterapeutával, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos tanácsadójával és a Károli Gáspár Református Egyetem tanárával. Részlet az augusztusi Forbes magazinból.

Így múlik el a mogyoródi heringparti dicsősége – helyszíni Forma 1-beszámoló

Helyszíni riportunk a Forma-1-es magyar nagydíjról, ahol a második jobban örülhetett a győztesnél, és ahol a földön nem csak pezsgő folyt.

Max Verstappen nyerte a 2023-as Forma 1-es magyar nagydíjat, és az olvasóinknak ez bizonyára nem újdonság. A Forbes.hu viszont kiderítette, hogy milyen színű a versenyautók üzemanyaga, hogy miért kell felújítani a Hungaroringet, és hogy miért nem lehetett hallani a Himnuszt a verseny előtt. Nem, nem az autóktól.

Szűk keresztmetszet

Tartós árcsökkentés, hetente megújuló akciók

Tartós árcsökkentés

Az ALDI idén júniusban több mint 120 hűtött élelmiszer árát csökkentette tartósan, így állandó tejtermékkínálatának egyharmada is olcsóbb lett. 2023-ban – a piacon elsőként – már számos vaj és magyar beszerzésű trappista sajt árát csökkentette tartósan, június közepétől pedig újabb termékek esetében mérsékelte jelentősen, akár 45%-kal az árakat. Ebben az árcsökkentési hullámban 85 hűtött árucikk – tej, tejföl, tejszín, kefir, natúr és gyümölcsjoghurt, vaj, túró, különböző sajtok – ára csökkent, így vásárlói jóval olcsóbban juthatnak hozzá ezekhez a termékekhez, mint korábban.

Hetente megújuló termékakciók

Lázár János vázolta, hogy lesz a jövőben igazi verseny a közbeszerzéseken

Augusztus elsején lép életbe az állami építési beruházások teljes életciklusát szabályozó új törvény, amely az összes, legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve uniós forrásból finanszírozott beruházásra vonatkozik a jövőben – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A miniszter az MTI szemléje szerint kezdésként részletezte, hogy miután 2010-2022 között 28 ezer milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban, az elmúlt évben 5500 milliárd forint értékű állami beruházást voltak kénytelenek felfüggeszteni. Ezt tovább fűzve elmondta, hogy az ő adatai szerint 3300 milliárd értékű folyamatban lévő beruházást kell befejezni a tárca felügyelete alatt, emellett 1300 milliárd forint értékben 200 beruházás tervezése zajlik.

Lázár hangsúlyozta, hogy az új törvény 32 év után újraszabályozza a közpénzek elköltésének kereteit és feltételeit. Állítása szerint a jogszabály társadalmi vitájában mintegy ezer javaslat érkezett 40 szakmai szervezettől.

Milyen az, amikor újra versenybe kell szállnod a saját állásodért?

A leépítések egyik bevett módszere, hogy a munkavállalókat újra pályáztatják a saját állásukra. Bár a munkaügyi szakemberek szerint lehet ezt jól és etikusan is csinálni, a legtöbb munkavállalót nagyon megviseli ez a helyzet, még akkor is, ha ismét elnyeri a saját pozícióját.

Milyen érzés lehet, amikor felhív a főnököd, és közli, hogy újra jelentkezned kell a jelenlegi állásodra? Pontosan ez történt 2020 májusában a BBC cikkében szereplő Frances nevű munkavállalóval, aki egy amerikai központtal rendelkező kiadónál dolgozott Angliában. A járvány miatt nagyon visszaestek a bevételeik, a leépítések várhatóak voltak, de erre a helyzetre nem számított.

„Egyszemélyes csapat voltam, tudtam, hogy vagy megtartják ezt a pozíciót, vagy megszűntetik, más opció nincs” – mondja a most 28 éves Frances, akinek prezentációt kellett tartania a főnökeinek arról, hogy miért éri meg megtartani ezt a pozíciót, mennyi bevételt jelenthet a cégnek, ha minden marad a régiben.

612 lóerős, 300 kilométer/órás végsebességre képes, 50 milliós Mercedes tarolta le az Árpád hidat

Minden idők legerősebb és leggyorsabb Mercedes E-osztályaként mutatták be 2016 végén a német autómárka E63 AMG S típusú járművét. E típus egyik példánya volt részese szombatra virradóra annak a horrorbalesetnek, ami egy szabályosan közlekedő kerékpáros halálát okozta az Árpád hídon.

Mihádák Zoltán / MTI Összeroncsolódott kerékpár és személygépkocsi darabjai az Árpád hídon 2023. július 1-jén.

Mint arról a 24.hu is beszámolt, szombat hajnalban két autó feltehetően versenyzett egymással az Árpád hídon, közülük az egyik letarolta a szalagkorlátot, majd halálra gázolt egy épp ott tekerő biciklist. A vétkes jármű ezek után visszapattant az úttestre, ahol a másik kocsinak is nekicsapódott. Egy igazságügyi szakértő szerint az autós 130–150 kilométer/órás sebességgel száguldozhatott, mielőtt átszakította a szalagkorlátot. Mint kiderült, a baleset egyik főszereplője a RACE-001-es rendszámú Mercedest vezette, amivel pillanatok alatt el lehet érni a 150 kilométer/órás sebességet.