Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: ruhaipar

A környezetgyilkos ultra fast fashion

Közzétette szerző

A fast fashion fogalma az új divattrendek gyors átfordulására és a tömegesen gyártott, olcsó ruházati cikkek keresletére utal. A blogon többször írtam már ennek káros környezetvédelmi, gazdasági és etikai vonatkozásairól, az ultra fast fashion berobbanásával azonban újra érdemes figyelmet szentelni a témának. Ez utóbbi ugyanis nemcsak a termékek élettartamának rövidebb ciklusait hozta magával, hanem drasztikusan megnövelte az iparág (amúgy sem kicsi) ökológiai lábnyomát is.

Hosszasan taglalhatnám dömpingszerűen gyártott, silány minőségű ruhák és cipők káros hatásait, ahogy azt megtettem például ebben és ebben a blogposztban is. Ezeket a problémákat pedig csak tovább fokozza az elképesztő forgalmú ultra fast fashion megjelenése, amelyhez képest még az eddig ismert márkák kínálata is drágának és végesnek tűnik.

Az ultra fast fashion márkák esetében a ruhák tervezése, gyártása és disztribúciója még gyorsabban zajlik annak érdekében, hogy azonnal kiszolgálják a fogyasztói igényeket és napról napra változó trendeket. Ennek következtében a trendciklusok rövidülnek, és naponta akár 7-8000 új ruhát és cipőt is piacra dobnak a webáruházak, ami további nyomást gyakorol az erőforrásokra és a környezetre.

PostPin It!

Textilgyűjtő konténereket telepít országszerte a MOHU

Közzétette szerző

3 éven belül 4500 modern textilgyűjtő konténert telepít a MOHU országszerte, ezzel megnégyszereződhet a lakosság számára elérhető textilkonténerek száma. Az új, hazai gyártású, feltörésbiztos konténerek körülbelül 250 kilogramm textília összegyűjtésére alkalmasak. A bedobott textília, ruházati és lábbeli hulladék egy válogatóba (előkezelőbe) kerül, majd az állapotuktól függően újrahasznosítják vagy újrafelhasználják azokat.

Az Európai Unió felmérése szerint egy európai lakos évente átlagosan évi kb. 26 kilogramm textíliát vásárol, és 11 kilogrammot dob ki a szemétbe. A használt ruházati és textília hulladék legnagyobb részét, 87%-át elégetik vagy hulladéklerakóban helyezik el. Ennek eredményeként a nem szelektált, kommunális kukába dobott ruhák, textíliák nagy megterhelést jelentenek a környezetnek. 

Az EU felmérése szerint a használt ruhák kevesebb mint felét gyűjtik össze újrahasználatra vagy újrahasznosításra, és csak 1%-át hasznosítják újra ruházati termékké, hiszen csak most kezdenek megjelenni azok a technológiák, amelyek lehetővé teszik ezt a hasznosítási irányt.

PostPin It!

Brutális környezetszennyezés a fast fashion valódi ára

Közzétette szerző

Az EU évente 12,6 millió tonna textilhulladékot termel, aminek többségét elégetik, exportálják, vagy hulladéklerakón végzi. A globális üvegházgáz kibocsátás 2-10%-áért a ruhaipar felel, ugyanakkor azon ruhák aránya, amiket sosem adnak el, 10-40% között mozog. Ráadásul a textilipar számára víz és energia is szükséges, továbbá a gyapjú és pamut mellett a szintetikus szálak is megjelennek, ami a mikroműanyag-hulladék mennyiségét növeli. A gyártás a legtöbb esetben fejlődő országokban történik, ahol olcsó a munkaerő és nem mindig biztonságos a munkakörnyezet. Az elmúlt években az infláció ellenére sem tapasztalhattunk jelentős drágulást a ruhaneműk tekintetében, tehát továbbra sem a valódi árcímke szerepel ezeken a termékeken (hiszen a környezeti terhelés és az emberi kizsákmányolás nem jelenik meg az összegben). Szigorúbb szabályozásokra van szükség: a túltermelés visszafogására, a munkakörülmények javítására, az újrahasznosítás felskálázására. Ezek mellett pedig az is fontos, hogy mi, fogyasztók is tudatosak legyünk a ruhavásárlás során (is).

Az EU-ban évente 12,6 millió tonna textilhulladékot termelünk, amelynek többségét elégetik, exportálják vagy hulladéklerakókra kerülnek. A ruházkodás és cipőviselet 5,2 millió tonnáért felel, ami 12 kg/fő/év hulladékkal egyenértékű. Ennek csupán 22%-át gyűjtötték külön, hogy újrahasznosításra/újrahasználatra kerüljenek. 2020-ban az EU-ban az egy főre jutó átlagos textilfogyasztás 400 m2 földet, 9 m3 vizet és 391 kg alapanyagot igényelt.

A 2050-ig tartó uniós körforgásos gazdaság megvalósítási tervének része a textilhulladék csökkentése, illetve a textilek élettartamának és újrahasznosításának növelése. 2024. február 14-én az EU Hulladék Keretirányelvének felülvizsgálatakor külön fókuszt kapott a textil- és az élelmiszerhulladék. Az Európai Bizottság eredeti javaslatának megerősítését 72-en támogatták (hárman pedig ellene szavaztak). A cél a felelős fogyasztási és termelési gyakorlatok támogatása, hogy mérsékelhessük a „fast fashion” riasztó környezetterhelő hatásait. Decemberig további szabályok várhatók, amelyek a „szennyező fizet” elv és a gyártók kiterjesztett felelősségén alapszik majd.

PostPin It!

A francia alsóház megszavazta a fast fashion korlátozását

Közzétette szerző

A francia alsóház megszavazta, hogy pótdíjakkal sújtsák a fast fashion tömeggyártók termékeit, de a törvénytervezetet még a szenátusnak is el kell fogadnia. A törvénytervezet szerint a legfontosabb intézkedések közé tartozna, hogy a fast fashion termékeket nem lehetne reklámozni, és az olcsó ruhát gyártó cégeknek környezetvédelmi díjat is kellene fizetniük.A tegnapi szavazás Franciaország az első olyan ország a világon, amely „törvényt hozott az ultragyors divat túlzásainak korlátozására” – mondta Christophe Bechu, az ökológiai átmenetért felelős miniszter. Az intézkedésekről még szavazásra van szükség a szenátusban.  A legfontosabb intézkedések közé tartozik a legolcsóbb textíliák reklámozásának tilalma, valamint az alacsony költségű cikkek környezetvédelmi díja.

Mint Európa sok országát, úgy a francia ruhapiacot is elárasztották a nagyon olcsó importtermékek, ami miatt több hazai márka csődöt mondott. De az Emmanuel Macronnal szövetséges párt, a Horizons elsősorban környezetvédelmi okok miatt nyújtotta be a törvénytervezetet.

„A textilipar a leginkább szennyező iparág” – mondta Anne-Cecile Violland, a Horizons helyettese a Guardiannak hozzátéve, hogy az ágazat az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10 százalékáért felelős, de a vizeket is jelentősen szennyezi. Példaként a kínai Sheint hozta fel, ami naponta 7200 új ruhadarabot gyárt.

PostPin It!

Van pár indokunk, miért ne vedd meg a sokadik akciós kötött pulcsidat

Közzétette szerző

Ennie, laknia valahol és ruházkodnia mindenkinek kell, de a három közül a ruhákból lehet csak a szükségest sokszorosan meghaladó mértékben fogyasztani – amit meg is teszünk.

A téli leárazások közepén érdemes átgondolni, hogy megéri-e az egyik legszennyezőbb iparágat támogatni a vásárlásunkkal.

Fél évszázados felfutás

PostPin It!

Az űrből is látható az eldobott ruhákból létrejött szeméthegy

Közzétette szerző

A fast fashion miatt kidobott – pontosabban el nem adott – ruhák elképesztő mennyisége gyűlt össze Chilében. A hulladéklerakóban lévő óriási ruhakupacokat már egy műhold képén is látni lehet az űrből. A lerakat nagy része olyan termékekből áll, melyeket a gyártók nem tudtak eladni Amerikában, Európában és Ázsiában, ezért ideszállították őket.

A France24.com még 2021-ben írt arról, hogy a fogyasztói társadalom hatása a ruhaiparban is megmutatja negatív hatását. Az alacsony bérekről és a gyerekmunkáról gyakran esik szó, de a környezeten érezhető következményekről ritkábban. Pedig Chile már régóta gyűjtőhelye a használt és el nem adott ruháknak, melyeket elsősorban Kínában vagy Bangladesben állítanak elő, Európában, Ázsiában vagy az Egyesült Államokban árulnak, végül pedig Chilében deponálnak.

Az ország északi részén található kikötőbe körülbelül 59 ezer tonnányi ruha érkezik évente. Ennek egy részét az 1800 kilométerre lévő fővárosból, Santiagóból vásárolják fel a kereskedők, míg a többit a környező területekre csempészik. A maradék 39 ezer tonnára azonban senki nem tart igényt, ezért ez a mennyiség a sivatagi szemétlerakókban köt ki. Az így felgyülemlett hulladék mostanra olyan kritikus tömeget ért el, hogy már egy nagyfelbontású műholdas fotón is jól látszik – írja a Business Insider.

PostPin It!

Látványosan több ruhát vesznek az eddig erre keveset költő magyarok

Közzétette szerző

A 2010-es években látványos ruházkodásba kezdtek a magyarok. Ahogy korábban is írtuk, 2000 óta, mióta a KSH-nak vannak adatai, jó ideig lényegében stagnált a ruhavásárlás, minden évben nagyjából ugyanannyi ruhát vettünk. 2013-ban azonban elindult egy szembetűnő változás: majdnem egészen a Covid megjelenéséig minden évben nagyjából 10 százalékkal több ruhát és cipőt vettünk, mint az előző évben.

Ez azt is jelentette, hogy ebben az időszakban kimagasló volt a ruházati termékek fogyasztása: a ruhák és a cipők mennyisége nőtt legnagyobb mértékben a háztartások fogyasztásán belül.

Statisztikai alapon értelemszerűen nem lehet olyat állítani, hogy a magyarok voltak a legrosszabbul öltözöttek az EU-ban, azt viszont viszont igen, hogy arányaiban a magyarok költötték a legkevesebbet öltözködésre. A 2013-ban indult jelentős növekedés miatt közelebb kerültünk az EU-átlaghoz, és egy országot, Franciaországot megelőztünk a listán.

PostPin It!