Best WordPress Hosting
 

Szégyenfára kerül Magyarország neve a srebrenicai mészárlás emlékhelyén

Az ENSZ Közgyűlése csütörtökön megszavazta az 1995-ös srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapját, amelyet ezentúl minden évben július 11-én fognak megtartani. A népirtás első nemzetközi emléknapja 2025-ben lesz.

Az előterjesztést az ENSZ Közgyűlésében 84 tag támogatta, köztük szinte mindegyik balkáni ország. A többi között Szerbia, Kína, Oroszország és Magyarország is nemmel szavazott. Magyarország egyébként az egyetlen EU- és NATO-tagállam, ami nemmel szavazott.

A 444 a Balk Magazin cikke alapján azt írja: azért, hogy a szavazás eredménye hosszú távon se menjen feledésbe,

A Balkán egyre több pontján szítják a feszültséget a szerbek: a magyar és az orosz kormány kiáll értük

Nem vettek részt a koszovói szerbek azon a hétvégi népszavazáson, amelyet gyakorlatilag nekik írtak ki, hogy képviseletet biztosítsanak számukra Északkelet-Koszovóban, ahol ők élnek relatív többségben. A helyi szerbek arról szavazhattak (volna), hogy leváltsák-e a négy, észak-koszovói önkormányzat, azaz Észak-Mitrovica, Zvecsán, Leposavic és Zubin Potok albán polgármesterét.

Csak 253-an mentek el szavazni a több mint 45 ezer választásra jogosult közül – jelentette be a koszovói Központi Választási Bizottság (KVB). Az érvényességhez 50 százalékos részvétel kellett volna – közölte a KVB elnöke, Kreshnik Radoniqi.

A népszavazás bojkottja különösen azért volt furcsa, mert a koszovói szerbek legfőbb politikai ereje, a Szerb Lista (SZL) nevezetű párt támogatásával a helyiek január óta petíciókat írtak alá az Észak-Koszovóban regnáló albán polgármesterek lemondatására. A több ezer szerb aláíró népszavazást akart a városvezetők eltávolítására.

Orbán Viktor szövetségese tagadja, hogy Srebrenicában népirtás történt volna

Elfogadta a boszniai szerb parlament azt a jelentést, amely szerint 1995-ben Srebrenicában nem népirtás történt, és nem pontos az ott meggyilkoltak számára vonatkozó adat – közölte az MTI.

A legolvasottabb boszniai hírportál, a Klix.ba beszámolója szerint a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje egyhangúlag fogadta el a jelentést, amely szerint a Srebrenicában történtekre nem használható a népirtás kifejezés, és ott nem több mint nyolcezer, hanem 1500-2000, legfeljebb 3000 embert gyilkoltak meg.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.

Népirtás miatt emeltek vádat hét boszniai szerb katona ellen

Hét, egykori boszniai szerb katona ellen emelt vádat a bosznia-hercegovinai ügyészség az 1995-ben Kelet-Boszniában történt népirtás miatt – írta az MTI az ügyészségre hivatkozva. A 48 és 70 év közötti vádlottak az ügyészség szerint 1992 és 1995 között valamennyien a boszniai szerb hadsereg azon alakulatának a tagjai voltak, amely közvetlenül felelős volt a Srebrenica elleni támadásért, illetve az ott elfogott bosnyákok tömeges meggyilkolásáért.

A vádirat szerint a hét férfi fogságba ejtett egy nagyobb csoportot, amely igyekezett megszökni Srebrenicából, majd a foglyokat három különböző helyre szállította, és megölte. Az ügyészség szerint a hét vádlott legalább 65 ember haláláért közvetlenül felelős.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.