Best WordPress Hosting
 

A Balkán egyre több pontján szítják a feszültséget a szerbek: a magyar és az orosz kormány kiáll értük

Nem vettek részt a koszovói szerbek azon a hétvégi népszavazáson, amelyet gyakorlatilag nekik írtak ki, hogy képviseletet biztosítsanak számukra Északkelet-Koszovóban, ahol ők élnek relatív többségben. A helyi szerbek arról szavazhattak (volna), hogy leváltsák-e a négy, észak-koszovói önkormányzat, azaz Észak-Mitrovica, Zvecsán, Leposavic és Zubin Potok albán polgármesterét.

Csak 253-an mentek el szavazni a több mint 45 ezer választásra jogosult közül – jelentette be a koszovói Központi Választási Bizottság (KVB). Az érvényességhez 50 százalékos részvétel kellett volna – közölte a KVB elnöke, Kreshnik Radoniqi.

A népszavazás bojkottja különösen azért volt furcsa, mert a koszovói szerbek legfőbb politikai ereje, a Szerb Lista (SZL) nevezetű párt támogatásával a helyiek január óta petíciókat írtak alá az Észak-Koszovóban regnáló albán polgármesterek lemondatására. A több ezer szerb aláíró népszavazást akart a városvezetők eltávolítására.

Óriási diplomáciai fordulat Koszovó ügyében a magyar katonák megtámadása után

Óriási fordulat megy végbe a nemzetközi diplomáciában azóta, hogy május 29-én a koszovói Zvecanban huszonhét magyar és tizenegy olasz katonát sebesítettek meg feldühödött koszovói – és feltehetően szerbiai – szerb tüntetők. A koszovói albán miniszterelnök, Albin Kurti június 2-án azt állította a pristinai parlament rendkívüli ülésén, hogy a Crvena Zvezda fanatikusai is részt vettek az akciókban. (A hírek szerint amúgy egy szerbiai szerb rendőr és Kurti szerint egy koszovói szerb rendőr is részt vett a szerb sajtó szerint eredetileg „békés” szerb demonstráción.)

Paradox módon azonban a Nyugat most nem a békefenntartókat verő, rájuk Molotov-koktélokat és köveket dobáló szerbekre gyakorol elsősorban nyomást, hanem azokra a koszovói albánokra, akik nem tartják be a korábbi megállapodásokat, és nem garantálnak legalább valamiféle „félautonómiát” az ottani szerb többségű önkormányzatoknak.

Mindez valóban fordulat, hiszen az elmúlt évtizedekben a szerbek szempontjait a nemzetközi közösség jelentős része nem fogadta el, miután etnikai tisztogatásnak minősítették a szerb, illetve a kis-jugoszláv hadsereg fellépését Koszovóban. 1999-ben a NATO bombázta is Szerbiát, pontosabban Kis-Jugoszláviát, majd a koszovói albánok által 2008-ban kikiáltott függetlenséget a Nyugat jelentős része elismerte. Az EU-n belül azonban ezt a szuverenitást Spanyolország, Románia, Görögország, Ciprus és Szlovákia sem fogadja el.