Best WordPress Hosting
 

A Balkán egyre több pontján szítják a feszültséget a szerbek: a magyar és az orosz kormány kiáll értük

Nem vettek részt a koszovói szerbek azon a hétvégi népszavazáson, amelyet gyakorlatilag nekik írtak ki, hogy képviseletet biztosítsanak számukra Északkelet-Koszovóban, ahol ők élnek relatív többségben. A helyi szerbek arról szavazhattak (volna), hogy leváltsák-e a négy, észak-koszovói önkormányzat, azaz Észak-Mitrovica, Zvecsán, Leposavic és Zubin Potok albán polgármesterét.

Csak 253-an mentek el szavazni a több mint 45 ezer választásra jogosult közül – jelentette be a koszovói Központi Választási Bizottság (KVB). Az érvényességhez 50 százalékos részvétel kellett volna – közölte a KVB elnöke, Kreshnik Radoniqi.

A népszavazás bojkottja különösen azért volt furcsa, mert a koszovói szerbek legfőbb politikai ereje, a Szerb Lista (SZL) nevezetű párt támogatásával a helyiek január óta petíciókat írtak alá az Észak-Koszovóban regnáló albán polgármesterek lemondatására. A több ezer szerb aláíró népszavazást akart a városvezetők eltávolítására.

Orbán Viktor szövetségese tagadja, hogy Srebrenicában népirtás történt volna

Elfogadta a boszniai szerb parlament azt a jelentést, amely szerint 1995-ben Srebrenicában nem népirtás történt, és nem pontos az ott meggyilkoltak számára vonatkozó adat – közölte az MTI.

A legolvasottabb boszniai hírportál, a Klix.ba beszámolója szerint a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje egyhangúlag fogadta el a jelentést, amely szerint a Srebrenicában történtekre nem használható a népirtás kifejezés, és ott nem több mint nyolcezer, hanem 1500-2000, legfeljebb 3000 embert gyilkoltak meg.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.

Orbán megüzente a boszniai szerbeknek, hogy számíthatnak rá

A boszniai szerbek továbbra is számíthatnak Magyarország támogatására, a két nép egymásra van utalva

– jelentette ki Orbán Viktor a boszniai Banja Lukában pénteken, nem sokal azután, hogy átvette Milorad Dodiktól a boszniai szerbek legmagasabb rangú állami kitüntetést a Szerb Köztársaság Érdemrendjét. Az MTI összefoglalója szerint Orbán megtisztelőnek tartja a kitüntetés, ami a szemében a barátság, a bizalom és egyben a jövőbe vetett kölcsönös optimizmus kifejezése is. A miniszterelnök egyúttal kijelentette, a szerbekkel szembeni nemzetközi politikát méltánytalannak és igazságtalannak tartja, ezért mindig is kiállt a szerbek mellett a nemzetközi politikában.

Míg Magyarország idén ünnepli a huszadik évfordulóját annak, hogy csatlakozott az Európai Unióhoz, Szerbia azóta sem tagja a közösségnek, amit Orbán igencsak fájlal. A kormányfő úgy fogalmazott, már régen meg kellett volna születnie a döntésnek arról, hogy Bosznia-Hercegovina és Szerbia az EU tagja legyen, „évtizedeket vesztegettünk el”. Mint mondta, az Unióval sok baj van, ő is „naponta harcol ott”, de ma nincs ennél jobb nemzetközi keret, ahol a nemzetek meg tudnak erősödni. Itt tett ígéretet a miniszterelnök, hogy mindent meg fog tenni, hogy minél közelebb kerüljenek a ma elérhető legjobb nemzetközi kerethez. Egyúttal arról is beszélt, hogy minekután júliustól Magyarország tölti be az EU soros elnökségét, közbenjárnak majd, hogy egy külön munkacsoport foglalkozzon majd Bosznia ügyével. Orbán megjegyezte azt is, hogy szerinte „a keleti bővítés lázálma” sorolta hátrább a nyugat-balkáni bővítést, ő viszont azon az állásponton van, hogy először ezt a bővítést kell befejezni, és utána lehet a nehezebb és bonyolultabb keleti iránnyal foglalkozni.

Orbán Viktort kitüntette Milorad Dodik

Orbán Viktor pénteken átvette a boszniai szerbek vezetőjétől, Milorad Dodiktól a legmagasabb rangú állami kitüntetést, amit egy éve Vlagyimir Putyin orosz elnök kapott meg, írja a Telex.

Az már január elején nyilvános volt, hogy Orbán Viktor személyesen fogja átvenni a kitüntetését, ami pénteken meg is történt.

Dodik a beszédében elmondta, hálás Orbánnak az odaadásáért, és azért, hogy az együttműködésük nem csupán múló fellángolás volt, hanem a magyar kormányfő ki is tart a Szerb Köztársaság mellett.

Bíróság elé állították az Orbánt és Putyint kitüntető boszniai szerb elnököt

Hosszas halogatás után hétfőn hivatalosan is megkezdődött Milorad Dodik boszniai szerb szeparatista vezető pere. A per megkezdését jogászai segítségével Dodik maga próbálta hátráltatni – mindhiába. A politikust azzal vádolják, hogy szembeszegült a nemzetközi békeküldöttség döntéseivel. A vádemelésre augusztusban került sor, miután az elnök aláírta az alkotmánybíróság és Christian Schmidt nemzetközi békeküldött (Németország korábbi többszörös minisztere) által hozott döntéseket felfüggesztő törvényeket.

Dodik az idén januárban a Boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendjével tüntette ki Orbán Viktor miniszterelnököt. Tavaly ugyanezt a kitüntetést a háborúban álló Vlagyimir Putyin orosz elnök vihette haza.

A per a boszniai állami bíróságon, Szarajevóban zajlik. Dodik a Reuters cikke szerint egy ideje következetesen azon dolgozik, hogy aláássa az állami intézmények, valamint a békeküldött hivatalának tekintélyét. A békeküldöttnek lehetősége van jogszabályokat alkotni, a boszniai békefolyamatot akadályozó hivatalnokokat pedig ki is rúghatja – írták.

Az USA szankciókkal sújtotta Milorad Dodik boszniai szerb vezető felnőtt gyerekeit és azok cégeit

Szankciókkal sújtotta pénteken az Egyesült Államok Milorad Dodik boszniai szerb vezető családtagjait és a szélesebb üzleti hálózatát – írta az amerikai pénzügyminisztérium közleménye alapján az MTI.

Az október elején Orbán Viktorral Budapesten tárgyaló Dodik, a boszniai autonóm Szerb Köztársaság elnöke ellen korábban már rótt ki büntetőintézkedéseket az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Az amerikai pénzügyminisztérium most a boszniai szerb vezető két felnőtt gyermekét, a fiát, Igor Dodikot és a lányát, Gorica Dodikot sújtotta szankciókkal, valamint az általuk ellenőrzött négy céget, amelyet Washington szerint Milorad Dodik korrupciós ügyeihez használ fel.

A mai (pénteki) intézkedések célja, hogy szétzúzzák annak az üzleti hálózatnak az elemeit, amely révén Bosznia-Hercegovina területi épsége és hivatalos irányítása, valamint a Republika Srpska gazdasági jólétének kárára Dodik növeli a vagyonát és a hatalmát

Milorad Dodik még rengeteg pénzt remél Orbán Viktortól

Ezt azt követően jelentette be a boszniai szerb vezető, hogy Budapesten tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel. A találkozóról az MTI és Orbán Viktor honlapja, közösségi oldala beszámolt,  az újabb magyar támogatás lehetőségéről nem. A Szabad Európa vette észre, hogy a boszniai szerb közmédia, a Radio Televizija Republike Srpske tudósítása szerint Milorad Dodik viszont beszélt.

Ismét azt mondta, Magyarország pénzelheti azokat a projekteket, amelyek mögül a németek a nyáron kihátráltak (ezek összege 105 millió euró, mintegy 40 milliárd forint). Szerinte Orbán Viktor „kifejezte hajlandóságát” arra, hogy a német állam helyett a magyar vegye át a projekteket. Milorad Dodik arra vár, hogy Berlin olyan megoldás mellett döntsön, amely lehetővé teszi, hogy

a magyarokkal és Orbán miniszterelnökkel megvalósíthassa ezeket a projekteket, a lehető legjobb módon és kölcsönösen előnyösen.

Orbán a boszniai szerb elnökkel tárgyalt a Karmelitában

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Karmelita kolostorban fogadta Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét.

Orbán elmondta: Magyarország Bosznia-Hercegovinára és a Szerb Köztársaságra tiszteletbeli szomszédjaként tekint. Magyarország és a boszniai Szerb Köztársaság közti kapcsolatok továbbra is kiválóak, és mindent megteszünk az együttműködés erősítése érdekében, amit a már megkezdett közös projektjeink is tükröznek – hangzott el a találkozón.

Szóba került, hogy magyar cégek jelentős befektetési és kereskedelmi potenciállal rendelkeznek a pénzügyi szektorban, az energetikában és a telekommunikáció területén, amelyet Bosznia-Hercegovinában is kamatoztatni kívánnak. Orbán Viktor világossá tette, hogy a Nyugat-Balkán stabilitásának megőrzése rendkívül fontos Magyarország és az Európai Unió biztonsága szempontjából. Magyar részről határozottan ellenezzük a szankciókkal történő nyomásgyakorlást Bosznia-Hercegovina illetve a boszniai szerbek esetében is, amely kontraproduktív jellege miatt inkább a feszültségek eszkalálódásához vezethet – fejtette ki.

Dodik hazaért Boszniába, és elbüszkélkedett, hogy 45 milliárd forintot fog befektetni ott Magyarország

Milorad Dodik boszniai szerb vezető augusztus 20-án Budapesten nézte a tűzijátékot Orbán Viktor mellett, a Karmelita teraszán.

Hazatérve viszont már arról beszélt Banja Lukában, hogy a magyarországi látogatás alatt sikerült elintéznie, hogy a magyar kormány összesen 118 millió eurót, vagyis 45 milliárd forintot fektessen be a boszniai szerb köztársaságban. Ebből 70 millió euró annak a pótlása, hogy Németország nem akarja odaadni a támogatást Dodik szeparatista politikája miatt.

Dodik a Mrsovóba tervezett vízerőmű és az Ugljevik 3 hőerőmű fejlesztési projekthez akart magyar finanszírozást korábban, a G7 szerint most ebben állapodhattak meg.

Magyarország 45 milliárdot fektet be a Balkánon, miután Orbánnal nézte a tűzijátékot egy boszniai vezető

Magyarország 118 millió euró, azaz 45 milliárd forint értékben hajt végre befektetéseket a boszniai Szerb Köztársaságban – jelentette be Milorad Dodik boszniai szerb vezető az augusztus 20-i budapesti látogatásának eredményét. 

Részletek: Németország korábbi tervek szerint 120 millió eurót fektetett volna be a boszniai Szerb Köztársaságban, de tavaly nyáron visszakozott Dodik szeparatista politikája miatt. A boszniai szerb vezető most azt mondta, a 118 millió eurós magyar befektetésből 70 millió euró olyan projektekre megy majd, amelyeket eredetileg a németek valósítottak volna meg.

Dodik korábban a Mrsovóba tervezett vízerőmű és az Ugljevik 3 hőerőmű fejlesztési projekthez szeretett volna magyar finanszírozást, és cserébe akár társtulajdonosi szerepet is kínált a magyar félnek – valószínű, hogy erre ráztak kezet most.

Továbbra is várják a magyar pénzt az eladósodott boszniai szerbek, újabb beruházásokat szeretnének

A beígért magyar támogatásokból még semmi nem érkezett a boszniai szerb gazdálkodóknak, noha a magyar kormány látszólag továbbra is fő támogatója a Bosznia-Hercegovinától elszakadást zászlajára tűző Milorad Dodik boszniai szerb vezetőnek.

Mi történt? Orbán Viktor a balkáni EU-csatlakozás felgyorsítását szorgalmazta a múlt héten Boszniában, és azt kérte, hogy már most adják oda az országnak az EU felzárkóztatási forrásait. Jelentős magyar kormányzati és magánbefektetéseket és „felelős magyar szomszédságpolitikát” ígért.

Orbán megint találkozott az amerikai és brit szankciós listán lévő Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjével, hangsúlyozva, hogy elutasítja a személyi szankciókat.