Best WordPress Hosting
 

Ezért lett öngyilkos Széchenyi István

Gróf Széchenyi István 164 éve, 1860. április 8-án hunyt el. A reformkori politikus saját kezével vetett véget életének egy elmegyógyintézetben – írja a Rubicon.

Összeomlik a legnagyobb magyar

A Kossuth Lajos által legnagyobb magyarnak nevezett Széchenyi 1848 őszétől tartózkodott a döblingi szanatóriumban, miután augusztusban idegösszeomlás érte, és szeptember elején Esztergomban öngyilkosságot kísérelt meg, a hajóhídról a Dunába ugorva. Széchenyi rossz mentális állapotát az 1848-as forradalom utáni események okozták.

Széchenyi megrettent a Bánk bántól

Katona József az Erdélyi Múzeum című folyóirat 1814. évi pályázatára készítette el a Bánk bánt, a dráma azonban nemhogy a díjazottak között nem kapott helyet, de még említésre méltónak sem találták. A komoly dramaturgiai baklövéseket tartalmazó művet Katona végül 1819-ben átdolgozta, módosította a cselekmény időpontját is, így történelmileg hitelesebb lett a darab – írja a Múlt-kor.hu. A szakma azonban ekkor sem kapta fel a történetet, mivel a cenzúra veszélyesnek ítélte a magyar főnemesekkel rossz viszonyt ápoló Gertrúd királyné meggyilkolását.

Végül először 1833-nam mutatták be Kassán, Budán, Debrecenben és Kolozsvárott, sőt 1839-ben eljutott a Nemzeti Színházba, de Katona József már az ősbemutatót sem érhette meg, 1830-ban, 39 éves korában szívrohamban elhunyt. A bemutatók ellenére cenzúra megítélése ekkor sem változott, Még az óvatos reformpárti Széchenyi Istvánnak is sok volt a „rebellis” elem, a dráma megtekintése után így nyilatkozott:

Megfoghatatlan, hogy a kormány megengedi ily esztelenség előadását.

Film készül Széchenyi István utolsó napjáról, egy vériszonyos vámpírról, és Szenes Hannáról is

Televíziós alkotások támogatásáról döntött a Filmintézet, így rövidesen Udvaros Dorottya és Blaskó Péter főszereplésével készül egy produkció Berlioz igaz szerelméről, többet tudhatunk meg a V4-ek középkori előzményeiről, Széchenyi István utolsó napjáról, Szenes Hanna életéről, és Draco, a vériszonyos vámpírgyerek legújabb kalandjaira is fény derül majd – olvasható az NFI sajtóközleményében.

Dramatizált dokumentumfilmet rendez Berecz Péter (Made in Finland) Szenes Hannáról Percek tánca címmel a Filmintézet 19,95 millió forintos támogatásával. A rendkívüli életű költőt és ejtőernyőst 1944-ben fogták el zsidómentő brit tisztként a második világháború Magyarországán, majd halálra ítélték. A huszonhárom éves lány a kínzások ellenére sem volt hajlandó

elárulni küldetése részleteit, ezért kivégezték. Az alkotók külön hangsúlyt fektetnek arra a kérdésre, miként él tovább a lány szelleme az utókorban, milyen példát adhat tiszta jelleme, tehetsége és kiállása a mai fiatalok számára.

Szimbolikus napon lett öngyilkos Széchenyi István

Gróf Széchenyi Istvánt legnagyobb formátumú politikai ellenfele, Kossuth Lajos nevezte a legnagyobb magyarnak: „Ujjait a kor ütőerére tevé, és megértette annak lüktetéseit, és ezért, egyenesen ezért tartom én őt a legnagyobb magyarnak.” Széchenyi volt a magyar liberalizmus első nagy, programadó politikusa, a XIX. századi reformmozgalom egyik elindítója, motorja, eltökélt harcosa. A rendi Magyarország társadalmi, gazdasági és politikai megújításának szentelte életét, és valahol ez vezetett a halálához is.

A legnagyobb magyar gyakorlatilag egyik napról a másikra cserélte fel miniszteri székét egy elmegyógyintézeti, pontosabban egy magánszanatóriumi lakosztályra 1848. szeptember 5-7-én, ahonnan már soha nem tért haza: 12 évvel később, pisztollyal oltotta ki az életét 68 éves korában.

Miért került Széchenyi a „bolondok házába”? Hogyan változott állapota és milyen élete volt Döblingben? Miért döntött végül az öngyilkosság mellett? A korszak kutatóját, Dr. Melkovics Tamás történészt, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének oktatóját kérdeztük.