Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: 1848-49-es forradalom és szabadságharc

Ezért lett öngyilkos Teleki László

Közzétette szerző

Gróf Teleki László, az 1849-es szabadságharc leverése utáni emigráció egyik legjelentősebb alakja 163 éve, 1861. május 7-én halt meg. A politikus, akinek holttestét másnap reggel találták meg, valószínűleg a politikai küzdelmek lelki megpróbáltatásai miatt végzett magával – írja a Rubicon.

A forradalmi politikus

Teleki 1811-ben született, tanulmányai után pedig körutazásra indult, amely során bejárta Nyugat-Európát. A politikai életben 1837-ben kapcsolódott be, ekkor az erdélyi országgyűlésen Fogaras vármegye követe lett. Később felszólalt Kossuth és Wesselényi jogtalan bebörtönzése ellen, és az ortodox felekezet egyenjogúsítása érdekében is harcba szállt.

PostPin It!

Több száz magyar esett el a véres komáromi csatában

Közzétette szerző

A Görgei, Klapka és Damjanich vezette honvédcsapatok 175 éve, 1849. április 26-án vívták meg az első komáromi csatát a Schlik tábornok vezette osztrák seregek ellen – írja a Rubicon.

Magyar sikerek

Görgei Artúr, a szabadságharc egyik legtehetségesebb magyar stratégája március 31-én lett a magyar sereg fővezére Dembinszki helyett, akit a kápolnai vereség után váltottak le. Görgei vezetése alatt számos magyar siker született: április 6-án a honvédsereg Isaszegnél aratott győzelmet, 10-én elfoglalta Vácot, 19-én pedig Nagysallónál is diadalmaskodott és a bányavárosokat is felszabadította.

PostPin It!

Ezért lett öngyilkos Széchenyi István

Közzétette szerző

Gróf Széchenyi István 164 éve, 1860. április 8-án hunyt el. A reformkori politikus saját kezével vetett véget életének egy elmegyógyintézetben – írja a Rubicon.

Összeomlik a legnagyobb magyar

A Kossuth Lajos által legnagyobb magyarnak nevezett Széchenyi 1848 őszétől tartózkodott a döblingi szanatóriumban, miután augusztusban idegösszeomlás érte, és szeptember elején Esztergomban öngyilkosságot kísérelt meg, a hajóhídról a Dunába ugorva. Széchenyi rossz mentális állapotát az 1848-as forradalom utáni események okozták.

PostPin It!

Hermann Róbert: a Most vagy soha! legalább megpróbált film lenni, de mégis szerencsétlen öszvér lett belőle

Közzétette szerző

Megkereste az Index a nemzeti ünnep apropóján Széchenyi-díjjal is elismert Hermann Róbert történészt, az 1848-1849-es események elsőszámú kutatóját, hogy megkérdezze a véleményét a néhány nappal ezelőtt bemutatott, Rákay Philip és Szente Vajk producerek nevével fémjelzett, Lóth Balázs által rendezett Most vagy soha! című filmmel (kritikánk róla itt olvasható) kapcsolatban.

A szakember válaszában nem fogta vissza magát – előbb kijelentette, hogy az IMDB-n jelenleg látható 1,5-ös értékelést túlzottan pocsék, érzelemvezérelt minősítésnek tartja, hiszen ha az Aranybulla 1,1-en áll, akkor a Most vagy soha! legalább egy ötöst érdemelne, majd hozzátette: az

legalább megpróbált film lenni, amit az Aranybulláról aligha mondhatunk el.

PostPin It!

Két napon át harcoltak a magyarok a kápolnai csatában

Közzétette szerző

Henryk Dembiñski magyar fővezér és Alfred zu Windisch-Grätz tábornagy seregei 175 éve, 1849. február 26-27-én vívták meg a kápolnai csatát. A két napon át tartó ütközetben több tízezer katona szállt szembe egymással – derül ki a Rubicon cikkéből.

A csata első napja

Windisch-Grätz február 18-19-én kapott hírt arról, hogy a magyar fősereg Eger környékén tartózkodik, ezért elhatározta, hogy felkeresi őket. A tábornagy 30 000 fővel és 165 löveggel indult meg, a magyarok ezzel szemben 43 000 katonával és 150 ágyúval rendelkeztek. A két sereg február 26-án ütközött egymásba, az első ágyúlövést délután 2 óra környékén lehetett hallani.

PostPin It!

Ezért szúrták nyakon Ferenc Józsefet

Közzétette szerző

Libényi János 171 éve, 1853. február 18-án próbálta meggyilkolni Ferenc Józsefet, aki ez időben egyszerre volt Ausztria császára és Magyarország királya – írja a Rubicon.

Bár hazán történetében viszonylag ritkának számítanak az uralkodók elleni merényletek, a Ferenc Józseffel szembeni támadás nem nevezhető teljesen meglepőnek, hiszen kevés királyunk volt nála népszerűtlenebb. Az ő nevéhez fűződött ugyanis az 1848-49-es szabadságharc leverése, az azt követő véres megtorlás és a neoabszolutista rendszer kiépítése is. Hosszú uralkodása alatt egyébként összesen 7 merényletet követtek el ellene, amelyek közül Libényi János kísérlete volt a legveszélyesebb.

Libényi egyszerű Fejér vármegyei szabólegény volt, aki még 22. életévét sem töltötte be. A fiatalember 1851-ben Bécsbe költözött, ahol az évek alatt sikerült kiismernie a császár napi rutinját. Éppen ezért tudta, hogy rendszeres sétái közben Ferenc József hosszasan el szokott időzni a Karintiai-kapu bástyájának mellvédjén, hogy megfigyelhesse a lent gyakorlatozó katonákat. Az uralkodó 1853. február 18-án is éppen ezt tette, amikor a szabólegény váratlanul előugrott, és nyakon szúrta őt.Ferenc Józsefnek hihetetlen szerencséje volt, ugyanis a fegyver megcsúszott az ing kemény nyakán, vagyis nem okozott halálos sérülést, O’ Donnell hadnagy és egy bécsi mészáros, Josef Ettenreich közbelépésének köszönhetően pedig a merénylő nem tudott ismét szúrni.

PostPin It!

Véres harc árán nyerték meg a magyarok a sorsdöntő csatát

Közzétette szerző

Bem József honvéd tábornok és Puchner Antal erdélyi császári főparancsnok seregei 1849. február 9-én vívták a sorsdöntő piski csatát. A véres küzdelemben végül a magyarok győzedelmeskedtek – írja a Rubicon.

Kilátástalan helyzetben a magyarok

Miután Bem csapatai súlyos vereséget szenvedtek Nagyszebennél, a tábornoknak csupán 1500 embere és néhány ágyúja maradt. Egyetlen lehetősége így az volt, hogy egérutat nyer nyugat felé, és eléri a Maros mentén haladó utánpótlást, amit Damjanich János küldött számára.

PostPin It!

Elsöpörték a magyar katonák a Habsburg sereget

Közzétette szerző

Guyon Richárd ezredes százhetvenöt éve, 1849. február 5-én hajtotta végre a szabadságharc egyik legragyogóbb haditettét. A férfi Görgei Artúr feldunai hadtestét vezetve áttörte a császári erők védelmét és megnyerte a branyiszkói csatát – derül ki az MTVA Sajtóarchívumának anyagából.

Kettészakad a honvédsereg

Az Alfred zu Windisch-Grätz herceg vezette császári seregek 1848 végén általános támadást indítottak Magyarország ellen. A magyar hadsereg ezután két részre oszlott: egy része a legrövidebb utón a Tisza mögé vonult vissza, míg Görgei hadteste a felvidéki bányavárosokba ment, ahol a fáradt katonák pihentetésére, készletei feltöltésére.

PostPin It!

Pár nap alatt megfordította a hadiszerencsét Bem tábornok

Közzétette szerző

Miután a Bem József vezette honvédcsapatok 1848-ban ellentámadásba lendültek az ország keleti részén, a győzelmet győzelemre halmozó tábornok 1849 januárjában már csaknem egész Erdélyt elhódította a Puchner Antal vezette császáriaktól. A kegyelemdöfést azonban nem tudta bevinni a Nagyszebenbe visszahúzódó ellenfelének, aki szorult helyzetében orosz segítséget kért. A cári csapatok ugyan ekkor még csak Brassót és Nagyszebent szállták meg, az erőviszonyok mégis megfordultak, Puchner ugyanis ezután a hátországát biztonságban tudva, összes katonájával vonulhatott Bem ellen.

A magyar csapatokat vezénylő tábornok a Vízakna körüli sóbányákban kiépített védelmi állásokra támaszkodva igyekezett megállítani a túlerőben lévő, román népfelkelőkkel is kiegészített császári sereget. Az 1849. február 4-én lezajlott csatában meg is tizedelte a nyílt terepen támadni igyekvő ellenséget, ám túl gyorsan vezette rohamra honvédjeit a megingó császáriak ellen –

mikor Puchner látta, mekkora fölényben van valójában, győztes ellentámadást indított.

PostPin It!

Magyar katonák százai vesztek oda a schwechati csatában

Közzétette szerző

A magyar honvédsereg 175 éve, 1848. október 30-án vívott csatát a császári csapatok ellen Bécs közelében, a Schwechat folyó mellett. A magyar katonák nem voltak képesek a túlerőben lévő Habsburg sereg felé kerekedni, így vissza kellett vonulniuk az Ausztria és Magyarország közötti határt jelentő Lajta folyó mögé – írja az MTI.

Komoly erkölcsi dilemma gátolta a támadást

Az 1848. március 15-i forradalom legfontosabb követeléseit tartalmazó törvényeket áprilisban szentesítette V. Ferdinánd király, nyárra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a bécsi udvar semmibe veszi a felelős magyar kormányt, katonai erővel akar „rendet tenni” Magyarországon. A forradalom eltiprására indult Jellasics horvát bán serege azonban szeptember 29-én a szabadságharc első csatájában, Pákozdnál vereséget szenvedett és Bécs felé vonult vissza.

PostPin It!

Hosszú szenvedés után halt meg Deák Ferenc

Közzétette szerző

Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, „a haza bölcse” 220 éve, 1803. október 17-én született Söjtörön – írja az MTI. Hazánk egykori igazságügy-miniszterének nagy szerepe volt az 1848-as forradalomban, és nélküle az osztrák-magyar kiegyezés sem jöhetett volna létre.

Nagy szerepe volt a ’48-as forradalomban

Deák régi nemesi családból származott, a győri jogakadémia elvégzése után Pesten tette le az ügyvédi vizsgát, majd Zala vármegyében lett tiszti ügyész. 1832-ben helyettes alispán, 1833-tól a pozsonyi országgyűlés követe lett, ahol kiemelkedő jogtudása, határozottsága, politikai érzéke, kiváló beszédkészsége és erkölcsi tartása hamarosan a reformerek vezetői közé emelte. Az 1839-40-es diétán már országos tekintély övezte, Wesselényi és Kölcsey távozása után a liberális ellenzék vezetőjének ismerték el.

PostPin It!

Szivarozva nézett szembe a halállal az öreg Perényi

Közzétette szerző

…nekem a provinciáskodás nem kell; én el vagyok határozva a másik irányba menni, (…) én készen vagyok menni a végletekig, győzelemre, ha lehet, az akasztófára, ha kell; – én megyek

– jelentette ki már 1848. március 15-én Perényi Zsigmond báró. Az ősi arisztokrata család tagját Pesten akasztották fel 1849. október 24-én, ő az egyik legidősebb vértanú.

A magyar szabadság, függetlenség eltiprása és az azt követő bosszúhadjárat ikonikus dátuma október 6.: ezen a napon adták hóhér kezére vagy állították kivégzőosztag elé a szabadságharc 13 katonai vezetőjét Aradon, és Batthyány Lajost, az első felelős magyar miniszterelnököt Pesten. A kormány 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánította, minden évben számtalan megemlékezés őrzi a vértanúk emlékét.

PostPin It!

Ez volt a magyar honvédség első győzelme

Közzétette szerző

A magyar szabadságharc első ütközete 175 éve, 1848. szeptember 29-én Pákozdnál zajlott le a magyar honvédhadsereg és a Jellasics horvát bán vezette osztrák sereg között – írja az MTI.

Magyarországra támad a horvát bán

1848 szeptemberében nyilvánvaló lett, hogy a bécsi udvar semmibe veszi a márciusban megalakult független magyar felelős kormányt, és miniszteri ellenjegyzés nélkül intézkedik. V. Ferdinánd király így helyezte vissza szeptember 4-én a nyáron felfüggesztett Jellasicsot báni méltóságába, méltányolva a Habsburg-dinasztia és a monarchia iránti hűségét.

PostPin It!

Így halt meg az utolsó magyar nádor

Közzétette szerző

Habsburg István főherceg, az utolsó ember, aki Magyarország nádori címét viselhette 206 éve, 1817. szeptember 14-én született. A férfi csupán kevesebb mint egy évig viselte a királyhelyettesi tisztséget, amely alatt az 1848-as forradalommal is meg kellett birkóznia – írja a Rubicon.

István Magyarország egyik legnépszerűbb politikusa, a legmagyarabb Habsburgnak is nevezett József nádor fiaként jött a világra. Gyermekként kiváló nevelésben részesült, öt nyelven is megtanult, és maga is ismertté vált, miután oroszlánrészt vállalt az 1838-as pesti árvíz mentési munkálataiban és az otthon nélkül maradt polgárok segélyezésében.

Édesapja 1847-es halála után Magyarország helytartója, majd nádora lett. A tisztség betöltése alatt többször is nehéz helyzetbe került, mivel Bécsben a magyarokat, Budán pedig a császári udvart képviselte. Tevékenysége ellentmondásos volt: Kossuth március 3-i felszólalása után még a liberális ellenzék sikerét akadályozta, két héttel később azonban már Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezése érdekében használta fel befolyását.

PostPin It!

Szimbolikus napon lett öngyilkos Széchenyi István

Közzétette szerző

Gróf Széchenyi Istvánt legnagyobb formátumú politikai ellenfele, Kossuth Lajos nevezte a legnagyobb magyarnak: „Ujjait a kor ütőerére tevé, és megértette annak lüktetéseit, és ezért, egyenesen ezért tartom én őt a legnagyobb magyarnak.” Széchenyi volt a magyar liberalizmus első nagy, programadó politikusa, a XIX. századi reformmozgalom egyik elindítója, motorja, eltökélt harcosa. A rendi Magyarország társadalmi, gazdasági és politikai megújításának szentelte életét, és valahol ez vezetett a halálához is.

A legnagyobb magyar gyakorlatilag egyik napról a másikra cserélte fel miniszteri székét egy elmegyógyintézeti, pontosabban egy magánszanatóriumi lakosztályra 1848. szeptember 5-7-én, ahonnan már soha nem tért haza: 12 évvel később, pisztollyal oltotta ki az életét 68 éves korában.

Miért került Széchenyi a „bolondok házába”? Hogyan változott állapota és milyen élete volt Döblingben? Miért döntött végül az öngyilkosság mellett? A korszak kutatóját, Dr. Melkovics Tamás történészt, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének oktatóját kérdeztük.

PostPin It!

Így bukott el a magyar szabadságharc

Közzétette szerző

A Bem József vezette magyar honvédseregek 1849. augusztus 9-én vívták az 1848-49-es szabadságharc utolsó ütközetét, amely során Temesvár mellett döntő vereséget szenvedtek Haynau császári táborszernagytól. A számos kapitális hibával tarkított csata után a magyar erők minden győzelmi esélyt elvesztettek, és négy nappal a temesvári kudarc után – Világos mellett – le is tették a fegyvert – írja a Rubicon.

Nehéz helyzetbe kerül a magyar haderő

Az orosz beavatkozást követően Görgei Artúr fővezér vereséget szenvedett Győrnél, és csapataival visszaszorult a Felvidék hegyei közé. Az újonnan kinevezett fővezér, Dembinszky Henrik ezután mindent egy lapra tett fel: júliusban gyors menetben levonult az Alföldre, hogy Szeged mellett, egyetlen pontban összpontosítsa a megmaradt magyar erőket.

PostPin It!

Román felkelők végeztek a magyar forradalom hősével

Közzétette szerző

Vasvári Pál, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, aki ígéretesen induló írói pályafutása ellenére az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt véghezvitt hősies tettei nyomán vált híressé 1849. július 13-án vesztette életét. A fiatal férfit 22 éves korában érte a halál, rövid élete azonban igencsak eseménydúsan telt – írja a Rubicon.

Ígéretes írói pálya állt előtte

Fejér Pál néven született 1826-ban, 1837-ben pedig beiratkozott a nagykárolyi gimnáziumba, ahol olyan kiváló eredményeket ért el, hogy gróf Károlyi József is felfigyelt rá, és felvette házitanítónak. A Károlyiak anyagi támogatásának köszönhetően később feljutott Pestre, ahol bölcsészetet, majd jogot tanult az egyetemen.

PostPin It!

A civileket sem kímélte Haynau, a véreskezű hóhér

Közzétette szerző

Julius Jakob von Haynau táborszernagyot 1850. július 8-án hívta vissza a Magyarországon állomásozó császári csapatok éléről Ferenc József osztrák császár. Haynau volt az 1848-49-es szabadságharc leverése után a magyar honvédek és polgári lakosság ellen indított megtorlás irányítója, aki tetteivel nem csak hazánkban, de egész Európában gyűlöletessé tette nevét – írja a Rubicon.

A bresciai hiéna

Haynau nemesi családba született és már fiatalon, 15 esztendősen a császári hadseregbe állt, ahol egészen a táborszernagyi rangig küzdötte fel magát, miközben elhíresült kegyetlenségéről és önfejűségéről. Az 1849-es megtorlások előtt leghírhedtebb tettét az olaszországi Bresciában hajtotta végre, ahol a város elfoglalása után a sebesült forradalmárokat a betegágyaikon gyilkoltatta meg, míg a nőket nyilvánosan megkorbácsoltatta. Ezután ragadt rá a bresciai hiéna gúnynév.

PostPin It!