Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: reformkor

Ezért lett öngyilkos Teleki László

Közzétette szerző

Gróf Teleki László, az 1849-es szabadságharc leverése utáni emigráció egyik legjelentősebb alakja 163 éve, 1861. május 7-én halt meg. A politikus, akinek holttestét másnap reggel találták meg, valószínűleg a politikai küzdelmek lelki megpróbáltatásai miatt végzett magával – írja a Rubicon.

A forradalmi politikus

Teleki 1811-ben született, tanulmányai után pedig körutazásra indult, amely során bejárta Nyugat-Európát. A politikai életben 1837-ben kapcsolódott be, ekkor az erdélyi országgyűlésen Fogaras vármegye követe lett. Később felszólalt Kossuth és Wesselényi jogtalan bebörtönzése ellen, és az ortodox felekezet egyenjogúsítása érdekében is harcba szállt.

PostPin It!

Ezért lett öngyilkos Széchenyi István

Közzétette szerző

Gróf Széchenyi István 164 éve, 1860. április 8-án hunyt el. A reformkori politikus saját kezével vetett véget életének egy elmegyógyintézetben – írja a Rubicon.

Összeomlik a legnagyobb magyar

A Kossuth Lajos által legnagyobb magyarnak nevezett Széchenyi 1848 őszétől tartózkodott a döblingi szanatóriumban, miután augusztusban idegösszeomlás érte, és szeptember elején Esztergomban öngyilkosságot kísérelt meg, a hajóhídról a Dunába ugorva. Széchenyi rossz mentális állapotát az 1848-as forradalom utáni események okozták.

PostPin It!

Nem is volt forradalom március 15-én?

Közzétette szerző

Az 1848-as pesti forradalom napja, március 15. egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk. Hazánk legjelentősebb rendszerváltásának, a polgári Magyarország születésének is emléket állít, amelyet a szinte a semmiből létrehozott honvédsége képes volt meg is védeni – legalábbis addig, amíg a 200 ezer fős orosz hadsereg el nem árasztotta az országot. A két nagyhatalom vérbe fojtotta a magyar szabadságot, méltatlanul durva megtorlás következett, de az átalakulást már nem lehetett sem visszafordítani, sem megakasztani.

Árnyaltabb igazság

A politikai és közéleti megemlékezések rendre a pesti eseménysort emelik ki az átalakulás kezdeteként, ahol a Petőfi Sándor vezette márciusi ifjak kirobbantottak egy forradalmat, majd 12 pontba szedett követeléseik elfogadtatásával győzelemre is vitték. A politikusok inkább úgy jelennek meg az emlékezetben, mint akik sok hezitálás után végül megalkudtak az uralkodóval a forradalom farvizén, és a törvény erejével szentesítették a változásokat.

PostPin It!

Így született meg az új Magyarország

Közzétette szerző

Magyarországon Szent István óta nem történt olyan gyökeres és átfogó változás, mint 1848 tavaszán néhány hét alatt. Hiszen egyedül az államalapítás volumene mérhető ahhoz, ahogy Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezésével és az áprilisi törvények szentesítésével hazánk nyolc és fél évszázad után maga mögött hagyta a rendi időszakot, felszámolta a rendi társadalmat, és a modern, polgári fejlődés útjára lépett. Történelmünk legnagyobb rendszerváltása volt ez, amelynek ráadásul a lakosság túlnyomó többsége a nyertesének érezhette magát.

Március 15. kapcsán elsősorban Petőfi és a pesti forradalom viszi a prímet, nemzeti emlékezetünk némi kegyet gyakorol még talán Kossuth, Deák és Széchenyi irányába, miközben a sikert kivívó reformkor harcairól, tucatnyi nagy formátumú államférfiról szinte tudomást sem veszünk. Különösen méltatlan ez első felelős kormányunk fejével, Batthyányval, aki ennek a történelmi átmenetnek kulcsfigurája, sőt nyugodtan azt is mondhatjuk, főszereplője volt.

2023. március 17-én volt 175 éve, hogy Batthyány Lajos megkapta a miniszterelnöki kinevezést. A 24.hu-n Dr. Melkovics Tamás történész, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének oktatója segítségével sorozatot indítottunk Batthyány életének bemutatására. A folytatásban arról a hat hónapról lesz szó, amely során

PostPin It!

Arabok rabolták el Batthyány Lajost

Közzétette szerző

A főrendi ellenzéken belül általános elutasítás fogadta Kossuth Lajos népszerűségét az 1840-es évek legelején: mindenki morgolódott, a magyar arisztokrácia a pokol fenekére kívánta a sehonnai kis újságírót, sőt volt, aki visszarettent a gyökeres reformoktól, míg másokat teljes pálfordulásra késztetett. A többség azonban kivárt, a liberális mágnások vezére, Batthyány Lajos pedig felismerte, hogy el kell engednie a főnemesség által dominált reformfolyamat eszméjét, mert megfelelő erőt csak a vármegyéket működtető köznemességgel összefogva lehet felmutatni.

A következő időszakban Batthyány és Kossuth már igyekezett politikáját összehangolni, munkakapcsolatuk egyre szorosabbá vált. Bár közeli barátokká soha nem váltak, mégis a reformkor nagyszerűségének, tettvágyának egyik szimbóluma a társadalmi hierarchia csúcsán álló arisztokrata és a nincstelen, birtoktalan kisnemes összefogása a haza felemelése érdekében – itt írtunk erről részletesen.

2023. március 17-én volt 175 éve, hogy Batthyány Lajos megkapta a miniszterelnöki kinevezést. A 24.hu-n Dr. Melkovics Tamás történész, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének oktatója segítségével sorozatot indítottunk Batthyány életének bemutatására. A folytatásban a bécsi udvar és a magyar ellenzék harcáról lesz szó,

PostPin It!

Kezdetben Batthyány is a pokol fenekére kívánta Kossuth Lajost

Közzétette szerző

Nem igaz, hogy a XIX. század első felének magyar főnemessége „idegenszívű” lett volna. A reformkor országgyűlésein a politizáló magyar arisztokrácia komoly része háttérbe tolta saját, egyéni érdekeit, hogy a Habsburg kormányzattal szemben a magyar nemzeti érdeket képviselje, kiharcolja a társadalmi  és gazdasági fejlődést és a politikai átalakulást. Az államalapítást követően Magyarország történelmének legnagyobb szabású és legsikeresebb rendszerváltásának az „előkészítése” és megvalósítása zajlott 1830-1848 között – úgy is mondhatjuk, a nagy magyar államférfiak kora volt ez.

Az alsótáblán küzdő vármegyei követek reformtörekvései onnantól kezdve számíthattak bármiféle sikerre, hogy a felsőtáblán is megjelent a kormánytöbbséggel szembeszállni képes, úgynevezett főrendi ellenzék. Ennek megszervezése Batthyány Lajos nevéhez fűződik, aki az 1839-1840-es diétán gyakorlatilag a teljes ismeretlenségből jelent meg a nagypolitika színpadán. A következő nagy lépés 1843-1844-ben történt, amikorra Batthyány félretette a pokol fenekére kívánt Kossuth-tal szembeni ellenérzéseit, majd

„a két Lajos” szorosan összedolgozva idővel átvette a vezető szerepet, és közös mederbe terelte az alsóház és a felsőház küzdelmét.

PostPin It!

Eleinte bemagolta a szónoklatait az első miniszterelnökünk, mert sokáig nem tudott magyarul

Közzétette szerző

Részben a magyar történetírás, de különösképpen a köztudat sokáig inkább a magyar köznemességnek tulajdonította a reformkorban elért nemzeti és társadalmi vívmányokat, míg az arisztokráciára konzervatív, „ellabancosodott”, idegenszívű társaságként tekintett. Nyilván komoly szerepe van ebben az 1945 utáni diktatúrának, ahol a főbűnösnek kikiáltott nagybirtokos arisztokráciának a múltban is velejéig romlottnak kellett lennie. Kivételt egyedül talán Széchenyi István jelentett, aki „túl tudott lépni osztályérdekein”, így ő többé-kevésbé mindvégig megkaphatta a tetteivel kiérdemelt tiszteletet.

Való igaz, hogy főnemességünk legfőbb igazodási pontja hosszú időn keresztül Bécs volt azokban az időkben, a legtöbbjük még a magyart sem beszélte „anyanyelvi szinten” (sőt, talán sehogy sem), mégsem szabad tipizálni azt, miként gondolkodtak a reformokról. A történetírás mára már markánsan felülemelkedett a megveszekedetten Habsburg-párti, németlelkű, konzervatív és reformellenes magyar arisztokrácia dogmáján, sőt. Biztosan kijelenthetjük, hogy:

a reformkori országgyűlések felsőházában az országos hivatalt nem viselő főnemesség körében mindig is többségben volt az „ellenzék”, amely a kormányzattal szemben képviselte a magyar nemzet és a polgárosodás érdekeit.

PostPin It!