Május óta az MNB-t követve a bankok kisebb lépésekben, de folyamatosan mérsékelték a lakossági hiteleik kamatait. A jegybank kamatcsökkentéseinek elindulása óta november elején fordult elő először, hogy a pénzintézetek lényegében nem nyúltak a kölcsöneik árazásához, holott az MNB folytatta a kamatvágást, még ha annak mértékét a korábbi egy százalékról 0,75-re mérsékelte is.
A november elején elmaradó banki lépésekre a lakáshitelek esetén magyarázatul szolgál az október 9-től bevezetett kamatplafon. Ez ugyanis 8,50 százalékban maximalizálta a lakáshitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Ennek eléréséhez a pénzintézetek többségének kamatot kellett csökkenteni, de az előnyük megtartása érdekében azok a bankok is hozzányúltak az áraikhoz, amelyek már október 9. előtt is 8,5 százalék alatt kínálták a jelzáloghiteleiket. Az előrehozott kamatcsökkentések eredményeként több bank az átlagos ügyfeleknek is 8 százalék alatti THM-mel kínálja az új lakáshiteleket.
Ezzel azonban meg is álltak a pénzintézetek, amelyek legközelebb várhatóan decemberben léphetnek majd a lakáshiteleknél. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium a bankszövetséggel történt egyeztetését követően azt közölte, hogy az önkéntes kamatplafon decemberben, a november végén várható újabb jegybanki alapkamat-módosítás után csökkenhet tovább. Ha ez így történik majd, akkor kialakulhat egy új rend a hitelpiacon, amikor az aktuális kamatplafonhoz áraznak a bankok, és az összes ajánlat az attól számított bő egy százalékon belül lesz.