Best WordPress Hosting
 

Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi

A szerző független pénzügyi szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Az infláció alakulása az elmúlt fél évben nagyon érdekes volt, nemcsak magyar, de nemzetközi viszonylatban is. Az amerikai inflációs pálya, amely alapvetően határozza meg a világ pénzpiacain elérhető hozamokat, hozamfelárakat, különösen fontos a fejlődő piacok, így Magyarország számára is.

A 2022-ben kitört háborút követő energiaár-robbanás, a munkaerőpiac folyamatos feszessége, a covid közbeni/utáni ingyen pénzek, a gazdaságok túlhevülésétől való félelem arra késztette a jegybankokat, hogy erőteljes kamatemelési ciklust kezdjenek el 2022 második felében. Tavaly aztán – nagyrészt azért, mert az energiasokk időközben elmúlt – az infláció erőteljes esésbe kapcsolt, és a kötvénypiacok elkezdték árazni, hogy a jegybankok mikor és milyen mértékben állnak neki a kamatcsökkentésnek.

Döntött az alapkamatról az MNB

A testület a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette.

Legutóbbi, februári kamatdöntő ülésén a monetáris tanács – a januári 75 bázispontos mérséklést követően – 100 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, 9,00 százalékra, és a kamatfolyosó két szélét is ugyanilyen mértékben mérsékelte.

A kamatdöntés után öt perccel az euró jegyzése 395,39 forintra változott közvetlenül a döntést megelőző 395,43 forintról.

Továbbra sem talál magára a forint

Szerda reggel 386 körül járt a forint az euróval szemben, ami egyelőre stagnálást jelent tegnap estéhez képest. A dollárral szemben 355,2 körül kezdett a forint, míg az angol font jegyzése 451,2 körül járt.

A Portfolio szerint

a forintra a fokozódó kamatcsökkentési várakozások hatnak negatívan.Mostanra szinte általános lett az a vélekedés, hogy az eddigi 75 bázispont után jövő kedden már 100 bázisponttal, 9,75 százalékra csökkenhet az alapkamat. A gyorsabban zsugorodó kamatelőny pedig kedvezőtlen a forint szempontjából.

Parragh László újra a jegybankot bírálta

Parragh László szerint az adatok azt mutatják, a reálkamat brutális mértékben emelkedett. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta, a magyar cégek nem tudják kigazdálkodni a drága hiteleket, nagyon magas a forrásköltség, a kamatszint. A kis és közepes cégek – ha nem külpiacokról jutnak pénzhez – nagyon szenvednek. Egy kínai befektető, aki jüanban veszi fel a hitelt, az ottani kamatok mellett, könnyedén elviszi a magyar piacot a magyar vállalkozások elől, ami a magyar gazdaság szempontjából semmi esetre sem nevezhető egészségesnek, tette hozzá.

Parragh László szerint szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ütemet tévesztett, és folyamatos késésben van. A jegybanknak nagyon gyorsan és világosan színt kellene vallania, és el kellene kezdenie a valós, 100 bázispontos kamatcsökkentést. Fontosnak tartaná, hogy a reálkamat ne legyen több egy-két százaléknál. Mivel januárban az infláció valószínűleg öt százalék alá csökken, ha az MNB tovább késlekedik, akkor a jelenlegi helyzet még rosszabb lesz.

Az MKIK elnöke nem „túl korai” kamatcsökkentést akar, hanem kiszámítható és szorosan inflációkövető ütemezést. Szerinte az infláció már sokkal nagyobb mértékben és gyorsabban csökken, mint az alapkamat, ami már decemberben is látszott, a különbség azóta még nagyobb lett – tette hozzá. Parragh László régóta azt állítja, hogy sok pénzébe kerül a magyaroknak a túlzottan magas kamatszint. Erre korábban az MNB azzal reagált, hogy a kamarai elnök régóta kellő szakmai tudás hiányában, minden előzetes tájékozódás nélkül tett felelőtlen, szakmailag hibás kijelentéseket a jegybank tevékenységéről.

Újból csökkennek a kamatok, a kormány megállapodott a bankokkal

2024. január 1-jétől az újonnan megkötött szerződések esetében az önkéntes kamatplafon mértéke (a THM-re vonatkozólag)

az új lakossági, lakáscélú hitelszerződések esetében 7,3 százalékra;

az új vállalati hitelek esetében pedig egyszámjegyűre, 9,9 százalékra csökken

Eltűnik a banki ajánlatokból egy tavaly óta meghirdetett elem

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően, 75 bázisponttal, 11,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamat mértékét. Ezzel a közeljövőben – alig egy éves együttélés után – ismét elbúcsúzhatunk a két számjegyű betéti ajánlatoktól – idézi a portál közleménye Gergely Pétert.

A BiztosDöntés.hu szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy 13 hónapja, 2022 októberében jelentek meg az első két számjegyű betéti kamat-ajánlatok, azt követően, hogy a jegybank a forint védelme érdekében drasztikusan, 500 bázisponttal megemelte az irányadó kamatot. Ezt megelőzően a jegybank statisztikái szerint utoljára 2009. tavaszán voltak 10 százalék feletti ajánlatok elérhetőek a magyar bankrendszerben.

Viszlát kétszámjegyű kamat!

Novemberre elment a bankok kedve a kamatcsökkentéstől

Május óta az MNB-t követve a bankok kisebb lépésekben, de folyamatosan mérsékelték a lakossági hiteleik kamatait. A jegybank kamatcsökkentéseinek elindulása óta november elején fordult elő először, hogy a pénzintézetek lényegében nem nyúltak a kölcsöneik árazásához, holott az MNB folytatta a kamatvágást, még ha annak mértékét a korábbi egy százalékról 0,75-re mérsékelte is.

A november elején elmaradó banki lépésekre a lakáshitelek esetén magyarázatul szolgál az október 9-től bevezetett kamatplafon. Ez ugyanis 8,50 százalékban maximalizálta a lakáshitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Ennek eléréséhez a pénzintézetek többségének kamatot kellett csökkenteni, de az előnyük megtartása érdekében azok a bankok is hozzányúltak az áraikhoz, amelyek már október 9. előtt is 8,5 százalék alatt kínálták a jelzáloghiteleiket. Az előrehozott kamatcsökkentések eredményeként több bank az átlagos ügyfeleknek is 8 százalék alatti THM-mel kínálja az új lakáshiteleket.

Ezzel azonban meg is álltak a pénzintézetek, amelyek legközelebb várhatóan decemberben léphetnek majd a lakáshiteleknél. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium a bankszövetséggel történt egyeztetését követően azt közölte, hogy az önkéntes kamatplafon decemberben, a november végén várható újabb jegybanki alapkamat-módosítás után csökkenhet tovább. Ha ez így történik majd, akkor kialakulhat egy új rend a hitelpiacon, amikor az aktuális kamatplafonhoz áraznak a bankok, és az összes ajánlat az attól számított bő egy százalékon belül lesz.

Döntött az alapkamatról az MNB, ilyen hatások várhatók

Az MNB tavaly szeptember 27-én emelte meg utoljára az alapkamatot, 125 bázisponttal 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását. A monetáris szigorítás ugyanakkor októberben más eszközökkel folytatódott. Az MNB rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott, egynapos jegybanki betéti tenderek kamatát 18 százalékra, majd azt májustól minden kamatdöntő ülésen 100 bázisponttal csökkentette – emlékeztet az MTI.

Egy hónappal ezelőtti ülésén a testület döntött az egynapos betéti gyorstender kivezetéséről, amivel 11 hónap után ismét az alapkamat vált az effektív jegybanki kamattá, és szimmetrikussá vált a kamatfolyosó az alapkamat körül +/- 100 bázispontos sávval.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának döntése megfelel a piaci várakozásoknak, amelyek hónapról hónapra nagyjából 50-100 bázispontos kamatcsökkentést várnak az idén, és azt feltételezik, hogy az év végére 11 százalék körül alakul majd az alapkamat – olvasható a Bank360.hu kommentjében.

Komoly változás jön a magyar állampapíroknál októbertől

Izgalmasnak ígérkezik az október második fele az állampapírpiacokon, a lakossági állományokban akár egy nagyobb átrendeződés is jöhet.

Ennek oka, hogy két népszerű kötvénynek is e hónapban változik az aktuális kamata,

a bankközi kamatok és a diszkontkincstárjegy-aukciós hozamok alakulása alapján erősen lefelé.

Parragh László páros lábbal szállt bele Matolcsy Györgyékbe

„A kamara elsők között realizálta az infláció problémáját, őszintén sajnálom, hogy a jegybank ezt nem ismerte fel” – idézi a VG.hu Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, aki régóta kritikusa a Magyar Nemzeti Bank tevékenységének, ezúttal azonban a korábbiaknál is keményebb üzeneteket fogalmazott meg.

A kamara vezetője emlékeztetett rá, ők már 2019-ben felhívták erre a figyelmet, és már akkor látszott, hogy a probléma tartós.

Csekély vigasz, hogy nem értenek hozzá

Magyarország sebezhető, kemény hónapok előtt áll a forint

Szeptemberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folytatta a májusban megkezdett kamatvágásait. A monetáris tanács a keddi kamatdöntő ülésen ugyan az alapkamatot az eddigi 13 százalékos szinten hagyta, ám a 14 százalékos kamatú egynapos betéti tenderének a kamatát 13 százalékra csökkentette, októbertől pedig már nem is hirdet meg ilyen betéti tendert. Ezzel egy év után újra az alapkamat lett az irányadó kamat.

A betéti tendert – ami egészen májusig 18 százalékos kamattal futott – a tavaly őszi forintpiaci vihar idején hirdette meg először az MNB annak érdekében, hogy stabilizálja a forintot, és magas kamatozással vonzóvá tegye a devizapiaci befektetők számára.

A 13 százalékos alapkamat ugyanakkor „békeidőben” még mindig képes arra, hogy erősítse a forintot, de legalábbis elejét vegye az érdemi gyengülésnek. Ennek feltétele, hogy a nemzetközi piacokon semmilyen turbulencia nem üti fel a fejét, nem tör ki újabb háború vagy bármilyen geopolitikai feszültség, zűrzavar – jelentette ki lapunknak Kolba Miklós, az ING Bank senior treasury üzletkötője.

Fordul a kamatciklus a világban?

(A szerző a CIB vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Az elmúlt hónapokban a globális inflációs nyomás érdemben enyhült, miközben a gazdasági növekedés veszít lendületéből. A fejlett gazdaságokban a fogyasztói árindexek látványosan lefele fordultak, ami a nagy jegybankok számára is lehetőséget teremtett arra, hogy a kamatemelések ütemén lassítva felkészüljenek a szigorítási ciklusok lezárására.

Május elején az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nyílt piaci bizottsága a várakozásokkal összhangban 25 bázisponttal emelte meg irányadó kamatát. A közleményben azonban már nem szerepelt a „valamennyi további kamatemelés szükséges” félmondat, amit a piacok elsőre a ciklus zárásaként értelmeztek, és ezzel a lendülettel már az idei évre agresszív kamatcsökkentéseket kezdtek el árazni.