Best WordPress Hosting
 

Újabb haladékot kaphatnak a lakossági hiteltörlesztők Nagy Márton mai szavai alapján

Akkor vezeti ki a kormány a lakossági hitelekre vonatkozó kamatplafont, ha helyreáll a fogyasztás és beindul a gazdaság, mondta Nagy Márton a Magyar Bankszövetség konferenciáján. Az előbbire leginkább a kiskereskedelem forgalmát nézve következtethetünk, ami 2022 márciusa óta jócskán visszaesett, és csak az utóbbi hónapokban mutatott némi emelkedést.

Miért fontos ez? A magyar gazdaságpolitika egyik legfőbb célja a belső fogyasztás erősítése, amiért kész akár mélyen beavatkozni bizonyos piaci folyamatokba, mint például a hitelkamatok alakulása. A kormány arra számít ugyanis, hogy a mérsékelt hitelterhek mellett felszabaduló pénzt a lakosság fogyasztásra költi.

Alulnézet: A kamatstop amellett, hogy a bankok számára nehézségeket okoz, kellemetlen helyzetbe hozza azokat az adósokat, akik a kockázatokat mérlegelve az intézkedés bevezetése előtt a drágább, de kiszámítható fix kamatlábú konstrukciókból választottak a rövid távon olcsóbb változó kamatozásúak helyett, hiszen a kamatstop ezeket is fixálta.

Nagy összegű kölcsönöket vett fel áldozatai nevére a Tinder brit ragadozója

Közel hatéves börtönbüntetésre ítélték februárban, Angliában a 35 éves Peter Grayt, aki nagyjából 80 ezer fonttal (több mint 36 millió forinttal) rövidítette meg áldozatait, akiket a Tinder társkereső applikáción keresztül ismert meg – írja a BBC.

Az egyik áldozat, Jessica (nem ez a valódi neve) azt mondja, 2018-ban ismerkedett Gray-jel, nem sokkal az után, hogy véget ért egy hatéves párkapcsolata. Bár férfi elsőre nem volt az esete, meghallgatta minden baját, amire a nőnek akkoriban a legnagyobb szüksége volt.

A harmadik a randin, Gray lakásában, amikor Jessica kiment a mosdóba, a táskáját az étkezőasztalon hagyta. A nő csak később tudta meg, hogy

„Nem vagyok szörnyeteg” – megszólalt a nő, aki egy halottat tolt be a bankba, hogy hitelt vegyen fel a nevében

Bejárta az internetet április közepén az a felvétel, amelyen egy nő egy – mint utóbb biztossá vált – halott férfit tolt be kerekesszéken egy brazil bankba, hogy hitelt vegyen fel a nevében. A nő Erika de Souza, aki a 68 éves Paulo Roberto Braga unokahúgának mondta magát, és aki a vád szerint 1,2 millió forintnyi összeget akart így szerezni, most úgy nyilatkozott, ő nem egy szörny.

A 42 éves riói nő 16 napot töltött letartóztatásban, a múlt héten szabadlábra helyezték. Holttest meggyalázásával és csalás útján megkísérelt lopással vádolják, de a rendőrség külön eljárásban az emberölés gyanúját is vizsgálja.

A családomtól távol töltött napok szörnyűek, nagyon nehezek voltak. Nem vettem észre, hogy a nagybátyám meghalt. Abszurd, amit az emberek mondanak. Nem vagyok olyan, mint akiről az emberek beszélnek, nem vagyok szörnyeteg

Alaptörvény-módosításokat nyújtott be a kormány: Nincs többé kegyelem, kétharmad kell a hitelfelvételhez, törvény szabályozza katonai műveleteket

Egyszerre három alaptörvény-módosítást nyújtott be a kormánytöbbség, pontosabban Kósa Lajos, Tessey Zoltán és Vejkey Imre képviselők.

Ebből az első kétharmados többséghez köt a parlamentben bizonyos ügyeket. Ez arról szól, hogy

Magyarország az Európai Uniónak olyan hitelfelvételéhez és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz, amely Magyarország által teljesítendő fizetési kötelezettséget keletkeztet, az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott egyedi határozatával adott felhatalmazása alapján, a Kormány egyedi döntése alapján járulhat hozzá.

Otthonfelújítási program: ettől tarthatnak a nyugdíjas pályázók

Április elején az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárai közösen jelentették be, hogy az uniós helyreállítási alap (RRF) REPowerEU fejezetének forrásaiból mintegy 108 milliárd forintos keretösszeggel egy új, lakossági energiahatékonysági programot hirdetnek meg. A június 3-ától induló Otthonfelújítási Programot az 1990 előtt épült, gázhálózatra csatlakozott családi házak tulajdonosai vehetik igénybe, egyebek közt szigetelésre, nyílászárók cseréjére, fűtésrendszer-korszerűsítésre.

A támogatási program feltétele, hogy a beruházásnak legalább 30 százalékos energia-megtakarítási arányt kell elérnie, ezt a beruházás előtt és után egy-egy energetikai tanúsítvány segítségével kell igazolni.

A támogatás maximum 7 millió forintos beruházási összeg erejéig vehető igénybe. A pályázóknak 1 millió forint önrészt kell biztosítaniuk, a fennmaradó, legfeljebb 6 millió forintnyi rész egy vissza nem térítendő támogatás és egy kamatmentes hitel között oszlik majd meg. A hitel tőketartozását a vissza nem térítendő támogatásból lehet mérsékelni maximum 2,5–3,5 millió forinttal. Ez utóbbi arány az igénylő jövedelmi helyzetétől, valamint attól függ majd, hogy milyen fejlettségű az a járás, ahol az ingatlan elhelyezkedik. Minél kisebb egy adott járásban az átlagjövedelem, annál magasabb lehet az ott élők vissza nem térítendő támogatásának az összege. A hitelt 8 éven belül kell visszafizetni, így a havi törlesztőrészlete 25–36 ezer forint között mozoghat.

Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát

A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Jelentős átrendeződést hozhat a lakáshitelek piacán a várhatóan júniusban elinduló otthonfelújítási program: csak a támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd. Mindez jelentősen megemelheti a felújításra, korszerűsítésre fordított lakáshitelek súlyát a piacon, ami nem is baj, mert utóbbiak részesedése jelenleg mindössze 3-4 százalék körül mozog.

Ugyan az újraindítandó otthonfelújítási program pontos részletei még nem ismertek, az látszik, hogy az jelentős szerkezeti átrendeződést hozhat az új lakáshitel-kihelyezéseknél – amellett persze, hogy élénkíti is a keresletet.

Új videó jelent meg arról, ahogy egy nő egy halottat visz a bankba, hogy hitelt vegyen fel a nevében

Rio de Janeiro egy bankjába egy nő egy kerekesszékben ülő férfivel érkezett, a nevében akart hitelt felvenni, de a bank alkalmazottainak gyanús lett gyorsan, hogy a férfi ha nem is halott, de nagyon beteg lehet, ezért értesítették a mentőket, rendőröket – írtunk róla szerdán.

A nő próbált úgy tenni, mintha a férfi csak nem nagyon lenne képben, de ez kevéssé sikerült, a kihívott rendőrök meg is állapították, a 68 éves Paulo Roberto Braga halott.

Több kérdés is felmerült:

Így szakítottak hatalmasat a magyar bankok az MNB kontójára

Soha nem látott mértékű, 1451 milliárd forintnyi nem konszolidált adózott eredményt ért el a magyarországi bankszektor tavaly – ezzel sikerült megháromszorozni a 2022-es teljesítményt. A nagyságrendet úgy érdemes elképzelni, hogy nominálisan pusztán a 2023-as első félév 675 milliárd forintos nem konszolidált eredmény a teljes éveket nézve is történelmi rekordnak számítana az utóbbi bő húsz évben.

A tavalyi rendkívüli teljesítmény ugyanakkor nem a banki alaptevékenységeknek köszönhető. Vagyis a hitelintézetek nem a hitelezésből és a betétgyűjtésből kerestek sokat. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusban közzétett úgynevezett prudenciális adataiból kiderül, hogy a bankok nem konszolidált hitelállománya tavaly a korábbiakhoz képest visszafogott mértékben, 5 százalékkal nőtt, miközben betétállományuk 1 százalékkal visszaesett.

Több mit százezer magyar szüntette meg a bankszámláját

A válság hátunk mögött hagyott két évében mintegy 113 000 ügyfél szüntette meg betétszámláját a pénzintézetekben. Mindez olyan mértékű mozgás, mintha az ország 8. legnagyobb településa, Kecskemét lakói egyöntetűen felhagynának a bankolással – mutatott plasztikus példát az ügyfél-fogyásra Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A csökkenés inkább 2022-re volt jellemző, amikor a felfutó infláció miatt lényegében nem volt értelme betétszámlát tartani. A pénzromlás mérséklődése, illetve a banki kamatok szerény mértékű emelkedése 2023-ban már növekedési számokat produkált.

A fogyásból a lakossági oldal vette ki döntően a részét, több mint 102 ezerrel kevesebb, 9,359 millió betétszámlával bírtak a magánszemélyek tavaly év végén, mint amennyi betétszámla a nevükön volt 2021 végén. A vállalati betétszámlák száma az elmúlt két évben 10 200 darabbal 925 ezerre csökkent 2023 végére a 2021 év végi szintekhez képest – tették hozzá.

Hiteloldalon nagy a baj

A Budapest Airport bővítéséhez nyújtott hitel miatt vizsgálódik az OLAF

Egy Budapest Airportnak még 2018-ban nyújtott hitel ügyében vizsgálódik az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF – írja a POLITICO egy, a vizsgálatról szóló belső dokumentum alapján. A vizsgálat eszerint „súlyos kötelezettségszegés” miatt folyik, az Európai Beruházási Bank által nyújtott 200 millió eurós hitellel kapcsolatban. A hitelt reptérbővítésre folyósították.

A dokumentum szerint az OLAF nyomozói kihallgatták Brüsszelben az Európai Beruházási Bank korábbi alelnökét, Vazil Hudákot, aki 2020-ban, a hitel nyújtását követően ült be a Budapest Airport igazgatóságába.

Hudák, aki korábban gazdasági miniszter is volt Szlovákiában, 2016 októberétől 2019 októberéig vezette a bank közép- és kelet-európai részlegét. Kihallgatására a lap szerint azután került sor, hogy panaszt nyújtottak be az OLAF-hoz amely szerint az egykori bankvezető „személyes előnyökhöz” juthatott a hitel jóváhagyásának köszönhetően.

Lakáshitel: lehet jobb ajánlat a 6 százaléknál?

Tovább csökkent az államilag nem támogatott, piaci lakáshitelek kamata, amihez a bankok további egyedi kamatkedvezményeket is adhatnak. Íme, miből válogathatnak a lakásvásárlást tervezők.

Mi történt? Az egy évvel ezelőtti, 9 százalékos lakáshitelkamatokhoz képest már 5,95 százalékért is lakáshitelhez tudnak jutni azok, akik nem jogosultak kamattámogatott hitelre, például CSOK Pluszra. A money.hu kiszámolta, mekkora lenne a havi törlesztőrészlet a fővárosban és bizonyos vármegyeszékhelyeken egy 45-55 négyzetméteres használt lakás esetében.

Lehet-e további csökkenésre számítani? A lakáshitelek között jelenleg a legkedvezőbb kamat 5,85 százalék, ami a hitelköltségek jelentős csökkenését mutatja az egy évvel ezelőtti, 9 százalék körüli kamatokhoz képest. A kamatkörnyezet ilyen mértékű csökkenésére, mint amire az elmúlt hónapokban volt példa, nyilvánvalóan nem lehet a jövőben számítani. Ha folytatódik is a bankok kamatcsökkentése, lényegesen olcsóbb hitelekre, vagyis nagyságrendekkel alacsonyabb törlesztőkre már nem alapozhatjuk a lakásvásárlás finanszírozását.

Elfűrészeli a forint támaszát a magyar helikopterpénz

(A szerző független pénzügyi szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Magyarországon az elmúlt évek tele voltak gazdasági meglepetésekkel, számos olyan eseménnyel találkozhattunk, amitől szívesen eltekintettünk volna. Az egy évvel ezelőtti, bőven 20 százalék feletti inflációs számokra, a lakossági fogyasztás de facto összeomlására, az ad hoc jellegű gazdaságpolitikai döntésekre, a technikai recessziónak álcázott valódi recesszióra én nem szívesen emlékszem vissza. Jó lenne, ha a jövőben úgy alakulnának a gazdasági folyamatok, hogy ezek a negatív események csak egyszeri rossz emlékként maradnának meg az emberek emlékezetében.

Ha volt olyan esemény, amely egyértelműen a kellemes emlékek közé tartozik a tavalyi évből, az a forint stabilitása volt.

Megint bedurvulhat az inflációt, pedig már javulgat a magyarok fizetőképessége

Gyorsulásra számíthatunk az inflációban 2024-ben, pedig ha csak kismértékben is, de már javulás látszott magyarok fizetőképességén.

Mi történt? Az infláció mértéke átmenetileg csökkent, de az Intrum és a GKI által a Forbes.hu-nak elküldött fizetőképességi kutatás szerint 2024-ben további gyorsulás várható az inflációban a megemelkedett üzemanyag, autópálya-matrica és hulladékszállítási díjak miatt. Év végén a gazdasági bizonytalanság a magyar háztartásokat megnövekedett hitelfelvételre sarkallta, de mivel a nemteljesítők aránya csökkent, enyhén, 2,7 százalékról 2,5 százalékra javult a fizetőképesség.

Akkor ez jó? Fizetőképesek vagyunk? Csak némileg javult, magyar háztartások jelentős részét hitelfelvételre késztette a gazdasági bizonytalanság. Közben a nemteljesítő hitelek aránya utoljára 2014-ben volt olyan magas, mint amit az elmúlt két évben.

Bejelentették: nulla százalékos hitelkamat jön a 900 milliárdos EU-s pénz pályázataihoz

Nagy Márton bejelentette, hogy mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható a következő hónapokban. Két pályázati keretösszeget már jövő héten közzétesznek, a kamatláb nulla százalékos.

Mi történt? Kedd reggel sajtótájékoztatón mondta el Nagy Márton, hogy a következő hónapokban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében összesen mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható – írta meg a Portfolio. Ezekből két pályázati keretösszeget már jövő héten közzétesznek, a vállalkozásfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó hitelnél pedig nulla százalékos kamatlábról határozott a nemzetgazdasági miniszter.

Mi lesz a menetrend? A jövő héten azt a két pályázatot jelentik be, amelyek már márciusban indulnak. Az egyik pályázat a vállalkozásfejlesztési prioritáshoz tartozik, 130 milliárd forintos lesz a keretösszege, a másik az aktivitásnövelési prioritáshoz tartozik és 130-150 milliárd forint körüli kerettel várható. Nagy azt is elmondta, a következő negyedévekben újabb programokat jelentenek be, és azt szeretné, hogy a 900 milliárd forint a jövő év közepéig el is fogyna.

CSOK Plusz: brutális lehet a büntetés, ha nem születnek meg a vállalat gyerekek

A CSOK Plusz nagyon kedvező lakáscélú támogatott kölcsön, amihez számtalan kedvezmény, előny kapcsolódik, melyek hatalmas segítséget jelentenek a lakásvásárlást tervezők családok számára. A Bankmonitor cikke amellett hogy ismerteti ezeket az előnyöket, arra is rávilágít, milyen anyagi vonzata van annak, ha nem születnek meg a vállalt gyerekek – akár több 10 millió forint visszafizetését is elrendelhetik büntetésként. Nézzük példáikat.

Egy gyermeket vállal egy gyermektelen házaspár

Tegyük fel, a pár 15 millió forint CSOK+ kölcsönt vesz fel, a kamat fix 3%, a futamidő 20 év. A vállalt gyermek teljesítésére 4 év áll rendelkezésre. Vizsgáljunk meg két opciót.

Jelentős figyelmeztető bírságot szabott ki a jegybank egy pénzinézetre

25 millió forintos bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Cetelem Bankra egyebek mellett a vállalatirányítás, hitelkockázat és az IT-biztonság terén feltárt hiányosságok miatt.

Mi történt? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 25 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Cetelem Bankra egyebek mellett a vállalatirányítás, hitelkockázat és az IT-biztonság terén feltárt hiányosságok miatt.

Mi volt a probléma? Az MNB átfogó vizsgálatot folytatott a magyar cetelem banknál 2020. március 31-től a vizsgálat lezárásáig, áttekintve annak működését. Ajegybank megállapította, hogy a bank nem jogszabályszerűen azonosította és tartja nyilván munkavállalóit a javadalmazás kapcsán, és javadalmazási politikája nyilvánosságra hozatali része sem megfelelő. Hiányosnak bizonyult kiszervezési politikája, általános üzletszabályzata pedig nem tartalmazott minden kiszervezett tevékenységet.

Nagyot hajrázott a babaváró, történelmi csúcson a személyi kölcsönök

Felpörgött a hitelpiac, nagyot ment a babaváró, csúcsokat döngettek a személyi kölcsönök az év végén.  

A lakáshiteleknél a kamatplafon is hozott némi fellendülést, de igazán a személyi kölcsönökre és a 2024 januárjától már csak jelentősen szigorított feltételekkel felvehető babaváró támogatásra lett nagy igény – írja a Forbes.hu-nak eljuttatott elemzésében a Bank360.hu.

Mi történt? Számos ponton beavatkozott az állam a hitelpiacba tavaly év végén és az idei év elején, ez pedig jól látszott a 2023-as év végi statisztikában is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a háztartások decemberben is több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, ennek köszönhetően 10 152,1 milliárd forintos történelmi csúcson volt az év végén a hitelállományuk.

Akár tízmillió forintot is spórolhat most a hitelkiváltással egy átlagos lakáshiteles

Nagyot estek az egy évvel ezelőtti szintekhez képest a lakáshitelkamatok. Aki tavaly januárban vett fel egy átlagos lakáshitelt, és most újra cseréli a kölcsönét, az akkori 120-125 ezres törlesztőrészletét 80-90 ezer forintra mérsékelheti. Összességében 8-10 millió forinttal csökkenhet a teljes visszafizetendő összeg –  számolta ki a Bank360.hu.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2023 januárjában egy átlagos lakáshitel THM-je 11,67 százalékos volt, a jelenlegi piaci ajánlatok között pedig szép számmal találni 7 százalék körülieket is. Ebben szerepe van annak is, hogy január 1-től a lakáshiteleknél a bankok által vállalt THM-plafon 7,3 százalékra csökkent.

Ez az árzuhanás már jó lehetőséget kínál arra, hogy aki korábban még magas kamattal vett fel a kölcsönt, az most elgondolkozzon a lakáshitel kiváltásán, az ezzel elérhető megtakarítás ugyanis milliókban mérhető. 2023 januárjában egy átlagos lakáshitel összege a jegybanki adatok alapján 11,6 millió forint volt. Egy ilyen kölcsön törlesztőrészlete akkor 20 éves futamidő mellett mintegy 125 ezer forintra jött ki, 25 éves futamidőnél pedig hozzávetőlegesen 119 ezer forint volt. A teljes visszafizetendő összeg 20 évre meghaladta a 30 millió forintot, 25 éves futamidőnél pedig megközelítette a 36 milliót.

A hét eseménye meg sem történt, mégis éves mélypontjára lökte a forintot

A hét legfontosabb eseménye gyakorlatilag meg sem történt – de mégis alapvetően befolyásolta a pénztárcánkat. Kiszivárgott, a kormány a változó kamatozású hitelek referenciamutatóját lecserélné. Közben nőtt a fizetésünk értéke is, de az infláció még okozhat gondokat. Visszajáró, a Forbes.hu hétvégi sorozata. Minden héten összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.

Ahogy korábban írtuk: egyáltalán nem biztos, hogy a kormány ezzel elérné azt a célt, hogy az olcsóbb hitelekkel élénkítse a gazdaságot, az intézkedés akár a visszájára is elsülhet. Már ha egyáltalán ez a valódi cél.

A kormány ugyanis leváltaná a BUBOR-t, mint referenciakamatot a változó kamatozású hitelek esetében. Helyette a diszkont kincstárjegy (DKJ) hozamot tennék meg az új irányadó kamatnak. Jelenleg a DKJ-hozam az alacsonyabb. Azonban a BUBOR nem tűnne el teljesen, a tervek szerint a BUBOR-DKJ párosból egy húsz százalékos toleranciasáv mellett mindig azt kellene alkalmazni referenciakamatként, amelyik aktuálisan alacsonyabb.

Ezer milliárdnyi lakáshitel törlesztését tenné könnyebbé a kormány új ötlete

Bedobott a Nemzetgazdasági Minisztérium egy ötletet arra, hogy meg kellene változtatni azt a kiindulási alapot, amire a bankok régóta a hitelezésük jelentős részét építik. A Budapest bankközi forint hitelkamatláb (BUBOR) helyett a Diszkont kincstárjegy (DKJ) lenne a referencia. A Portfolión közzétett javaslattal csökkenteni lehetne például a meglévő céges vagy lakossági lakáshitelek egy részénél a havi törlesztőket is.

Miért fontos ez? A Nagy Márton vezette minisztérium több más elem mellett a belső fogyasztás növelését tette gazdaságpolitikájának fő céljává, és ha a cégek, illetve a lakosság hitelterhei mérséklődnek, akkor a felszabaduló pénzből beruházás és fogyasztás lehet.

Számokban: a BUBOR és a DKJ között jelenleg mintegy 2 százalékpontos különbség van, és a csere egy régebben felvett, 3 havi BUBOR-hoz kötött (azaz nem fix) kamatozású hitel esetén, 5 millió forint hátralévő tartozásnál például azt eredményezné, hogy a havi 17-18 ezer forintos törlesztőrészlet körülbelül 12 ezer forintra mérséklődne – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés alapítója, szakértője.