Best WordPress Hosting
 

Nem is csak egy évre halasztotta el a kormány a 675 milliárd forintnyi beruházást

Erősebb GDP-vel, magasabb belső fogyasztással és a vártnál gyengébb forinttal számol a Magyar Bankholding. A bank makrogazdasági kitekintő eseményén Árokszállási Zoltán, a bank vezető elemzője a kedden megjelent konvergencia-programból is kiemelt egy-két fontosabb részletet.

Mi is meglepődtünk, mennyire rendben van minden

– ez volt az alapvető üzenete a Scruton VP-ben rendezett csütörtöki eseménynek, ahol a Magyar Bankholding (MBH) munkatársai a makrogazdasági elemzésüket és várakozásaikat ismertették. A GDP negyedéves szinten mért 0,8 százalékos növekedését például Árokszállási alig hitte el. Ez szemmel láthatóan jobb eredmény a bank 0,5 százalékos várakozásánál és az azzal megegyező piaci konszenzusnál.

Nem állampapírba fektette vissza a százmilliárdos állampapír-kamatot a lakosság

Komoly összeget vont ki az állampapírpiacról a magyar lakosság.

Mi történik? Egyre több jel utal arra, hogy a lakossági állampapírokból érkező kamatok nem az állampapírpiacra kerültek vissza, vagyis egy jó részüket másba fektette be a lakosság. Az állampapírokból ugyanis kifelé vitte a pénzt februárban a lakosság, ehelyett az államtól érkezett pénzeső a befektetési alapokat, a folyószámlákat és a külföldi értékpapírokat öntözte meg – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. 

Mit mutatnak a számok? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss értékpapír-statisztikáiból például az látszik, hogy bár a háztartások februárban is megtakarítottak, és fektettek be pénzt értékpapírokba, a nem egészen 100 milliárd forintnyi plusz pénz egyáltalán nem állampapírokba került.  Sőt: az állampapírpiacról 77,7 milliárd forintot vont ki a lakosság, márpedig pénzkivonásra 2022 szeptembere óta nem volt példa. Idén február során másfél év után ismét csökkent a háztartások állampapír-állománya, 12 667 milliárd forintra.

Döntött az alapkamatról az MNB

A testület a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette.

Legutóbbi, februári kamatdöntő ülésén a monetáris tanács – a januári 75 bázispontos mérséklést követően – 100 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, 9,00 százalékra, és a kamatfolyosó két szélét is ugyanilyen mértékben mérsékelte.

A kamatdöntés után öt perccel az euró jegyzése 395,39 forintra változott közvetlenül a döntést megelőző 395,43 forintról.

Eltörlik a betéti kamatsapkát, mert a kormány szerint visszaéltek vele

A szaktárca közölte, hogy 2024. április 1-jétől kivezetik a betéti kamatsapkát, és azt is, hogy erre a kormány szerint miért van szükség.

Mi történik? 2024. április 1-jétől kivezetik a betéti kamatsapkát – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca szerint a kormány sikerrel törte le az inflációt, egyes gazdasági mutatók javulnak, és Magyarország megítélése egyre kedvezőbbé válik a külföldi befektetők körében. „Mivel a kormány korábbi intézkedései eredményesnek bizonyultak, egyes intézkedések fenntartása a továbbiakban már nem szükséges. Ezek közé tartozik a betéti kamatsapka is, amely a kormány megfontolt, aktuális gazdasági helyzetre reagáló döntése alapján 2024. április 1-jétől kerül kivezetésre” – áll az NGM közleményében.

Mi állhat a háttérben? A kormány most azt is állítja, hogy

Így szakítottak hatalmasat a magyar bankok az MNB kontójára

Soha nem látott mértékű, 1451 milliárd forintnyi nem konszolidált adózott eredményt ért el a magyarországi bankszektor tavaly – ezzel sikerült megháromszorozni a 2022-es teljesítményt. A nagyságrendet úgy érdemes elképzelni, hogy nominálisan pusztán a 2023-as első félév 675 milliárd forintos nem konszolidált eredmény a teljes éveket nézve is történelmi rekordnak számítana az utóbbi bő húsz évben.

A tavalyi rendkívüli teljesítmény ugyanakkor nem a banki alaptevékenységeknek köszönhető. Vagyis a hitelintézetek nem a hitelezésből és a betétgyűjtésből kerestek sokat. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusban közzétett úgynevezett prudenciális adataiból kiderül, hogy a bankok nem konszolidált hitelállománya tavaly a korábbiakhoz képest visszafogott mértékben, 5 százalékkal nőtt, miközben betétállományuk 1 százalékkal visszaesett.

Állampapírok: 20 százalék feletti hozamot ígérnek annak, aki kockára teszi a pénzét

Hatalmas összegű hozam vándorol ezekben a hetekben a magyar megtakarítókhoz annak köszönhetően, hogy a meglévő Prémium Magyar Állampapír (PMÁP)-állományok esetében 2024 első negyedében érkezett el a kamatforduló. Jelenleg körülbelül 7 ezer milliárd forintot tart a hazai lakosság az inflációkövető államkötvényekben. A PMÁP-befektetők az év első három hónapjában mintegy 850 milliárd forintnyi – ezen belül csak februárban 500 milliárdnyi – kamatkifizetésre számíthatnak az Equilor Befektetési Zrt. számításai szerint. Ezen felül további, mintegy 100 milliárd forintnyi lejárt tőkét fizethet ki a Magyar Államkincstár (MÁK) a prémium állampapírokhoz kapcsolódóan.

Egyelőre bizonytalan, hogy a lakosság által bezsebelt kamatok miként terülnek szét a megtakarítási piacon. A befektetési alapkezelők, brókercégek hamar „rámozdultak” arra, hogy ezt a pénztömeget érdemes lenne a magasabb kockázatú részvénybefektetések felé terelni. Ám a hazai lakosság mindössze 3 százaléka rendelkezik részvényekkel, és borítékolható, hogy a konzervatív megtakarítók hozzáállása nem máról holnapra változik meg drámaian.

Milyen lehetőségekkel számolhatnak azok, akik állampapírokból „jönnek ki”, és továbbra is a kötvénypiacokon, a tőzsdei befektetésnél alacsonyabb kockázatú eszközökben keresnek megtérülést a pénzüknek?

„Nem túl jó a forint helyzete”, az árfolyam egy gyengébb szinten stabilizálódhat

Amíg hétfő reggel még 393,4 forintot kellett adni egy euróért, addig kedd délelőtt 396,1-et – írta a Hvg.hu, amely Nyeste Orsolyát, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzőjét kérdezte a magyar fizetőeszköz kilátásairól.

„Most azt látjuk, hogy

nem túl jó a forint helyzete, úgy tűnik, hogy nem sült el túl jól az MNB múlt heti lépése,

Virág Barnabás elmagyarázta miért vágott ekkorát a Monetáris Tanács az alapkamaton

Egyelőre Virág Barnabás háttérbeszélgetése nem nyugtatta meg a piacokat, tovább gyengül a forint.

Mi történt? Az MNB Monetáris Tanácsának keddi döntése alapján az alapkamat 100 bázisponttal csökkent 9 százalékra. Virág Barnabás elmondta, hogy a döntést a Monetáris Tanács céljaival összhangban, a kockázati tényezők és a gazdasági fundamentumok alakulásának figyelembe vételével hozták meg. A Monetáris Tanács úgy látja, hogy a magyar gazdaság egy tartósan és széles körben zajló dezinflációs pályán van.

Vegyes makrogazdasági jelek. A gazdaság jóindulattal is csak stagnált 2023-ban és munkaerőpiac feszessége csökkenni látszik. A hazai vállalatok körében végzett kérdőíves kutatások alapján továbbra is a csökkenő belpiaci kereslet a legfontosabb gazdasági problémakör, de a magas kamatok okozta finanszírozási problémák is ott vannak a tíz legfontosabb problémakörben.

Lakáshitel: három bank is olcsóbb lett februárban

Nyolc bank esetében vizsgálta meg a Bankmonitor, milyen feltételekkel lehet most lakáshitelt felvenni. Kamatot senki nem emelt, hárman pedig még csökkentettek is februárban.

Mi történt? A Bankmonitor hitelkalkulátor által vizsgált nyolc pénzintézet közül három csökkentette lakáshitelének kamatát februárban, írja a cég sajtóközleménye. Ez egy 40 millió Ft összegű, 20 éves futamidejű hitel esetében akár 6 millió Ft feletti megtakarítást is eredményezhet teljes visszafizetésben.

Háttér: A Bankmonitor szakértői által vizsgált bankok közül három csökkentette 10 éves kamatperiódusú lakásitelének kamatát, míg a végig fix konstrukcióknál kettő pénzintézet ajánlata lett kedvezőbb 2024 januárjához képest.

Ezer milliárdnyi lakáshitel törlesztését tenné könnyebbé a kormány új ötlete

Bedobott a Nemzetgazdasági Minisztérium egy ötletet arra, hogy meg kellene változtatni azt a kiindulási alapot, amire a bankok régóta a hitelezésük jelentős részét építik. A Budapest bankközi forint hitelkamatláb (BUBOR) helyett a Diszkont kincstárjegy (DKJ) lenne a referencia. A Portfolión közzétett javaslattal csökkenteni lehetne például a meglévő céges vagy lakossági lakáshitelek egy részénél a havi törlesztőket is.

Miért fontos ez? A Nagy Márton vezette minisztérium több más elem mellett a belső fogyasztás növelését tette gazdaságpolitikájának fő céljává, és ha a cégek, illetve a lakosság hitelterhei mérséklődnek, akkor a felszabaduló pénzből beruházás és fogyasztás lehet.

Számokban: a BUBOR és a DKJ között jelenleg mintegy 2 százalékpontos különbség van, és a csere egy régebben felvett, 3 havi BUBOR-hoz kötött (azaz nem fix) kamatozású hitel esetén, 5 millió forint hátralévő tartozásnál például azt eredményezné, hogy a havi 17-18 ezer forintos törlesztőrészlet körülbelül 12 ezer forintra mérséklődne – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés alapítója, szakértője.

Ezer milliárd forintot oszt ki az állam, figyelje a számláját, mikor érkezik a pénz

Hatalmas pénzösszeghez jutnak az államtól a kisbefektetők az első negyedévben. Mindenkinek magának kell intézkednie a kamatokról és a lejárt állampapírok után kapott összegről – írja a Bank360.

Mi történik? Az első negyedévben fizeti ki a lakossági befektetőknek a legtöbb kamatot a magyar állam, a lakossági állampapírok kamatára és a lejárt állampapírok után több mint ezer milliárd forintot fizet.

A múlt hét végén már fizetett kamatot a PMÁP-ok közül az egyik , és a hét végén esedékes egy másik sorozatnál a kamatfizetés. A kisbefektetők csak e két állampapír után mintegy 150 milliárd forintnyi kamatot kapnak.

Brutálisan visszaesett a saját lakást tervezők aránya

Ezúttal már csak a válaszadók mindössze 33 százaléka mondta azt, hogy szóba jöhet a lakásvásárlás a következő öt év során.

Összességében csökkent a lakásvásárlást tervezők aránya a 30-59 évesek táborában – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. A teljes korosztály mindössze 33 százaléka lát rá esélyt, hogy a jövőben lakóingatlant vásároljon, ez jóval elmarad az egy és két évvel korábbi 41, illetve 48 százaléktól. A harmincas korosztály lehet a legaktívabb a jövőben, tízből négyen vennének lakást a következő időszakban. 

A K&H harmadik negyedévben készült biztos jövő felmérése (a rendszeres kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat) az érintett korosztály tagjainak lakásvásárlási terveit vizsgálva arra jutott: brutálisan visszaesett a lakásvételt tervezők száma.

Most bezuhan a kamatfizetés az állampapírokra

Január 8-ától kevesebb kamatot fizet az Egyéves Magyar Állampapír és a Kincstári Takarékjegy is. Mától kapható ugyanakkor az új, 3 éves, fix kamatozású Fix Magyar Állampapír és az új konstrukciójú Bónusz Magyar Állampapír is.

A lakosság január 8-ától vásárolhatja meg az új, hároméves, kötött kamatozású, Fix Magyar Állampapírt (FixMÁP), valamint az új konstrukciójú és futamidejű Bónusz Magyar Állampapírt (BMÁP) is. Ezt még a múlt héten jelentette be az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), de a dátumra több okból is érdemes emlékeztetni.

Az új, hároméves papír első sorozata a 2027/Q1 elnevezésű FixMÁP évi fix 7 százalék kamattal, 1 forintos alapcímlettel már elérhető.

Napokon belül jöhetnek az új állampapírok, mutatjuk a részleteket

A FixMÁP névre hallgató konstrukció 3 éves futamidővel, évi fix 7% kamattal jöhet, de nem emiatt különleges.

Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) új 3 éves fix kamatozású állampapírral bővíti a termékpalettát, Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) néven, valamint új konstrukciójú és futamidejű Bónusz Magyar Állampapírt (BMÁP) hirdet meg a lakosság részére. Mindkét állampapírtípus 2024. január 8-tól vásárolható meg online vagy személyesen – írta meg közleményében az ÁKK.

FixMÁP

7 százalék alá megy a kamatokkal minden bank

Sorra teszik közzé a bankok a 2024. januárjától érvényes kamatkondícióikat. Mivel az önkéntes kamatplafon a lakossági lakáshitelek esetében 8,5 százalékról 7,3 százalékra csökken, minden pénzintézet hozzányúlt az eddigi kamataihoz. A kamatvágás mértéke jellemzően arányos a kamatplafon csökkenésével, a szórás 0,8 és 1,3 százalék közötti.

A kamatplafon a lakossági lakáshiteleknél a teljes hiteldíj mutató (THM) maximumát jelenti, amibe a kamaton kívül minden egyéb költséget is bele kell számítaniuk a bankoknak, így az általában 0,3-0,5 százalékkal magasabb a meghirdetett ügyleti kamatnál. Ebből az következik, hogy januártól jellemzően 7,0 és 7,3 százalék közötti THM-ekkel találkozhatnak majd az igénylők az új a lakáshiteleknél.

Magasabb havi jövedelemátutalás esetén azonban lesznek 7 százalék alatti hitelajánlatok is. A Bank360.hu szakértői szerint össszességében az új kamatplafon az eddiginél is jobban csökkenti a bankok ajánlatai közötti kamatkülönbségeket, amelyek mértéke jellemzően már 1-2 tizedszázalékban mérhető csupán.

Telex: Többet fizetünk az államadósság kamataira, mint a görögök, pedig nekik kétszer annyi a tartozásuk

A magyar állam jóval drágábban adósodott el, mint a többi ország vezetése. A jegybank előrejelzése szerint a jövőben is mintegy 3500 milliárd forintot kell majd az államadósság kamataira fordítanunk.

Majdnem megduplázódtak 2023-ban a magyar állam kamatkiadásai, így több mint háromezer milliárd forintot kell költenünk csak a magunk előtt görgetett adósságaink kamataira. Az MNB legutóbbi Inflációs Jelentéséből kiderül, hogy

a magyar GDP 4,3 százaléka megy el erre, ami az EU országai között a legnagyobb érték, még a korábbi csúcstartó olaszokat is megelőztük ebben a mutatóban.

Megérkezett a kamatdöntés, lépett az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 75 bázisponttal 10,75 százalékra csökkentette az alapkamatot idei utolsó kamatdöntő ülésén, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette.

 A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak, írta az MTI. A legutóbbi, novemberi kamatdöntő ülésen is 75 bázisponttal csökkent az alapkamat, 11,5 százalékra, egyúttal a kamatfolyosó két széle is ugyanilyen mértékben csökkent. A közzétett rövidített jegyzőkönyv szerint ellenszavazat nélkül határoztak a kamatvágásról.

Recesszió, alapkamat, forintpálya – merre tart a magyar gazdaság?

Már infláció feletti betéti kamatokat kínálnak a bankok

Ilyet is régen láttak a banki ügyfelek: a legjobb betéti ajánlatok kamata megelőzte az inflációt. Egy-két éves lekötésnél akár már egész szép reálkamatot kínálnak.

Ez persze akkor van így, ha a pénzromlás mértéke 2024-ben valóban 6 százalékra mérséklődik, aztán pedig még lejjebb megy – derül ki a Bank360.hu összegzéséből. 

Januártól csökken a hitelek maximális díja, de marad még 50 százalékos

A jegybank legutóbbi kamatvágásának már meglesz a hatása a THM-plafonra is, januártól lépnek életbe a változások.

Az év első napjától 35,5 százalékra csökken a személyi kölcsönöknél a maximális teljes hiteldíj mutató, a hitelkártyák esetén pedig éppen 50 százalék fölött marad ez az érték – hívja fel a figyelmet Forbes.hu-nak is eljuttatott összefoglalójában a Bank360.hu.

Pontosan ez mit is jelent?

Nem véletlenül ijedtek meg a PMÁP-tulajdonosok az államkincstár kérdőívétől

Furcsa kérdésekkel készült a felhasználók számára a Magyar Államkincstár, melyet a Telex vett észre. A kérdőív célja a befektetési szokások vizsgálata, ugyanakkor a körülmények miatt sokan aggódni kezdtek, hogy más célja lehet az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK). 

Mi történt? Az Államkincstár állampapír-vásárlási felületein találkozhattak az ügyfelek az új, a felhasználók pénzügyi/befektetési ismereteit firtató kérdőívvel.

Többek között arra is kíváncsi az kérdőív, hogy mennyire vannak tisztában a vevők azzal, hogy a visszaváltási árfolyam bármikor megváltozhat