Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: toborzási nehézségek

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

Közzétette szerző

A cikk az Arcanum adatbázisának felhasználásával készült.

Noha a toborzási nehézségek a közelmúltban erősödtek meg olyan mértékben, hogy már jelentős számban dolgoznak távoli országokból érkező vendégmunkás a magyarországi munkahelyeken, a munkaerőpiaci feszültségek és a munkaerőkínálat határokon túlról való bővítése korántsem számítanak újdonságnak a rendszerváltás utáni magyar gazdaságtörténetben: a problémával már az első Orbán-kormány is szembesült az ezredforduló idején, amit többek között a bevándorlás felélénkítésével is tervezett megoldani.

„Az elkövetkező években Magyarországnak a gazdasági növekedés érdekében több millió külföldit kell befogadnia a szomszédos országokból” – fogalmazott Orbán Viktor 2001 nyarán a Világgazdaság akkori írása szerint, és bár elsősorban a határon túli magyarok betelepülésével tervezett még az akkori kormány, a lap ennek ellenére a bevándorlóellenes közhangulatról számolt be. A munkaerőpiaci indikátorok mindenesetre erősödő toborzási nehézségekről tanúskodtak ebben az időszakban.

PostPin It!

Jobban viselik a túlórázást a vendégmunkások a magyar dolgozóknál, de aligha kerülhetnek emiatt tömegek hátrányba

Közzétette szerző

Kevésbé jelent gondot túlórázni a vendégmunkásoknak a magyar munkaerőhöz képest, ami feszültségekhez vezethet a külföldi és a hazai munkavállalók között a Portfolio beszámolója szerint. Az unión kívüli országokból érkező dolgozók jellemzően kétéves ittlétük alatt a lehető legtöbb pénzt szeretnék megkeresni, és a szabadidejükkel a szállásaikon nincs igazán mihez kezdeniük.

Miért fontos ez? Egyre több Európán kívüli munkavállaló dolgozik Magyarországon, ami egyrészt az országszerte jellemző toborzási nehézségek, másrészt a nem dolgozó, de munkaképes magyar lakosság sikertelen munkaerőpiaci bevonásának következménye. A vendégmunkások növekvő száma politikai szempontból is forró témává vált.

Nőtt a munkanélküliségi ráta 2023-ban, méghozzá fél százalékponttal az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez 27 ezerrel több munkanélkülit jelent, a magyar munkaerő-tartalék továbbá közel 300 ezer főből áll. A külföldi munkavállalók több esetben is jobb helyzetbe kerültek a magyar dolgozókkal szemben a Portfolio anyaga szerint.

PostPin It!

Ki az a 300 ezer magyar, akit a kormány még munkára akar fogni?

Közzétette szerző

A munkaerő-tartalék aktivizálására fordítaná a kormány az országba érkező uniós források jelentős részét, derül ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter cikkéből, ám ennek módjáról egyelőre konkrétumokat nem tudni, ahogy az erre fordítandó összeg is kérdéses. A toborzási nehézségek azonban nem számítanak újdonságnak Magyarország és más országok munkaerőpiacain, akad tehát bőven az inaktív, de munkaképes csoportok bevonására vonatkozó szakpolitikai tapasztalat.

A magyarországi potenciális munkaerő-tartalék átlagosan 294 ezer fő volt a tavalyi harmadik negyedévben, amitől jelentős eltérést csak a koronavírus-járvány időszakában rögzített a Központi Statisztikai Hivatal. Több mint egyharmaduk Észak-Alföld és Észak-Magyarország régióban él, közel 60 százalékuknak nincs érettségije, és akiknek már volt munkatapasztalatuk, korábban fizikai munkát végeztek, jellemzően a feldolgozó- és az építőiparban, a kereskedelemben, illetve közfoglalkoztatottként a hivatalos statisztikák szerint.

Noha 2010 óta talán a legismertebb foglalkoztatáspolitikai intézkedés a sok szempontból vitatott közmunkaprogram volt – felmerült például a közfoglalkoztatás munkaerő-elszívó hatása a versenyszféra elől –, az Orbán-kormányok számos, kevésbé ismert lépést is tettek a munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolásáért. Rendszeresek például az alacsony területi és lakásmobilitási hajlandóságot ellensúlyozó lakhatási vagy az utazási támogatások, tavaly például egymilliárd forintból támogatta a kormány az álláskeresők helyváltoztatását, és a munkába járás költségtérítésének adómentes határát is megemelte, korábban továbbá a munkásszállások kialakításához járult hozzá több lépcsőben a központi költségvetés.

PostPin It!

Európa-rekorder lesz Magyarország, ha a kormány újabb százezreket tud munkába állítani

Közzétette szerző

85 százalékos foglalkoztatási ráta elérését tűzte ki célul 2030-ig a kormány a 20-64 éves korosztályban, derült ki csütörtökön Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős állampolgár elmondásából. A mutató jelenleg 80 százalékon áll, a vállalatok toborzási nehézségekkel küszködnek, a lakosság pedig fogyatkozik, a szakpolitika tehát komoly kihívások előtt áll.

Tágabb kontextus: Magyarország már most is az egyik legmagasabb foglalkoztatási rátával jellemezhető ország Európában. A vágyott 85 százalékos szintet egyedül az unión kívüli Izlandnak sikerült 2022-ben elérnie.

Izland az egyik legfiatalabb népességű európai ország, a munkaerőpiaci részvétel magas. A munkavállalók jelentős része magasan képzett (41 százalék diplomás), a munkahelyek pedig döntően a szolgáltató szektorban (turizmus, pénzügy, egészségügy) vannak.

PostPin It!