Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: munkaerő

Egyre összetettebb problémát jeleznek a magyarországi munkaerőköltség, bér és árfolyam adatok

Közzétette szerző

Románia után Magyarországon nőtt leginkább a munkaerő költsége 2023 utolsó negyedévében az Eurostat friss adatai szerint.

Miért fontos ez? Az elég erősen két részre oszló, duális magyar gazdaságnak a jellemzően külföldi kézben lévő és exportra termelő multik adják az egyik lábát, és náluk (több más mellett) fontos elem a munkaerő költsége a beruházási döntéseknél.

Számokban: 2023 negyedik negyedévében az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest Romániában 16,9, Magyarországon 16,3, Horvátországban pedig 16 százalékkal nőtt a munkaerő egy órára vetített költsége, ez az uniós rangsor teteje. A lista élén csak kelet-európai országok vannak, az első nyugatinak számító ország a 11-ik helyen álló Ausztria 7,7 százalékkal, a leghátrébb sorolt, kivételnek tekinthető keleti ország pedig Csehország, amely a 17-ik helyen áll 5,2 százalékkal.

PostPin It!

Elrendelték az üres pozíciók zárolását a MÁV-nál

Közzétette szerző

Üres, betöltetlen pozíciókra mostantól csak különösen indokolt esetben, külön engedéllyel vehetnek fel új embereket – erősítette meg a Telex értesüléseit a szervezet.

A lap megkeresésére azt írták,

a hatékony létszámgazdálkodás megvalósítása érdekében az üres pozíciók betöltése immár egyedi engedélyeztetési eljáráshoz kötött.

PostPin It!

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

Közzétette szerző

A cikk az Arcanum adatbázisának felhasználásával készült.

Noha a toborzási nehézségek a közelmúltban erősödtek meg olyan mértékben, hogy már jelentős számban dolgoznak távoli országokból érkező vendégmunkás a magyarországi munkahelyeken, a munkaerőpiaci feszültségek és a munkaerőkínálat határokon túlról való bővítése korántsem számítanak újdonságnak a rendszerváltás utáni magyar gazdaságtörténetben: a problémával már az első Orbán-kormány is szembesült az ezredforduló idején, amit többek között a bevándorlás felélénkítésével is tervezett megoldani.

„Az elkövetkező években Magyarországnak a gazdasági növekedés érdekében több millió külföldit kell befogadnia a szomszédos országokból” – fogalmazott Orbán Viktor 2001 nyarán a Világgazdaság akkori írása szerint, és bár elsősorban a határon túli magyarok betelepülésével tervezett még az akkori kormány, a lap ennek ellenére a bevándorlóellenes közhangulatról számolt be. A munkaerőpiaci indikátorok mindenesetre erősödő toborzási nehézségekről tanúskodtak ebben az időszakban.

PostPin It!

Átlépte a lélektani határt az Ausztriában élő magyarok száma

Közzétette szerző

Mostanra átlépte a 100.000 fős lélektani határt az Ausztriában élő magyar állampolgárok létszáma, derül ki a Statistik Austria 2024. január 1-jére vonatkozó, előzetes statisztikájából.

A Kisalföld azt írja: az osztrák statisztikai hivatal előzetes adatai szerint január elsején 107.347 magyar állampolgár élt Ausztriában. Létszámuk egy év alatt közel 8 százalékkal emelkedett.

A tartományok közül a legtöbb bevándorló magyar a fővárosban él. Bécsben számuk 29 ezerre tehető. Burgenlandban több mint nyolcezer magyar állampolgárról tud a Statistik Austria. Érdekesség, hogy utóbbi az egyetlen olyan osztrák tartomány, amelyben több Magyarországon született személy él, mint ahány magyar állampolgár.

PostPin It!

Ki az a 300 ezer magyar, akit a kormány még munkára akar fogni?

Közzétette szerző

A munkaerő-tartalék aktivizálására fordítaná a kormány az országba érkező uniós források jelentős részét, derül ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter cikkéből, ám ennek módjáról egyelőre konkrétumokat nem tudni, ahogy az erre fordítandó összeg is kérdéses. A toborzási nehézségek azonban nem számítanak újdonságnak Magyarország és más országok munkaerőpiacain, akad tehát bőven az inaktív, de munkaképes csoportok bevonására vonatkozó szakpolitikai tapasztalat.

A magyarországi potenciális munkaerő-tartalék átlagosan 294 ezer fő volt a tavalyi harmadik negyedévben, amitől jelentős eltérést csak a koronavírus-járvány időszakában rögzített a Központi Statisztikai Hivatal. Több mint egyharmaduk Észak-Alföld és Észak-Magyarország régióban él, közel 60 százalékuknak nincs érettségije, és akiknek már volt munkatapasztalatuk, korábban fizikai munkát végeztek, jellemzően a feldolgozó- és az építőiparban, a kereskedelemben, illetve közfoglalkoztatottként a hivatalos statisztikák szerint.

Noha 2010 óta talán a legismertebb foglalkoztatáspolitikai intézkedés a sok szempontból vitatott közmunkaprogram volt – felmerült például a közfoglalkoztatás munkaerő-elszívó hatása a versenyszféra elől –, az Orbán-kormányok számos, kevésbé ismert lépést is tettek a munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolásáért. Rendszeresek például az alacsony területi és lakásmobilitási hajlandóságot ellensúlyozó lakhatási vagy az utazási támogatások, tavaly például egymilliárd forintból támogatta a kormány az álláskeresők helyváltoztatását, és a munkába járás költségtérítésének adómentes határát is megemelte, korábban továbbá a munkásszállások kialakításához járult hozzá több lépcsőben a központi költségvetés.

PostPin It!

Már nem igaz, hogy a munkaerőhiány miatt könnyű állást találni

Közzétette szerző

Az elmúlt pár hónapban látszólag nagyon sokat lazult a magyar munkaerőpiac. Feszes viszonyokról akkor beszélünk, ha viszonylag sok a meghirdetett álláslehetőség, és arra viszonylag kevés a jelentkező, és a magyar helyzetre az elmúlt pár évben leginkább ez volt jellemző. Az utóbbi időben azonban fordult a kocka.

Több vállalkozó is azt mesélte, hogy jóval lazábbnak érzik a helyzetet, vagyis az álláshirdetésekre jóval többen jelentkeznek manapság, mint korábban. Egy étteremtulajdonos például azt mondta, meglepetés volt, hogy a nyári szezon végével, azaz ősztől kezdve a korábbinál jóval több vendéglátóipari szakdolgozó jelentkezett nála állásért. Az elmúlt években a szektorban olyan munkaerőhiány volt, hogy tényleg lasszóval kellett fogni a jelentkezőket, most azonban jobban tud válogatni közülük.

Mindez azonban úgy történik, hogy a munkanélküliek száma nem nőtt. Országszerte igaz, hogy a foglalkoztatás vagy teljesnek, vagy közel teljesnek mondható, nemrég például egy dunántúli multicégnél mondták nekünk, hogy a helyi nagyváros környékén fizikailag régóta nincs, egyszerűen nem létezik munka nélkül lévő ember, akit meg lehetne célozni egy-egy ajánlattal.

PostPin It!

Karácsony a vendégmunkásokról: Nem ülünk fel semmiféle xenofób uszításnak

Közzétette szerző

Budapest szerint a vendégmunkások munkaerő-kölcsönzéssel való foglalkoztatása hosszabb távon káros hatással van a munkaerőpiaci folyamatokra, ezért a saját cégeink számára ilyen foglalkoztatást nem engedünk. A Budapest-családban meglévő mintegy ezer betöltetlen álláshelyet a munkavállalókat védő, őket anyagilag is megbecsülő megoldásokkal igyekszünk betölteni

– így fogalmaz keddi Facebook-posztjában a főpolgármester. Karácsony Gergely annak kapcsán jelentkezett, hogy a napokban derült ki: a BKK-val szerződésben álló egyik magánszolgáltató cég munkaerő-kölcsönzéssel Fülöp-szigeteki vendégmunkásokat alkalmaz. A főpolgármester ezzel kapcsolatban megjegyezte: Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a portfolio.hu-n korábban már összefoglalta a városvezetés álláspontját. Kiss Ambrus ebben a cikkben leszögezte: a Fővárosi Önkormányzat szerint a munkaerőhiányra reflektálva a vendégmunkások alkalmazása „nem jó útja a probléma kezelésének, és magunk részéről ezt nem engedjük százszázalékos tulajdonunkban lévő cégünknél, a BKV-nál.”

Karácsony a posztjában kiemeli: „nem a külföldiekkel van baj, mi nem ülünk fel semmiféle xenofób uszításnak, súlyos tévedés ilyet belelátni az elvi meggyőződésbe, Budapest nagyszerűsége a sokszínűségében rejlik, és ez így is marad.” A főpolgármester szerint a gond a konstrukcióval, a munkaerő-kölcsönzéssel van, mivel ez hosszabb távon árt a magyar munkavállalóknak is.

PostPin It!

Sokkal jobban keres, aki tovább tanul – még több diplomás kellene, mégis felrobbant az iskolaelhagyók aránya

Közzétette szerző

Miközben a magyar oktatási rendszer a diákok romló teljesítményével, tanárhiánnyal, és esélyegyenlőségi gondokkal küzd, a feszes magyar munkaerőpiac nemcsak könnyen felszívja a fiatal diplomásokat, de a tanulással elérhető bérprémium is magas Magyarországon, derül ki egy friss oktatási jelentésből. A magyar szabályozás mégis kiengedi az iskolákból érettségi előtt a diákokat, aminek következtében nálunk nőtt a legnagyobbat az iskolaelhagyók aránya az elmúlt 15 évben.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) évente összehasonlítja a 38 tagállam és más együttműködő országok oktatási rendszereinek alapadatait és teljesítményét Education at a Glance címmel. Ez az egyik legfontosabb jelentés a fejlett világ oktatási rendszereinek helyzetéről és az országok közötti különbségekről.

A jelentés így nemzetközi kontextusban mutatja meg a magyar oktatási rendszer teljesítményét, és évről-évre számos információval szolgál a magyar oktatási rendszer helyzetéről – azon belül a tanárhiányról, a pedagógusok alulfizetettségéről, az állami és magán szektor egyensúly(talanság)áról, vagy éppen a továbbtanulók munkaerőpiaci helyzetéről. 

PostPin It!

Majdnem duplájával nőtt a magyar cégek nyeresége, mint amennyivel a fizetéseket megemelték

Közzétette szerző

Magyarországon 2019 negyedik negyedéve és 2023 első negyedéve között, azaz szűk 40 hónap alatt 33,83 százalékkal nőtt a cégeknél a fajlagos munkaerőköltség – áll az OECD átfogó munkaerőpiaci jelentésében. A fajlagos munkaerőköltség nagyjából azt takarja, hogy egy adott egységnyi termeléshez mekkora bruttó béreket kellett adnia a munkáltatónak.

Ugyanakkor azt is mérik, hogy egy ilyen egységnyi termelés átlagosan mekkora profitot hoz, és az OECD azt közölte, hogy ez ugyanezen időszak alatt 61,38 százalék volt. A magyar cégeknél keletkező egy egységre vetített nyereségnövekedés tehát majdnem duplája annak, mint amennyivel a munkaerőköltség megemelkedett. (A szervezet egyébként azért indítja 2019 végétől az adatközlését, mert a koronavírus-járvány előtti szinthez hasonlítja a jelenlegi számokat.)

A fenti adatok újabb adalékok ahhoz, hogy az utóbbi időben nemzetközi szinten is egyre több elemzés mutatja ki, hogy a régóta nem látott mértékű áremelésekből származó bevétel jobban növelte a cégeknél keletkező nyereséget, mint amennyit ebből a növekményből a munkavállalók kaptak. (A magas energiaárak szintén költségek, vagyis a profit úgy nőtt ebben a mértékben, hogy a cégek a bérek mellett a rezsit is kifizették.)

PostPin It!

Magyarországnak 10 ezer filippínó munkásra van szüksége, hirdetik a Fülöp-szigeteken

Közzétette szerző

Az európai országok a tengerentúli filippínó munkavállalók „feltörekvő munkaerő-célpontjainak” számítanak, Magyarország is innen toboroz, az év végéig 10 ezer filippínó munkásra van szüksége – hangzott el a Fülöp-szigeteki TV Patrol riportjában, amit a 444.hu egyik olvasója szúrt ki.

A riportból kiderül, a gyári vagy mezőgazdasági munkásoknak nettó 520 eurós, átszámítva közel 200 ezer forintos keresetet ígérnek. Ehhez elvárás az alapfokú angol nyelvismeret, a középiskolai végzettség, 2 év tapasztalat a munkakörben, a fizikai fittség és bizonyos esetekben a megfelelő magasság.

A cikk szerint a Fülöp-szigeteki munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég magyar honlapján az áll, hogy eddig 350 Fülöp-szigeteki állt munkába Magyarországon, és 103 ember beutazása van folyamatban.

PostPin It!