Best WordPress Hosting
 

Megint többen dolgoztak, a külföldön dolgozó magyarok száma is emelkedett

A KSH friss jelentése szerint ismét nőtt a foglalkoztatottság – 2024 áprilisában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezer fővel, 4 millió 749 ezer főre emelkedett.

A 2024. február–áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 739 ezer fő volt, 41 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma érdemben nem változott, 2 millió 496 ezer főt tett ki, míg a nőknél 39 ezerrel, 2 millió 243 ezer főre bővült.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 567 ezer fő dolgozott, 38 ezer fővel több, mint egy évvel korábban.

Ungár Péter szabadságharcos ügyet ajánl Orbán Viktornak

Ungár Péter szerint a munkaerő szabad áramlása azon az elven is alapszik, hogy minden uniós állampolgár azonos bért kap, ha egy másik EU tagállamban munkát vállal. Ugyanakkor a kelet-európai munkavállalók, így a magyarok is, jelenleg lényegesen rosszabb feltételek mellett, lényegesen kevesebbet keresnek ugyanazért a munkáért, írta az LMP társelnöke Facebook-oldalán.

Úgy vélte, ha a nyugati tagállamoknak fontos alapelv az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, akkor enne a kelet-európai munkavállalók esetében is érvényesülnie kell. Ungár Péter jelezte, pártja azért dolgozna az Európai Parlamentben, hogy az áttételes, ügynökségen keresztül történő foglalkoztatás uniós szabályait szigorítsák meg.

Ez egy jelentős lépés lenne a tiszta viszonyok és egyenlő munkafeltételek felé.

Betegeskedik a húzóágazat: baj van a magyar munkahelyeken

Nem muzsikált fényesen a magyar ipar 2023-ban, a kibocsátása éves szinten 5,5 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Lényegében két, túlnyomórészt exportra termelő alágazatot láthattunk, amely a tavalyi év nagy részében képes volt növekedni, a legnagyobb súlyú, húzóágazatnak számító járműipar, illetve az akkumulátor-gyártás.

Ám az év utolsó hónapjaiban még ezek is „elfáradtak”.

Tavaly november és az idén január között vaskos mínuszok jelentek meg a feldolgozóipari termelés hellyel-közzel 30 százalékát képviselő járműgyártás termelési adataiban. A sorban a legrosszabb adatot 2023 decembere hozta, amikor az ipari termelés volumene 13,7 százalékkal (munkanaphatástól megtisztítva 8,7 százalékkal) elmaradt az egy évvel korábbi, azonos hónaphoz képest. A járműgyártás alág 9 százalékkal, ezen belül a közútigépjármű-gyártás 11,1 százalékkal esett vissza.

Valóban fontos összetevőnek tűnik a Fidesz sikerességében a munkalapú társadalom

A megyei jogú városok közül Salgótarjánban dolgozott arányaiban a legkevesebb ember a 2010-es évek elején. Azóta azonban számos beruházás érkezett a városba: több gyárat bővítettek, onkológiai és természettudományos központ nyílt meg, vagy éppen új áruházak jelentek meg.

Ennek köszönhetően a foglalkoztatottság Salgótarjánban nőtt az egyik legnagyobb mértékben a nagyobb magyar városok közül, közel 40 százalékkal (bár ebben az is benne van, hogy Salgótarján lakossága csökkent leginkább 2010 óta).

Salgótarjánban nemcsak a foglalkoztatottság volt a legalacsonyabb a megyei jogú városok között, hanem a Fidesz támogatottsága is 2010-ben. Ebben pedig még jelentősebb változás állt be: 2022-re a Fidesz támogatottsága 9 százalékponttal, 49 százalékra nőtt. Ezzel a legkevésbé fideszes megyei jogú városból az egyik leginkább fideszessé vált.

Csendben szigorította a kormány a vendégmunkás-szabályozást

Március 1-jétől szigorította a kabinet a vendégmunkásokra vonatkozó szabályozást. Az első lépés részeként összesen három törvény módosult: a foglalkoztatás-felügyeleti törvény, az idegenrendészeti törvény, továbbá a Munka Törvénykönyve – mondta el a 24.hu megkeresésére Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke.

Az új szabálymódosító lényegét a következőképp részletezte: A rosszhiszemű munkáltatói intézkedésekkel szemben született meg az a szabályozási lehetőség – többek között a Munkástanácsok felvetése nyomán –, amely alapján a kormányhivatal a munkavállalási engedélyt visszavonhatja, ha a foglalkoztató a tartósan munkaviszonyban álló magyar munkavállaló helyett – jogszerű indok nélkül – harmadik országbeli állampolgárt kíván foglalkoztatni.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzési tevékenységére irányadó jogszabály úgy módosult, hogy a harmadik országbeli állampolgárok jogsértő foglalkoztatására vonatkozó szankciókat szigorította. A módosítás a vendégmunkás foglalkoztatására irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértése esetéhez is tételes, emelt összegű munkaügyi bírságot rendel. A szigorítás másik fontos része, hogy megemeli a munkaügyi bírság legkisebb és legmagasabb – mérlegelés alapú – összegét, magyarázta Szabó Imre Szilárd.

Megugrott a munkanélküliség Magyarországon

Januárban megugrott a munkanélküliségi ráta és csökkent a foglalkoztatás, írja a KSH adatai alapján Portfolio.

Tavaly november és idén január között 4 millió 718 ezren dolgoztak, több mint 20 ezerrel kevesebben, mint a tavalyi negyedik negyedében, mikor ugyanez a szám 4 millió 740 ezer volt. A közmunkások és a külföldön dolgozók nélkül az látszik, hogy az elmúlt hónapokban lefelé ível a foglalkoztatók száma, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság továbbra is kifejezetten gyengén teljesít a tavalyi recessziós periódus után.

A foglalkoztatás visszaesésével párhuzamosan megemelkedett a munkanélküliségi ráta is. A Portfolio az elmúlt hónapban írta meg, hogy

Észak-Borsodban válik igazán láthatóvá a Fidesz sikerének egyik fontos összetevője

A szlovák határtól pár kilométerre fekvő borsodi Semjénben disznót vágnak az egyik mellékutcában. “Ez most hirtelen jött. Belelépett egy szögbe az ólban, és jobbnak láttuk levágni” – mondja a téli hidegben Mihály, akinek fiai és kollégái segítenek.

Pár éve még nem biztos, hogy megengedhetett volna magának egy disznóvágást. Ahogy az 500 fős falu jelentős része, Mihály és felesége is közmunkásként dolgozott havi pár tízezer forintért.

Mihály (középen) disznóvágás közben. Fotó: Hajdú D. András

Bod Péter Ákos zsákutcának tartja a kormány gazdaságpolitikáját

Magyarországról jól képzett, fiatal, motivált munkavállalók vándorolnak ki, helyükre külföldi betanított munkások érkeznek, akik napi 10-12 órát tudnak dolgozni nagy iparvállalatoknál, amelyek egyébként kifejezetten alacsony hozzáadott értéket teremtenek – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Bod Péter Ákos.

Szerinte egyetlen fillérrel sem lenne szabad már ilyen beruházásokat támogatni. Nem kellene több összeszerelőüzem, mert míg korábban legalább lehetett azt mondani, hogy azokban magyarok dolgoznak, az újonnan betelepülő üzemekre már ez sem lesz igaz, miközben az ország sem készült fel a nagyszámú külföldi munkavállaló integrálására.

A Budapest Corvinus Egyetem professzora komoly gondnak tartja a kis-közepes hozzáadott értéket teremtő akkumulátorgyárak, járműipari üzemek betelepítését, hiszen már tíz éve is közhely volt, hogy a magyar gazdaság túlságosan függ az autóipartól, az akkugyárak esetében az is előre látható, hogy jórészt külföldről hoznak be dolgozókat, tevékenységük pedig komoly környezeti kockázatokkal jár.

A NAV belenézne a cégek bérszámfejtő rendszereibe is

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta, olyan rendszeren dolgoznak, amelyet – bizton állítja – még sehol a világon nem alakítottak ki, a fejlesztés a foglalkoztatás ügyét helyezné új alapokra.

Ha a szisztéma zöld lámpát kap, a munkaügyekben ezentúl nem lesz bevallás.

Vágujhelyi Ferenc kormánybiztosként felügyeli a fejlesztést, amely a munkaadók bérszámfejtő rendszereinek adatairól, változásairól valós időben tájékoztatná a NAV-ot. Tudnák, ha valaki új állást kap, fizetés nélküli szabadságra megy, kijelentik. A rendszer kiszűrné a csalást, védené a dolgozókat. Minden érintett kormányzati, állami szervezet megkapná a NAV-tól az összesített adatokat.

Rossz hír a külföldre készülő magyaroknak: befagyhat a munkaerő-felvétel Nyugat-Európában

Kedvezőtlenek a munkaerőpiaci kilátások, folytatódhat a munkaerő-felvétel befagyasztása – idézi a vg.hu a pénzügyi szolgáltatócég előrejelzését. Az ING szakértői szerint a lanyha gazdaságnövekedési ütem mellett a geopolitikai bizonytalanságok, a háborúk és a magasabb kamatok is visszafogják a cégek gazdasági aktivitását, emellett a relatíve magas infláció is csökkenti a beruházási kedvet és a fogyasztást idén.

A munkanélküliség robbanásszerű csökkenésével sem szabad számolni – folytatják az elemzők, ugyanakkor az elöregedő társadalmak következtében sok európai ország munkaerőpiaca feszes marad. Mindamellett az is tény, hogy a munkaórák száma továbbra sem éri el a koronavírus-járvány előtti szintet.

Beborul az ég a munkaerő-kölcsönzők felett

Új világ jön a külföldi dolgozók behozatalánál, komoly fejtörést okozhat a cégeknek

Az Országgyűlés elfogadta a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó törvényjavaslatot, amely a jelenleg hatályos 2007. évi II. törvényt („Harmtv.”) váltja majd fel – hívja fel a figyelmet a Deloitte közleményében. Hozzátették, hogy az új jogszabályt ugyan még hirdették ki, de a parlament honlapján elérhető egységes javaslat alapján – a korábbi törvényjavaslatban szereplő időponttal ellentétben – az új jogszabály várhatóan már 2024. január 1-jén hatályba lép.

Azt is írják, hogy az új jogszabály alapján számos új tartózkodási engedélyt és ügytípust vezetnek be, valamint korábbi engedélytípusok szűnnek meg és a jogalkotó az érintett hatóságoknak felkészülési időt biztosít. A legfontosabb információkat így foglalták össze a már benyújtott, hosszabbítandó és új kérelmek kapcsán:

A folyamatban lévő eljárásokat felfüggesztik, azaz a 2024. január 1. előtt beadott kérelmeknél az eljárás 2024. január 1. és 2024. február 29. között szünetel.

Budapesten a nők 77 , Észak-Magyarországon viszont kevesebb mint 63 százaléka dolgozik

Átlagosan 9 százalék körül van Magyarországon a férfiak és nők foglalkoztatási aránya közötti különbség, Európában előfordulnak ennél jóval nagyobb arányok is, de arra is van példa, hogy a nemek között nincs különbség.

Számokban: Az Eurostat most közzétett 2022-re vonatkozó adatai szerint Budapesten 6,5 százalékpont volt a nemek közötti foglalkoztatási különbség, az Észak-Magyarország régióban azonban ennek több mint a dupláját, 13,5 százalékot mértek.

Az érték a 20-64 év közötti férfiak és nők foglalkoztatási aránya közötti különbséget mutatja, pozitív százalékpont a férfiak nagyobb arányát jelzi.

Bevándorlási törvény: nagy beruházók fordíthatnak hátat az országnak

Hamar riadalmat keltett a nagyobb magyarországi szolgáltató cégek (Shared Service Centerek, SSC) és üzleti központokat (Business Service Center, BSC) vezetői között, hogy a kormány módosítaná a bevándorlási szabályokat. A módosító a piaci szereplők és bevándorlási szakértők szerint jelentősen rontja a középfokú vagy nem szakirányú végzettséggel rendelkező EU-n kívüli országok állampolgárainak munkavállalási lehetőségeit – olvasható a portálon.

A probléma az, hogy az egyik legjelentősebb létszámú csoport tartózkodási feltételeit rontják, abban a szektorban, amely az összes munkavállaló mintegy 2 százalékát foglalkoztatja, miközben az érintett cégek árbevétele meghaladja az 5, a hozzáadott értékük pedig közelíti a 6 százalékot a nemzetgazdaságban. Ráadásul az ágazatban a fizetések is magasabbak, mint az átlagbérek, meghaladják a bruttó 850 ezer forintot.

„A mostani törvénytervezet ugyan számos új bevándorlási kategóriát hoz létre, azonban ezek leginkább két kategóriára vonatkozóan fogalmaznak meg speciális feltételeket: az alacsonyan képzett, jellemzően fizikai munkakörökben alkalmazott vendégmunkások behozatalára, valamint a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatására.

Nagy Márton döntött a vendégmunkásokról

A Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben tette közzé a gazdaságfejlesztési miniszter közleményét. Nagy Márton a 2023-ban Magyarországon munkavállalási engedéllyel foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számáról döntött.

A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb létszámáról szóló 19/2015. (VII. 3.) NGM rendelet 2. § (3) bekezdésében hivatkozott létszámadat 62 000 fő.

A egymondatos közlemény érdekessége, hogy a Nagy Márton által idézett joghely szerint ezt az adatot a tárgyév február 1-jéig kellene közzétenni.

Százasával tűntek el a dolgozók a Tescónál, a Magyar Postánál és az Aldinál

A legnagyobb hazai foglalkoztatónál, a Magyar Postánál folytatódott a létszám csökkenése. Augusztusban 304 fővel lettek kevesebben a “postások”, tavaly augusztushoz viszonyítva pedig közel háromezerrel (26 392 akkor, 23 731 fő most).

A top 10-ből még a Tesco-Global Áruházak Zrt-nél történt látványos elmozdulás. Júliusról augusztusra 264 fővel, 9802 főre csökkent a Tesco létszáma, egy év alatt 963 fővel dolgoznak kevesebben a kiskereskedelmi multinál. A versenytársak közül az Aldinál 133, az Auchannél 100 fővel esett a létszám (az Auchannél így 6 ezer alá csökkent, 5905-re). Ezzel szemben a Lidlnél 88, a Penny-nél 44 fős növekedést regisztráltak a portálnál. A létszámban legnagyobb kiskereskedelmi cégnél, a Sparnál minimális (plusz 6 fő) volt az elmozdulás, 13 778-an állnak náluk alkalmazásban.

A 10 legnagyobb magyar foglalkoztató sorában a Volánbusz Zrt.-nél 41 fővel, MÁV-START Zrt.-nél 58 fővel, míg az Audi Hungaria Zrt.-nél 46 fővel csökkent az állományi létszám.

A népszámlálási adatok erősen árnyalják azt az elméletet, hogy Magyarország ipari összeszerelőüzemmé vált

Gyakran hangzik el a magyar gazdaságról, hogy külföldi iparvállalatok összeszerelőüzemévé vált az elmúlt évtizedben, ám a friss népszámlálási adatok rácáfolnak erre a vélekedésre. Az elmúlt húsz év során ugyanis a foglalkoztatott népesség egyre nagyobb része töltött be felsőfokú képzettséget igénylő állásokat, miközben az ipari és építőipari, illetve a gépkezelő, összeszerelő, járművezető munkák háttérbe szorultak, vagy legalábbis stagnáltak.

A tavalyi évben már a dolgozók döntő része, 18,7 százalékuk a felsőfokú képzettségük önálló alkalmazását igénylő munkakört – e csoportba tartoznak például a mérnöki, informatikai, egészségügyi, oktatási, gazdasági, jogi, társadalomtudományi munkák – töltött be, noha 2001-ben még a 13 százalékot sem érte el ez az arány. Ugyanakkor a fenti ábrán lilával jelölt ipari és építőipari foglalkozások esetében e tendencia szöges ellentéte figyelhető meg: 2001 és 2022 között 18 százalékról 12-re csökkent az efféle munkát végzők részesedése a foglalkoztatottak körében, így a két évtizeddel ezelőtt még leggyakoribbnak számító kategória manapság a középmezőnyben van.

A magasabb képzettséget igénylő munkakörök térhódítása még a kétezres években kezdődött, 2011-ben ugyanis már az ipari és építőipari foglalkozások korábbi vezető pozícióját az egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő munkakörök vették át. A zömmel technikusokat, szakmai irányítókat, asszisztenseket és ügyintézőket magába foglaló kategória részaránya 2001 és 2011 között 14 százalékról 17-re nőtt, majd a következő 11 évben megközelítette a 18 százalékot, ám ekkorra a már említett, kizárólag felsőfokú végzettséghez kötött állásokat tömörítő csoport elterjedtsége még nagyobb lett.

Miként lehetséges, hogy recesszióban nem nő a munkanélküliség?

Az előző negyedévhez képest az egymást követő negyedik negyedévben volt recesszióban a magyar gazdaság, ehhez képest a munkanélküliség alig, csupán 0,2 százalékponttal emelkedett – írja szerdai cikkében a G7, amely elemzi a jelenség okát.

A gazdasági portál felidézi: a 15–64 évesek korcsoportjában összesen 189 ezer munkanélküli volt a második negyedévben, ami a tavalyi év hasonló időszakához körülbelül 36 ezerrel több munkanélkülit jelent. Ez ugyan nem kevés, de a 2008-as válsághoz képest a bővülés mértéke elenyésző, akkor ugyanis 2008 és 2009 harmadik negyedéve között mintegy 110 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma (egy jóval magasabb, 320 ezres bázisról).

Ráadásul az idei év utolsó három hónapjában a hazai munkáltatók 31 százaléka tervez bővíteni, miközben csak 19 százalék tervez munkaerőt elküldeni. Az elmúlt évtizedekben ahhoz voltunk szokva, hogy a gazdasági visszaesésekre a vállalatok elbocsátásokkal reagálnak, ami a munkanélküliség jelentősebb növekedését eredményezi. Ez az alapvető gazdasági összefüggés látszik tehát megdőlni az elmúlt időszakban – írja a G7, amely szerint a jelenségre több magyarázat is van.

Megdobták a nyugdíjalapot több tízezer alkalmi dolgozó esetében

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint ez a foglalkoztatási forma mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára, vagy alkalmi munkára, illetve filmipari statiszta munkára alkalmazható meghatározott időtartamban.

A 2023. augusztus 1-től hatályos törvényváltozás szerint a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka végzésére szóló határozott idejű munkaviszony egy naptári éven belül nem haladhatja meg a százhúsz napot. Alkalmi munkának az számít, ha a határozott időre szóló munkaviszony összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, illetve egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig tart – írja a portálon Molnárné Balogh Márta, tb-szakértő.

A jogszabály a munkáltató napi alkalmi munkavállalói létszám keretét is meghatározza (például húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén naponta legfeljebb a létszám húsz százaléka).

Nőtt a hazai foglalkoztatás, de többen dolgoztak külföldön is

2023 júliusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 745 ezer fő volt2, 32 ezerrel több, mint egy éve, a munkanélküliek 194 ezren voltak, a munkanélküliségi ráta pedig 3,9% lett – jelentette a KSH.

A 2023. május–júliusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 29 ezer fővel több, 4 millió 728 ezer fő volt. Ezen belül míg

a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 22 ezerrel,

Európa-rekorder lesz Magyarország, ha a kormány újabb százezreket tud munkába állítani

85 százalékos foglalkoztatási ráta elérését tűzte ki célul 2030-ig a kormány a 20-64 éves korosztályban, derült ki csütörtökön Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős állampolgár elmondásából. A mutató jelenleg 80 százalékon áll, a vállalatok toborzási nehézségekkel küszködnek, a lakosság pedig fogyatkozik, a szakpolitika tehát komoly kihívások előtt áll.

Tágabb kontextus: Magyarország már most is az egyik legmagasabb foglalkoztatási rátával jellemezhető ország Európában. A vágyott 85 százalékos szintet egyedül az unión kívüli Izlandnak sikerült 2022-ben elérnie.

Izland az egyik legfiatalabb népességű európai ország, a munkaerőpiaci részvétel magas. A munkavállalók jelentős része magasan képzett (41 százalék diplomás), a munkahelyek pedig döntően a szolgáltató szektorban (turizmus, pénzügy, egészségügy) vannak.