Best WordPress Hosting
 

A magyar ügyészség a korrupciós rendszer működésének az Achilles-sarka

Ezen okból a múlt év végén bizottsági döntéssel felszabadított bő 10 milliárd euró sorsa sem tekinthető véglegesen rendezettnek a Corvinus Egyetem külsős adjunktusa szerint.

Egy friss felmérés szerint az Európai Unió éves szinten közel 1000 milliárd eurót bukik a közösség egészét érintő korrupció miatt. Ez a teljes éves magyar GDP ötszöröse, ami már szemmel látható összeg. Martin József Péter szerint ez alapvetően a tagállamok sara, de az uniós testületeknek is van dolguk a korrupció visszaszorításában. Rossz hír mindannyiunk számára, hogy sokat e téren nem lehet várni, mert bár folyamatban van az uniós antikorrupciós harmonizáció – a direktíva lepapírozásának legújabb határideje 2024 –, a részletek alapján nem a korrupciós ügyek feltárásának könnyítése kerül fókuszba, hanem a feltárt esetek büntethetősége.

Szóba került Magyar Péter hangfelvétele, mint bizonyíték a magyar jogszolgáltatás befolyásolhatóságára, ami újabb érv lehet az unió számára, hogy még körültekintőbben járjon el a pénzek felszabadításakor.

A bíróságok döntéseit felülírva szűkíti az átláthatóságot a Kormány

Miközben a Kormány megpróbálja elérni az Európai Bizottságnál, hogy a kohéziós alapokhoz hasonlóan a rendszerszintű korrupciós kockázatok miatt visszatartott további uniós pénzek is kifizetésre kerüljenek, 2023 végén több olyan törvénymódosítást is kezdeményezett, amely csökkenti a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. Az idén hatályba lépő módosítások civilek és újságírók sikeres pereskedésére adott válaszcsapásként értékelhetők.

Kevesebb adatot kell kiadni

A Transparency International Magyarország még 2021-ben adott be adatigénylést, hogy megtudja a koronavírus járvány idején feleslegesen beszerzett lélegeztetőgépeken milyen módon adott túl a Kormány. A minisztérium megtagadta az adatok kiadását, mert az adatokat az irányítása alatt álló szervektől kellett volna bekérnie. Ezt az érvelést sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem fogadta el, ezért a minisztérium a Kúriához fordult. A Kúria egyetértett a bíróságokkal és kimondta, hogy az adatokat ki kell adni. A legfelső bíróság indokolásában külön hangsúlyozta, hogy az adatigénylés teljesítése a szakmailag felkészült minisztériumi apparátus esetén teljes joggal elvárható, hiszen

A magyarországi kórházi fertőzésekről szóló cikksorozat nyerte az idei Transparency-Soma-díjat

A Direkt36 kórházi fertőzésekről szóló cikksorozata nyerte az év legjobb oknyomozói munkájáért járó Transparency-Soma-díjat. A zsűri másokat is kiemelt.

Veszélyezteti a média szabad működését a szuverenitásvédelmi törvény tervezete a Transparency International szerint – a Momentum az Európai Bizottsághoz fordul a „megfélemlítési törvény” ellen

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint hiába kezdte el azt bizonygatni a Fidesz a szuverenitásvédelmi törvénytervezetével kapcsolatban, hogy az nem veszélyezteti a médiát, ez igenis így van. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője az Európai Bizottsághoz fordul, és kéri, hogy a Bizottság indítson vizsgálatot, illetve a törvény elfogadása esetén indítson kötelezettségszegési eljárást.

Más ez a korrupció, mint volt a szocialisták alatt

Máris van egy pozitív eredménye az Európai Unió határozott fellépésének az uniós értékvitában a magyar kormánnyal szemben: valamelyest visszaszorult az egyszereplős pályázatok száma. Martin József Péter, a korrupciókutatással foglalkozó Transparency International (TI) magyarországi ügyvezetője szerint

2023-ra az uniós finanszírozású egyajánlatos közbeszerzések aránya 15, míg a nemzeti finanszírozásúaké 32 százalék alá csökkent.

Az Európai Bizottság adatai szerint az uniós értékhatár feletti egyajánlatos beszerzések aránya 2022-ben 35 százalék volt, ami az egyik legmagasabb arány az unióban.