Best WordPress Hosting
 

Orbán Viktor letilthatta az oroszok paksi kiszorításán ügyködő magyar kormányzati erőket

Lantos Csaba energiaügyi miniszter támogatta volna az ötletet, ami kiszoríthatta volna az oroszokat a bővítésből.

Mi történt? Tavaly év elején kormányzati körökben felmerült egy olyan ötlet, amelynek eredményeként akár ki is szorulhattak volna az oroszok a komoly csúszással zajló és az ukrajnai háború miatt még bizonytalanabbá vált Paks II-projektből – írja a Direkt36. A hosszú tényfeltáró cikk szerint az elgondolásból néhány hét vacillálás után végül nem lett semmi. A történtek részleteit ismerő források szerint hiába támogatta az ötletet Lantos Csaba energiaügyi miniszter is, a miniszterelnök nemet mondott rá.

Mik a részletek? Az oknyomozó portál szerint a bővítésért felelős állami cég, a Paks II. Zrt. környékén megfogalmazódott elképzelés lényege az volt, hogy közvetlenül nem konfrontálódnak az oroszokkal, hanem a francia Framatome nevű céget bízták volna meg azzal, hogy kezdjenek el építeni egy újabb, Paks III. nevet viselő, vélhetően más helyszínen megvalósuló atomerőművet. Ezzel párhuzamosan a magyar kormányzat komolyabb segítséget már nem nyújtott volna az oroszoknak, ami az elképzeléseik szerint előbb-utóbb a Paks II. beruházás meghiúsulásához vezethetett volna.

Kreml: elfogták a robbantásban résztvevő terroristákat

Tizenegy ember őrizetbe vételéről tett jelentést Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója, írja az MTI.

Az említett személyek között ott volt mind a négy terrorista, akik részt vettek a Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadásban, közölte szombaton a Kreml.

Az orosz elnöki hivatala szerint folyik a terroristák bűntársainak azonosítása.

Valaki másnak kellene a helyemen ülnie, de őt épp most ölte meg Vlagyimir Putyin

Navalnij özvegye videóbeszédben jelentette be, hogy bosszút áll és férje nevében folytatja a harcot a szabad Oroszországért.

Mi történt? „Folytatni fogom Alekszej Navalnij ügyét. Továbbra is harcolni fogok hazánkért és arra kérem Önöket, hogy álljanak mellém. Hogy ne csak a gyászban és a végtelen fájdalomban osztozzunk. (…). Arra kérem önöket, hogy osztozzanak a dühömben.

A dühömben és a haragomban azok iránt, akik meg merték ölni a jövőnket”

Egy orosz gép miatt riasztották a német légierőt

A Balti-tenger felett repülő orosz felderítő gép miatt riasztották kedden a német légierő készültségi géppárját a mecklenburg-elő-pomerániai Laage támaszpontról. A légierő X-en közzétett közleménye szerint a német harci repülőgépek a kikapcsolt jeladóval repülő Il-20M típusú orosz gépet a nemzetközi légtérben azonosították Rügen szigetének partjai előtt, majd egy rövid ideig elkísérték, míg az kelet felé nem vette az irányt. Csaknem azonos incidens történt 2023 áprilisában is.

A készültségi őrjárat rendszerint két Eurofighter harci repülőből áll, amelyeket haladéktalanul elindítanak lehetséges veszélyek kivizsgálására, illetve szükség esetén elhárítására – írta az MTI.

The post Egy orosz gép miatt riasztották a német légierőt first appeared on 24.hu.

Görögország megválik feleslegessé vált lőszereitől, hogy azokat Ukrajnának adhassák

Görögország értékesítheti feleslegessé vált, illetve lejáró szavatosságú lőszereit, hogy azokat Ukrajnának adhassák – közölte kedden Níkosz Déndiasz görög védelmi miniszter a Real Fm rádiónak adott interjújában. A miniszter azokat az értesüléseket kommentálta, amelyek szerint Washington fegyvereket kért Ukrajna számára az athéni vezetéstől egyfajta ellentételezés gyanánt az ötödik generációs F-35-ös harci repülők szállításáért.

„Az Egyesült Államok többször kért minket a felesleges lőszerek átadására Ukrajnának. Vannak lőszerek, amelyeknek szavatossági ideje belátható időn belül lejár, vagyis eladhatjuk őket, de valamikor pótolnunk kell őket. Ez nagy bevételt fog jelenteni a görög fegyveres erőknek, amire szükségünk is van” – mondta Déndiasz. A tárcavezető több tízmillió euróra becsülte a bevételt, amely a lőszerek eladásából származhat.

A Pentapostagma.gr görög hírportál korábban azt közölte, hogy az Egyesült Államok 50 ezer 105 milliméteres, 20 ezer 155 milliméteres és ötezer 203 milliméteres lövedéket tervez vásárolni Görögországtól, hogy ezzel feltöltsék az ukrán hadikészleteket. A tárgyalások végső fázisban vannak, a görög fél pedig 47 millió dollárt (17 milliárd forint) kért a harceszközökért.

Új típusú fegyvereket telepítenek az oroszok Japán szomszédságában

Oroszország új típusú fegyvereket telepít a Japán által visszakövetelt Kuril-szigetekre az orosz Távol-Keleten – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a közösségi médiában. „A Kuril-szigetek aktívan fejlődnek, és ezzel párhuzamosan stratégiai szerepük is növekedni fog, beleértve az új típusú fegyverek telepítését” – írta a volt orosz elnök az X-en és a Vkontaktye orosz közösségi oldalon, aki szerint a területi kérdést az orosz alkotmánynak megfelelően egyszer s mindenkorra lezárják.

Medvegyev leszögezte: Oroszország nem törődik a japánok Kuril-szigetekkel kapcsolatos érzéseivel, mert szerinte a szigetek Oroszországhoz tartoznak. „Ezek nem vitatott területek, ez Oroszország része. Azok a szamurájok, akik emiatt különösen szomorúak, meghalhatnak a hagyományos japán módon: kövessenek el szeppukut, ha van hozzá elég bátorságuk” – fogalmazott az utóbbi időkben a szélsőséges kijelentéseiről hírhedtté vált politikus.

Az orosz politikus bejegyzése szerint ezzel Kisida Fumio japán miniszterelnök legutóbbi kijelentésére reagált, amely szerint Tokió nem ellenzi a békekötést Oroszországgal a Kuril-szigetek hovatartozásának megvitatása és a szankciók fenntartása mellett. Japán és Oroszország máig nem írt alá békeszerződést a második világháború után.

Az oroszok mérgező anyagot tartalmazó lövedékeket vethettek be

A délkelet-ukrajnai (Tavria) szektorban az orosz erők egy nap alatt ötször használtak mérgező anyagokat tartalmazó lőszert, valószínűleg klórpikrines gránátokat, mondta el Olekszandr Stupun ezredes, a térségben harcoló ukrán erők közös sajtóközpontjának szóvivője egy keddi tévéműsorban.

Az ellenség továbbra is megsérti a hadviselés szokásait, és mérgező, azaz vegyi anyagot tartalmazó lőszert használ. Tegnap öt ilyen esetet rögzítettek. Ezek valószínűleg K-51-es gránátok voltak, amelyek klóropikrint tartalmaztak

– fejtette ki a szóvivő. Hozzátette, hogy az ukrán hatóságok minden ilyen esetet külön kivizsgálnak és elemzéseket készítenek, amelyeket majd eljuttatnak a nemzetközi intézményekhez. Stupun megjegyezte ugyanakkor, hogy a klórpikrin ellen a közönséges gázálarcok is védelmet nyújtanak.

Humanitárius központra dobtak robbanóanyagot az oroszok

Az orosz hadsereg robbanóanyagot dobott le egy humanitárius központ mellé kedd reggel a Herszon megyében lévő Beriszlav városban, aminek következtében egy ember megsérült, közölte a dél-ukrajnai régió kormányzói hivatala a Telegramon.

A hivatal kifejtette, hogy az ötvenéves férfit égési és repeszsérülésekkel szállították kórházba. Hozzátette, hogy az orosz erők éjfél körül légicsapásokat is mértek a városra. A Donyeck megyei ügyészség arról tájékoztatott a Facebookon, hogy az orosz erők az éjjel rakétatámadást indítottak a kelet-ukrajnai régióban lévő Mirnohrad ellen, a csapásban egy 38 éves férfi, aki éppen kerékpáron hazafelé tartott, életét vesztette, egy ötven éves nő pedig megsebesült. Az előzetes adatok szerint az oroszok Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerből lőttek a lakott területre.

Az ukrán különleges erők a Telegramon arról számoltak be, hogy mesterlövészeik három orosz katonát öltek meg Herszon térségében.

Orosz elnökválasztás: Putyin javára lépett vissza az egyik elnökjelölt

Visszalépett az elnökjelöltségtől kedden Szergej Baburin, az Orosz Össznépi Unió elnevezésű párt vezetője, és a hivatalban lévő államfő, Vlagyimir Putyin támogatására szólított fel. Baburin szerint pártjának aktivistái és önkéntesei összegyűjtötték a bejegyzéséhez szükséges aláírásokat, azonban, mint mondta, „a Nyugat Oroszország elleni ádáz háborúja” és a vérontás közepette, amelyet az ukrán „nácik” követnek el orosz városokban és falvakban, élete „talán legnehezebb döntését” hozta meg a visszalépéssel. „A haza számára nehéz órában nem annak van itt az ideje, hogy a nép erőit megosszuk. Minden oroszországi hazafias népi szervezetnek, minden nemzeti érzelmű orosz állampolgárnak össze kell fognia Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin jelölése körül, aki ma az össznépi vezető” – mondta Baburin, amivel megkérdőjelezte, hogy valóban kihívója akart volna lenni a regnáló elnöknek.

A testület eddig négy elnökjelöltet vett nyilvántartásba: Leonyid Szluckijt, Vlagyiszlav Davankovot és Nyikolaj Haritonovot, akik három parlamenti pártot képviselnek (Oroszország Liberális Demokrata Pártja, Új Emberek, Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja), illetve Vlagyimir Putyint. Ő hivatalosan ugyan önjelöltként (párton kívüliként) indult, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával szerezte meg a bejegyeztetéséhez szükséges 300 ezer aláírást.

Szergej Malinkovics, az Oroszország Kommunistái elnevezésű, parlamenten kívüli párt elnöke korábban szintén beadott 100 ezer aláírást a választási testülethez. Most ezek ellenőrzése zajlik.

Messze van még az Orbán-Zelenszkij találkozó

Az ATV arról kérdezte Szijjártó Pétert, mikor kerülhet sor Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozójára, a külügyminiszter pedig azt mondta:

Még nagyon sokat kell dolgoznunk az ukrán kollégákkal. Hosszú az út odáig, hogy felső szintű találkozóra kerüljön sor.

Szijjártó szerint legfelső szintű találkozónak akkor van értelme, ha az „új dimenzióba, új korszakba” tudja léptetni két ország kapcsolatát, együttműködését.

Svéd NATO-csatlakozás: Szijjártó szerint nem indokolt a rendkívüli ülés

Most már nem választ el minket hosszú időszak attól, hogy a parlament rendes ülése megkezdődjön, a jövő hónap, február végén. Ezért én nem látok okot, hogy a rendkívüli ülés eszközéhez kelljen nyúlni

– felelte Szijjártó Péter az ATV-nek, miután az ellenzéki frakciók kezdeményezték, hogy a parlament február 5-én szavazzon a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásáról.

A külgazdasági és külügyminiszter a kérdésükre válaszolva azt is megjegyezte: ha csak jövőre ülésezne a parlament, érdemes lenne megfontolni.

Reagált az ukrán külügyminiszter Toroczkai szavaira

A legfelsőbb szintekig, az ukrán vezetéshez is elértek Toroczkai László szavai, aki a Mi Hazánk hétvégi évértékelőjén azt mondta, hogy adott esetben igényt formálna Kárpátaljára, hétfőn az ATV stúdiójában pedig arról beszélt, elképzelhető az is, hogy Putyinnal kell majd egyezkedni a területről.

Az Unian ukrán hírügynökségen megjelent cikk szerint a tegnap még Szijjártó Péterrel tárgyaló Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter reagált a Mi Hazánk elnökének szavaira. Kuleba visszautalt a hétfői tárgyalásra, ahol Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország támogatja Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett – figyelmeztetett ugyanakkor, hogy Ukrajnába már „Putyinnak is beletört a foga”.

Megértjük, hogy nem mindenki akar jó viszonyt Ukrajna és Magyarország között, tegnap is hallottunk erre vonatkozó nyilatkozatokat, fenyegetéseket Magyarországról. De azt szeretném mondani, hogy ha Putyinnak beletört a foga Ukrajnába, akkor egyes magyar politikusoknak, akik ilyen kijelentéseket tesznek, még jobban bele fog törni. És ezzel kapcsolatban még egyszer szeretném megköszönni Péternek, hogy kifejezte a magyar kormány egyértelmű álláspontját hazánk területi integritásának és szuverenitásának támogatásáról

Az ukrán főparancsnok menesztéséről jelentek meg információk

Január 29-én kora este több Telegram-csatornán is olyan információk jelentek meg, melyek szerint elmozdíthatták a pozíciójából Valerij Zaluzsnij t, az ukrán csapatok főparancsnokát. A Telegram-csatornák között több olyan is van, amelyek korábban is jelentettek már az ukrán elnöki hivatalból származó bennfentes információkat–  számolt be róla a Kyiv Independent, aminek egy, az ukrán fegyveres erők vezérkarában dolgozó forrására szintén azt mondta, hogy Zaluzsnijt menesztették. Más források szerint viszont a főparancsnok továbbra is posztján van, de valóban benne van a levegőben a leváltása.

A hírekre eddig sem Zaluzsnij, sem Volodomir Zelenszkij nem reagált, az elnök szóvivője, Szergej Nyikityforov viszont azt mondta a Kyiv Independentnek, hogy valótlanság a főparancsnok menesztéséről szóló hír, aminek egyébként az elnöki hivatal honalpján sincs nyoma.

Zaluzsnij 2021 júliusa óta tölti be a főparancsnoki tisztséget, kapcsolata Zelenszkijjel látszólag tavaly novemberben romlott meg, amikor egy interjúban arról beszélt, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a háború elhúzódik. Zelenszkij nem sokkal később nyilvánosan cáfolta a főparancsnoka véleményét, nem sokkal később pedig arról jelentek meg információk, hogy Zelenszkij néhány katonai parancs esetében megkerülte a kommunikációban Zaluzsnijt. Amikor a kettejük viszonyáról kérdezték tavaly év végén, Zelenszkij azt mondta, munkakapcsolatot ápolnak Zaluzsnijjel.