Best WordPress Hosting
 

Orbán Viktor letilthatta az oroszok paksi kiszorításán ügyködő magyar kormányzati erőket

Lantos Csaba energiaügyi miniszter támogatta volna az ötletet, ami kiszoríthatta volna az oroszokat a bővítésből.

Mi történt? Tavaly év elején kormányzati körökben felmerült egy olyan ötlet, amelynek eredményeként akár ki is szorulhattak volna az oroszok a komoly csúszással zajló és az ukrajnai háború miatt még bizonytalanabbá vált Paks II-projektből – írja a Direkt36. A hosszú tényfeltáró cikk szerint az elgondolásból néhány hét vacillálás után végül nem lett semmi. A történtek részleteit ismerő források szerint hiába támogatta az ötletet Lantos Csaba energiaügyi miniszter is, a miniszterelnök nemet mondott rá.

Mik a részletek? Az oknyomozó portál szerint a bővítésért felelős állami cég, a Paks II. Zrt. környékén megfogalmazódott elképzelés lényege az volt, hogy közvetlenül nem konfrontálódnak az oroszokkal, hanem a francia Framatome nevű céget bízták volna meg azzal, hogy kezdjenek el építeni egy újabb, Paks III. nevet viselő, vélhetően más helyszínen megvalósuló atomerőművet. Ezzel párhuzamosan a magyar kormányzat komolyabb segítséget már nem nyújtott volna az oroszoknak, ami az elképzeléseik szerint előbb-utóbb a Paks II. beruházás meghiúsulásához vezethetett volna.

2300 milliárd forintnyi pénzt invesztál a cseh kormány az atomreaktorokba

A cseh kormány hatmilliárd eurót, azaz mintegy 2300 milliárd forintot fektet be új atomreaktorokba létesítésébe, amelyektől karbonmentesítés fokázását várják.

Az Euronews szerint a cseh kormány azt szeretné, ha az új blokkok 2029 és 2040 között fokozatosan lépnének be a termelésbe, és 2033-ra teljesen leállítanák a szén- és a lignitfogyasztást. Az ambiciózus Nemzeti Energia- és Klímaterv távolabbi célja az, hogy 2050-re kiiktassák az olajat és a gázt is.

Csehország hagyományosan szénalapú energia exportőr, de a láthatólag készen állnak a hagyomány megszakítására.

Több atomerőművet akar Európa, de kész-e megfizetni az árát?

A 2050-ig szükséges további 50 gigawatt nukleáris kapacitás becsült költségei gigawattonként 5 és 11 milliárd euró között mozognak, ami “nagyfokú bizonytalanságot és a feltételezések közötti nagy különbséget mutat” – véli az energiagazdasági szakértő.

Mint arról nemrég az euronews beszámolt, az atomenergiáról szóló első nemzetközi csúcstalálkozón, Brüsszelben 37 európai ország állapodott meg az atomenergia bővítésének felgyorsításáról és az erőművek könnyebb finanszírozásáról. Közös nyilatkozatuk szerint az atomerőművekből származó villamos energia elengedhetetlen a klímakárosító CO₂-kibocsátás csökkentéséhez.

Egy évvel korábban egy 14 uniós tagállamból álló “nukleáris szövetség” már konkretizálta is, mennyi plusz energiára lenne szüksége Európának: szerintük az EU-nak 2050-ig további 50 GW atomenergiát kell megtermelnie az energiaátállási célok eléréséhez, ami több mint 30 új reaktor építését teszi szükségessé.

Ismét bebukott Paks1

Március 25-én délelőtt felborult a normál termelési menet a Paksi Atomerőműben: a frissen nagyjavításon és karbantartáson is átesett 1-es blokk minden előzetes jel nélkül leállt. A hiba okát nem közölték, az erőmű névleges teljesítménye felét sem tudta produkálni.

Miután tavaly november közepe és december vége között a Paksi Atomerőmű egyes blokkja (Paks 1.) túljutott a menetrend szerinti tankoláson és nagyjavításon, elvileg az a kellemes, mintegy 18 hónapig tartó időszak várt rá, amikor zsinórban csak termel, termel, amennyi csak belefér. A gyakorlatban azonban ez nagyon nem így alakult. A Paks 1. blokk – amelynek idén az egymás után egyenként legalább négy–hat hétre leállításra rendelt három további blokk termeléskiesésének tompítása a legfőbb feladata (azaz a hibamentes üzemelés, hogy a tankolásra és karbantartásra leálló Paks 2., 3. és 4. leálló blokk helyett is „a hátán cipelje” a paksi áramtermelést) – hétfő délelőtt leállt. Az automatikus védelmi jelzést követően az erőmű elvesztette a negyedét.

Ahogy a lenti képen látható, a kék vonal (ez a paksi termelés színe a Mavir oldalán) március 25-én, hétfő reggel 8 óra után egy kisebbet (–100 MW), majd 11 órakor egy nagyobbat (–500 MW) bukott. Az elvileg 2000 MW-tal termelő magyar atomerőmű így alig 900 MW teljesítmény hálózatra adására volt képes, mivel február 8. óta a Paks 4. blokk javítás alatt áll. A kisebb botlásról kiderült, hogy a Paks 2. blokk egyik tápszivattyúja romlott el – ezt aznap ki is javították. A Paks 1. hétfő délelőtti, azonnali elvesztését azonban az MVM Paks mostanáig egyáltalán nem magyarázta meg. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) is csak szűkszavú magyarázattal szolgált, de abból, hogy „a szakemberek dolgoznak a hiba pontos okának feltárásán”, az legalább tudható, hogy nem tudják az okát.

Orbán nukleáris ámokfutása

Mindannyiunk érdeke a nukleáris energia túszul ejtésének megelőzése a geopolitikai konfliktusoktól – nyilatkozta Orbán Viktor. A miniszterelnök Brüsszelben arról is beszélt, hogy a magyar elektromos áram közel felét nukleáris erőmű állítja elő, amely az elektromosáram-szükséglet mintegy harmadát fedezi.

Nagy mennyiségű elektromos áram olcsó, biztonságos, fenntartható és környezetbarát előállítása követelményének a nukleáris úton előállított elektromos áram tud megfelelni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Nukleáris Szövetség első csúcstalálkozóján. Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta: a jelentkező kihívások különösen kiemelték a biztonságos energiaellátás fontosságát.

„A kérdés nyilvánvaló: miként tudunk nagy mennyiségű elektromos áramot előállítani olcsó, biztonságos, fenntartható és környezetbarát módon.

A zöldrefestés ellen fellépő legígéretesebb eszköz ellehetetlenítése

Tagállami nyomásra egy kulcsfontosságú rendelet „fenntarthatónak” minősíti az atomenergiát, ami meghiúsíthatja az éghajlatváltozás terén tett uniós előrelépéseket.

Egy évvel ezelőtt még mindenki nagy reményeket fűzött a jogszabályhoz, amely a várakozások szerint Európa legfontosabb környezetvédelmi jogszabálya lett volna. Az Európai Unió taxonómiai rendeletének az volt a célja, hogy etalonja legyen egy olyan tudományos alapokra támaszkodó szakpolitikának, amely a befektetéseket az éghajlatbarát célok irányába tereli.

Csakhogy az Európai Bizottság – egy hosszú folyamat végére pontot téve – elfogadott egy határozatot, amely az atomenergiát és a földgázt végül „a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek” közé sorolja. A felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktust (a rendelet nem jogalkotási kiegészítését) 2022. március 9-én fogadták el, és 2023. január 1-jén lépett hatályba. Ezzel a jogi aktussal szemben Ausztria, több nem kormányzati szervezet, valamint az Európai Parlament egy képviselője kifogással élt.

Magyar urán – Elnökségünk előérzete

New Delhiben 2024. február 20-21 között rendezték meg a 2. India – Európa Üzleti és Fenntarthatósági Konklávét (2nd CII India-Europe Business and Sustainability Conclave). A világsajtóban mindez jelentős hírré nem vált, és nem véletlenül. Az Európai Uniót Németországon kívül Ausztria, Lengyelország, Lettország, Magyarország és Szlovákia képviselte. Az Egyesült Királyság is küldött megfigyelőt. Tőlünk – a mindig frissen felnyírt – Szijjártó Péter vett rész a rendezvényen és a plenáris ülésen – mások mellett mondott – 12 perces beszédet, ami nálam smonca minősítésű. Mindez senkit se kedvetlenítsen el.»Rekordot döntött tavaly a Magyarországon tanulni akaró indiai diákok száma is, 2400 indiai egyetemista pályázott 200 magyarországi ösztöndíjra. Fontos feladatunk most a közvetlen légijárat előkészítése, amely új lendületet tud adni a gazdasági együttműködésnek. Különös jelentőséget ad az együttműködésünknek az uniós elnökségünk, melynek során újraindítjuk az Európai Unió és az India közötti szabad-kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat, valamint megkezdjük az egyeztetéseket a beruházásvédelmi megállapodásról és a földrajzi árujelző védelméről. Ma megállapodtunk abban is, hogy elnökségi félévünk alatt összehívjuk az EU-India Kereskedelmi és Technológiai Tanács ülését« – írta FB-oldalán SzP”,és ezen a ponton az olvasást szépkorúak már abba is hagyhatják.

Szijjártó Péter: Magyarország igent mond a zöld átállásra, de nemet a szélsőséges zöld ideológiákra MTI utánközlés pl. Origo

„…a magyar kormány álláspontja szerint a gazdaság fejlesztésének és a környezetvédelemnek kéz a kézben kell járnia, az pedig ártalmas, ha az egyensúly bármelyik irányba megborul.”

Radioaktív anyag szivárgott a fukusimai erőműből

Mintegy 5,5 tonna radioaktív víz áramlott ki szerdán a fukusimai atomerőműből a Csendes-óceánba – írja az MTI. A szivárgást szerda reggel 9 óra előtt az erőmű dolgozói észlelték.

Egy helyi csatorna a tokiói elekromos művek (TEPCO) közleményére hivatkozva arról tájékoztatott, hogy a radioaktív hűtővíz tisztítására használt berendezés kivezetőnyílásából folyt el hűtővíz eddig ismeretlen okból.

A TEPCO becslései alapján a kiáramló víz körülbelül 22 milliárd becquerel radioaktív anyagot tartalmaz.

Európa a nukleáris fejlesztési rallyn francia-brit összefogással próbálkozik

Stratégiai partnerséget köt Európa két fontos nukleáris fejlesztésekkel foglalkozó vállalata, a brit Newcleo és a francia NAAREA. A cél az, hogy együtt gyorsabban tudják kifejleszteni új, negyedik generációs atomreaktoraikat.

A két cég jelenleg hasonlóan áll saját reaktorának kifejlesztésével: 2026-ra várják az első, még nem nukleáris energiával hajtott prototípust, 2030-ra pedig a már atomenergiával működő verziót. A felhasznált technológia azonban más, a NAAREA sóolvadékos, a Newcleo pedig ólomhűtésű reaktoron dolgozik.

Rég nem volt ekkora nyüzsgés az atomenergia körül

Paksi fejlemények 2023

Az Energiaklub havonta frissülő sorozatot indított annak érdekében, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik a kormány által felgyorsítani szándékozott paksi atomerőmű beruházással.

„A paksi bővítés már nem a papírmunkáról, hanem a valódi építkezésről szól, ennek megfelelően a felek aláírták a következő évekre vonatkozó ütemtervet is, amelynek alapján biztosan állítható, hogy a 2030-as évek elejére már megkezdhetik az új blokkok a termelést” – jelentette be november közepén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A Paksról küldött miniszteri közlemény (mellyel nem csak a következő évekre tervezett menetrendet jelölték ki a felek, de egyben elismerték azt is, hogy a beruházás újabb késedelembe esett) azonban nem állít sokkal többet, mint amit két hónappal korábban Alekszej Lihacsov mondott, aki akkor is, szintén Pakson járt. A Roszatom orosz állami nukleáris óriásvállalat vezérigazgatója akkor, miután megnézte a résfalazási tesztmunkagödör aktuális állapotát, arról beszélt, hogy szerinte 2025 elején megkezdődhet az építkezés: a Paks II. projekt első betonöntésével. (Mást mondott erről a vele együtt a helyszínen járó illetékes államititkár, Magyar Levente – ezt a kommunikációs zűrzavart pedig kielemezte a Népszava.)

Az orosz állami cég vezetője szeptemberben azt is közölte, hogy a Roszatom hozzáfog bizonyos főelemek legyártásához. És Lihacsov még azt is megígérte, hogy „különös figyelmet fordít a Paks II. projektre, és a cég a legjobb erőit irányítja arra”. Ehhez képest két hónappal később a magyar miniszter mindössze három számadattal bővítette csupán az eddigi ismereteket: Szijjártó Péter közölte, hogy a fővállalkozó 94 magyar céget vont már be a munkálatokba, az ötméteres mélységet elérő talajkiemelési munkákat 23 méteres mélység eléréséig kell folytatni – és a francia-német vállalkozó által végzett résfalazás aktuálisan 77 százalékos készültségnél tart.

Új atomreaktort épített Észak-Korea

Észak-Korea minden valószínűség szerint egy új atomreaktort helyezett üzembe a Jongbjonban működő fő nukleáris komplexumában – írja az MTI Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetőjének csütörtöki közleménye alapján. Az illetékes elmondta, forró víz kilépését észlelték, ami arra utal, hogy a reaktor elérte a kritikus állapotát, a nukleáris láncreakció önfenntartóvá vált.

A NAÜ szerint október óta erős vízkifolyást figyeltek meg a könnyűvizes reaktor hűtőrendszeréből, ami arra enged következtetni, hogy folyamatban van a reaktor üzembe helyezése. Grossi rendkívül sajnálatosnak nevezte az észak-koreai atomprogram továbbfejlesztését.

Mióta Phenjan 2009-ben kiutasította a NAÜ ellenőreit, a nemzetközi szervezet főként műholdképek segítségével figyeli meg az országot. Közvetlen hozzáférés nélkül a NAÜ nem tudja pontosan megállapítani a reaktor készültségi fokát.

28 év után végre kimondták: el kell távolodni a fosszilis energiától

A Zöldövezet legújabb adásában összefoglaltuk a COP28 klímakonferencia legfontosabb döntéseit, valamint a kritikusok érveit is megvitattuk.

The post 28 év után végre kimondták: el kell távolodni a fosszilis energiától first appeared on 24.hu.

Mégiscsak jön alternatív fűtőelem Paksra. Zűrzavaros? Ne aggódjon, nem csak Önnek!

Mégiscsak jön alternatív fűtőelem Paksra, ráadásul a Westinghouse-zal is tárgyal a kormány az ellátásról, de mégsem, mert ez csak sokára esedékes. A francia Framatome által biztosítható 2027-2028 kerül szóba céldátumként az új fűtőelemekre, miközben a Westinghouse Csehországba már akár jövőre is szállíthat üzemanyagot az orosz VVER-440-es erőműhöz. Zavaros ködösítés.

De a lecserélést is úgy képzeljük el, hogy azért függőek maradjunk az oroszoktól, és a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója úgy beszél a szankciókról, hogy nem ejti ki őket a száján. A Duna hőmérséklete és az atomerőmű hűtővízellátása bevallottan probléma, de ebből nem következik semmi Paks II.-re, a kapacitás (és a hűtővízigény) megduplázására nézve.

Zűrzavaros? Ne aggódjon, nem csak Önnek! Sajtótörténeti jelentőségű interjút adott Horváth Péter János, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója a kormánylap Világgazdaságnak, amelyben odavetett félmondatokban cáfol meg dolgokat, amiket a kormány eddig állított, és úgy beszél fontos körülményekről, hogy meg sem említi őket. No de aki hozzászokott a rendszerváltás előtt a kommunista sajtó sorok között elbújtatott üzeneteinek megfejtéséhez, az 2023-ban és bőséggel kamatoztathatja képességeit a kormánypropaganda olvasásakor.

A klímacselekvésben az atomenergia nem a megoldás, hanem a probléma része

Magyarország a Dubajban zajló ENSZ-klímacsúcson, a COP28-on eddig egyetlen dologgal vétette észre magát. A hétvégén csatlakozott ahhoz a 22 országból álló csoporthoz, amely 2050-re – a megújuló energiás célokhoz hasonlóan – az atomenergia-kapacitások megháromszorozását tűzte ki célul.

Mi ezzel a baj, gondolhatnánk, az éghajlatváltozás megfékezése olyan fontos feladat, hogy örüljünk neki, ha a nukleáris energia felhasználása is segítségünkre van ebben a folyamatban, nem?

Nos, nem. Az atomenergia ugyanis az atomlobbi állításai dacára nem segít hozzá minket a klímaváltozás kezelhető keretek között tartásához, ahogy az világosan kiderült a Brüsszelben bemutatott Világ Nukleáris Ipari Jelentésből (World Nuclear Industry Status Report).

COP28 – 20 ország több évtizeddel vetette vissza az atomnyilatkozat aláírásával a zöld átállást

Magyarország is aláírta a globális nukleárisenergia-termelő kapacitás megháromszorozására vonatkozó egyezményt ma az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP28) Dubajban. Az LMP tiltakozik a nukleárisenergia-termelő kapacitás bővítésére vonatkozó egyezmény ellen. Macron szerint a legnagyobb kibocsátóknak kell felelősséget vállalniuk. 

Az ENSZ 28. éghajlatváltozási konferenciájának (COP) idén az Egyesült Arab Emírségek ad otthont. A csúcstalálkozón több mint 80 ezer küldött, köztük 140 állam- és kormányfő vesz részt.

Az Egyesült Államok éghajlatvédelmi megbízottja, John Kerry által jegyzett nyilatkozat szerint a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében 2050-re a 2020-as szinthez képest meg kell háromszorozni az atomerőművek hálózatra kapcsolt áramellátó kapacitását világszerte.

Harminc év alatt megháromszorozná az atomenergiát az USA

Közös nyilatkozatban szólította fel az atomenergia-termelés kiterjesztésére az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájának résztvevőit az Egyesült Államok vezetésével húsz ország.

Az Egyesült Államok éghajlatvédelmi megbízottja, John Kerry által jegyzett nyilatkozat szerint a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében:

2050-re a 2020-as szinthez képest meg kellene háromszorozni az atomerőművek hálózatra kapcsolt áramellátó kapacitását világszerte.

Zöld Hang: Mintha a kormány kifarolni készülne a Paks2 projektből

Egyre több jel utal rá, hogy már a kormány sem számol komolyan Paks2 felépítésével – írja a Zöld Hang. Arra céloznak például, hogy múlt héten a Fidesz olyan határozati javaslatot terjesztett a parlament elé, amely egyértelművé teszi szerintük, hogy a B terven dolgoznak.

A határozati javaslat legfőbb elemeit így foglalták össze:

Paks1 a jelenleg tervezettnél 20 évvel tovább fog működni, de nem orosz, hanem nyugati fűtőanyaggal,

Mártha Imre: Dinoszauruszt épít a kormány

A hulladékbegyűjtés új szisztémáját nem látja problémásnak a BKM körzetében, állítja, van elég átadóudvar, nem okoz gondot a hulladék leadása. A médiában gazdagon adagolt negatív tapasztalatok egy részét – így a leadott hulladékmennyiség látványos csökkenését – a korábbi, nem megbízható adatszolgáltatással magyarázza.

A BKM a tavalyi – az előző évi hetedére eső – 260 millió forintos nyereségét az idén várhatóan milliárdos nagyságrendre növeli, nem függetlenül attól, hogy más javuló tételek mellett a hulladékiparág stabilabban hozza a bevételt, mint az új rendszer indulása előtti időszakban. Az Európai Bizottság versenyhatóságától befutott a Mollal közös hulladékos cégre vonatkozó jóváhagyás, így ez az akadály is elhárult a főváros térségében a feladatot ellátni hivatott vállalkozás elől, várhatóan a jövő év elejétől innen koordinálják a munkát.

Azt is elmondta, hogy a BKM első fokon megnyerte a közérdekű adatok megismeréséért az állami kukaholding, az NHKV Zrt. ellen benyújtott keresetét.

Szijjártó Péter aláírta a Roszatom vezetőjével a paksi bővítés ütemtervét

Közös sajtótájékoztatót tartott Pakson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Alekszej Lihacsovval a Roszatom orosz atomenergetikai vállalat vezetőjével, ahol bejelentették, hogy aláírták a paksi bővítésről szóló ütemtervet, ami alapján „biztosan állítható”, hogy a 2030-as évek elejére már megkezdhetik az új blokkok a termelést. Ahogy a miniszter fogalmazott, „a paksi bővítés már nem a papírmunkáról, hanem a valódi építkezésről szól”.

A sajtótájékoztatón Szijjártó azzal büszkélkedett, hogy a bővítés ma a létesítési engedéllyel rendelkező legnagyobb nukleáris projekt a kontinensen, továbbá azzal is, hogy mivel az orosz fővállalkozó mellett több amerikai, német, francia, svéd, osztrák, valamint összesen 94 magyar cég is érintett a projektben, ezért szerinte igazi nemzetközi együttműködésről van szó

Részletezte, hogy mindkét tervezett blokk alatt megtörtént ötméteres mélységig a talajkiemelés, innentől a következő cél a 23 méteres mélység elérése. Tájékoztatása szerint emellett jól haladnak a résfalazási munkák is, jelenleg 77 százaléknál tart az ezen dolgozó német-amerikai vállalat, továbbá megkezdődött a talajszilárdítási munka is, így a következő fél évben hatvan épületet is felhúznak.

Visszakapcsolják a szivárgás miatt állított szlovéniai atomerőművet

Véget értek a javítások a szlovén Krskói Atomerűben (NEK), így több mint egy hónappal a szivárgások miatti leállítás után, a hét végéig visszakapcsolják a hálózatra.

A javítások befejeződtek, és a reaktortartály, valamint a primer rendszer is üzemképes. A héten még várják, hogy a hatóságok rábólintsanak a visszakapcsolásra. A NEK október elején döntött úgy, hogy leállítja az erőművet, amikor szivárgást észleltek a védőépületen belüli primer körben. Később kiderült, hogy egy tűszúrásnyi lyuk volt egy cső hegesztésén, alig egy méterre a reaktortartály bemenetétől. Az üzemeltető a csővezetékszakaszt és egy másik rendszer vezetékrendszerét is teljes egészében kicserélte, továbbá dolgoznak azon, hogy kiderítsék a meghibásodás közvetlen okát.

A Westinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült egyreaktoros, nyomott vizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban helyezték üzembe. Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a horvát Hrvatska Elektroprivreda (HEP). Az erőmű évente 6000 gigawattóra (GWh) áramot termel, a szlovén villamosáram-igény kb. negyedét, a horváténak pedig ötödét fedezi. A NEK működését eredetileg 40 évre tervezték, de idén tavasszal környezetvédelmi engedélyt kapott arra, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák.