Best WordPress Hosting
 

Soha többé műfű az Andrássy úton

Második üteméhez érkezett az Andrássy út újrazöldítése, a korábbi műfű nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért most visszatértek a gyökerekhez.

Az első szakasz, a Nagykörút és a Csengery utca közötti szakaszon 2023 tavaszára elkészült, ennek eredményeképpen az Andrássy út fáinak tövét 600 négyzetméternyi, pasztellszínekben pompázó, gyorsan terülő és ellenálló évelőszőnyeg borítja, erről itt írtunk. A zöldsávot ráparkolást, áttaposást és kutyák ideszoktatását megakadályozó vastag oszlopok illetve egyedileg tervezett, előregyártott, sorolható kerítés elemek védik. A rehabilitáció második ütemében a hiányzó Csengery utca – Kodály körönd szakasz zöldfelületének megújítása során is így járnak el.

A talajt egy különleges eljárással, a fák gyökereit kímélő „levegőásással” készítik elő (ennek lényege, hogy magasnyomású levegő segítségével a gyökerek megsértése nélkül lefújják és egyben lazítják is a tömörödött talajréteget), majd következik a talajcsere és a növényeket védő, a környezetbe illő kerítés lefektetése.

Nincs utca zöld nélkül: 32 fával zöldült az eddig teljesen kopár Lujza utca

A  Pikó András vezette Józsefváros tovább zöldül. 2024 februárban fejeződött be a Lujza utca fásítása, melynek során 32 fát ültettek el a kerületi kertészek. Az új fahelyekkel több, mint 140 négyzetméternyi zöldfelülettel növekedett az egyébként korábban teljesen kopár utcakép.

Burkolatfeltöréssel, a parkolóhelyek számának csökkentésével alakítottak ki fahelyeket a Lujza utca teljes hosszában még 2023 nyarán, a fák elültetésére pedig idén januárban és februárban került sor.  Hogy védjék a frissen elültetett fákat, pollereket raktak köréjük – írta honlapján az önkormányzat. Az autósoktól külön kérik, hogy parkolás során ügyeljenek arra, hogy ne hajtsanak rá a fahelyekre. (Sok növény azért pusztult ki a Somogyi Béla utcában, mert az autósok felparkoltak a növényszigetekre. Ezeket időközben fákkal pótolták.)

A Lujza utca fásítása az Utcafásítási Programba, annak is első fázisába tartozik a Nagyfuvaros és a Népszínház utcák kereszteződésének zöldítésével egyetemben. A projekt kezdőszakasza így sikeresen lezárult, a beruházás költsége 63 millió forint volt.

Újabb Miyawaki-erdő zöldíti Ferencvárost

Idén karácsonykor nem csak a fenyő jut főszerephez: 240 őshonos és ellenálló fa- és cserjefajt számláló Miyawaki minierdő ültetésével folytatta a tavalyi projektjét a Zwack Unicum a FŐKERT Nonprofit Zrt.-vel, és a 10 millió Fa Alapítvánnyal karöltve.

Az egyedülálló, gyorsan növő, sűrű növénytársulás a Nehru parton, a Bálna szomszédságában szolgálja a városlakók jóllétét, többek közt a szennyezett levegő szűrésével és az esztétikus, zöld környezet urbánus közegben való megteremtésével.

A Zwack Unicum elkötelezett a város zöldítése mellett, célja, hogy példaként járjon elöl. Így jött létre a második Miyawaki minierdőtelepítő együttműködése – tavaly áprilisban a Boráros téren teremtettünk zöld „mini-tüdőt” őshonos növényfajokból a cég támogatásával. A vállalat hisz abban, hogy az őshonos fák és cserjék telepítésével a biodiverzitás is szerepet kap, mindamellett, hogy a minerdő oázisként funkcionálhat a zajos és forgalmas városrészben- mondta Gadányi Beáta a cég Környezet és Energiairányítási rendszerek vezetője. (a képen szürke kabátban)

A zöld előkertek szerepe a településeken

Az előkertekre, melyek általában az út, járda és a házfal, kerítés közötti részt jelentik, gyakran a sokak által kedvelt házikert figyelmen kívül hagyott rokonaiként tekintünk. Egy kis odafigyeléssel azonban az előkert is gyönyörű hely lehet, mely barátságos menedéket nyújthat egy hosszú nap után és növelheti az otthon értékét. Emellett pedig számos, fizikai és mentális egészségre gyakorolt jótékony hatással is bír.

Az előkertek helyzetével és szerepével egyre több kutatás foglalkozik, ezek nagy része az Egyesült Királyságban születik, mivel itt került igazán előtérbe a téma az utóbbi években. A kutatások kimutatták, hogy a természetes környezetben való tartózkodás pozitív hatással van a mentális egészségre: hozzájárul a kognitív funkciók javulásához, az ellazuláshoz, a traumák leküzdéséhez is. S erre kiváló helyszín lehet az előkert. Az előkertek nyílt területen vannak, az utcán, így a kerttulajdonos a kertgondozás alkalmával óhatatlanul találkozik a járókelőkkel, akikkel beszélget vagy megismerkedik, így fejlődhet a szociális háló, a közösségteremtés. A szociális kapcsolatok pedig kicsit lelassítják a mindennapi pörgő életet és időt hagynak a regenerálódáshoz, amelyhez természetesen a növénygondozás is nagymértékben hozzájárul. A tanulmányok arról is beszámoltak, hogy egy-egy nagyobb sportrendezvény (például futball Európa Bajnokság, Világbajnokság, olimpiai játékok) alkalmával többen az előkertben ünnepeltek, ahol együtt tudtak szurkolni a kedvenc csapatuknak.

Egy Manchesterben történt felmérés során a lakosság stressz szintjét mérték az előkertekkel összefüggésben.

Gyógy- és fűszernövénykert kicsiben és nagyban

Az éghajlatváltozás a világ élelmezésbiztonságának egyik legnagyobb akadálya és kihívása, a városi környezetben pedig ez fokozottan érzékelhető. Az éghajlatváltozás szélsőségesebb időjárási eseményekhez vezethet, amelyek gyakran a városi élelmiszerellátás zavarainak forrásai is. A városi mezőgazdaság így még fontosabbá válik a sűrűn lakott területeken élők élelmiszerellátásának fenntartásában. Ebben pedig szerepet vállalhatnak a városi kertek, ahol akár gyógy- és fűszernövények termesztése is lehetséges. 

A gyógynövények szerepe a jelenkorban

A gyógynövények a hagyományos orvoslás szerves részét képezik. Globális szinten az emberek kultúrájuk, hitük és környezetük által adaptált és meghatározott, területre vagy tájegységre jellemző gyógymódokat alakítottak ki egészségük megőrzése érdekében, amelyek évszázadokon keresztül kielégítették közösségeik egészségügyi szükségleteit. 

Zöldségnevelés a tetőn

A növénytermesztésre korlátozott mértékben rendelkezésre álló területek és az ingatlanpiaci versengés a hagyományos kertészkedés nagy ellensége, de a tetőkön létrehozott kertek segíthetnek megoldani a zöldségtermesztés gondjait akár egy zsúfolt belvárosban is. 2013-as adatok szerint csak New York City közel 15.500 ha tetőfelülettel rendelkezik, ami csaknem 450-szer akkora, mint a meglévő kiskertek nagysága a városban.

A tetőkertek hasznosítása szakpolitikai támogatásokkal is lehetséges, New York városban például 2011 óta támogatják tetőkertek létrejöttét. Egy bizonyos ’Zone Green’ projekt lehetővé teszi az épületek fenntarthatósági szempontok szerinti átalakítását, amibe beletartozik a tetőkertek építése is. Ennek egyik eredménye a Brooklyn Grange, ami egy 0,6 hektáros intenzíven művelt zöldségtermesztő terület egy 11 emeletes épület tetején. A Brooklyn Grange évente 11 000-13 000 tonna biozöldséget állít elő, helyi lakosokkal, iskolákkal, étterem tulajdonosokkal és non-profit szervezetekkel bővíti a kapcsolatait zöldségértékesítés, környezeti oktatás és komposztálás céljából történő hulladékgyűjtés révén. További lépésként 2024-től bevezetésre kerül egy olyan rendeletcsomag a városban, amely előírja az épületek energiafelhasználás-hatékonyságának javítását, beleértve a tetőkertek építését is. 

A kültéri hidroponikus zöldségtermesztési rendszerek alkalmasak lehetnek számos zöldségféle, például saláta, paradicsom, sárgadinnye, uborka vagy paprika tetőkerti neveléséhez. Bologna lapostetős épületein 82 hektáron folyik városi zöldségtermesztés, ezzel biztosítva a város friss zöldségszükségletének 77%-át (év -1 16 169 tonna ).