Best WordPress Hosting
 

Órákig képes egy levegővétellel úszni ez az állat

Ha egy ember képes percekig visszatartani a lélegzetét, az már megsüvegelendő képesség, akadnak azonban olyan állatok, amelyek ennél is tovább bírják. Nem árulunk el nagy titkot, az érintett fajok életmódja a vízhez kötődik.

Az, hogy pontosan melyik állat a rekorder ezen a téren, nem egyértelmű – írja az IFLScience.

A leghosszabb dokumentált merülés alapján a cím a Cuvier-féle csőrösceteké, egy, a faj 23 egyedét vizsgáló kutatás során a szakértőknek sikerült megfigyelniük, ahogy az egyik példány 3 órán és 42 percen át maradt a felszín alatt.

Az emberekhez hasonlóan beszélgetnek az ámbráscetek

Egy friss tanulmány alapján a nagy ámbráscetek az emberi beszédhez hasonló módon tudják szabályozni a kattogásukat – írja a The Independent. A faj köztudottan igen társas, a példányok egymással ritmikus kattogásokkal kommunikálnak, amelyeket a kutatók kódáknak neveznek.

Az ámbráscetek kommunikációja az egyik leghangosabb az óceánban, a példányok hangja akár több ezer kilométerre el eljuthat. Kattogásukról nem sokat tudni, korábbi vizsgálatok mindenesetre kimutatták, hogy az állatok a kódákat identitásuk közlésére használják, és hogy minden klánnak saját, egyedi akcentusa van.

A friss eredmények alapján az ámbráscetek kommunikációja összetettebb, mint korábban gondolták.

Tömegesen kezdhetik el gyilkolni a bolygó második legnagyobb állatfaját

A közönséges barázdásbálnát is bevette Japán a kereskedelmi célú bálnavadászat által fogható állatok közé – írja az IFLScience. A faj sebezhetőként szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján.

A japán kormány május 9-én jelentette be, hogy az ország kizárólagos gazdasági övezetében szabad lesz a példányokra vadászni. Japánban eddig csukabálnákat, Bryde-bálnákat és tőkebálnákat lehetett legálisan ölni.

Az akár 25 méter hosszúra is megnövő hosszúszárnyú bálna a második legnagyobb állat a Földön a kék bálna után. A faj a világ minden óceánjában jelen van, egyedei akár 90 évig is élhetnek. A populációra az ipari bálnavadászat katasztrofális hatást gyakorolt, és noha az egyedszám a védelmi intézkedéseknek köszönhetően az 1970-es évek óta megduplázódott, a faj továbbra is védelemre szorul.

Hatalmas bálnatetem tapadt a hajó orrára

Több mint 13 méter hosszú bálnatetemet találtak egy sétahajó orrára tapadva New York közelében – írja a The New York Times. Az állat egy tőkebálna volt, a gyorsan úszó faj a partoktól távoli, mély vizeket kedveli. A tetemet akkor fedezték fel, amikor a hajó a brooklyni Cruise Terminalhoz közeledett, a legénység azonnal értesítette a hatóságokat.

Az MSC Cruises társaság szóvivője szerint korábban intézkedéseket vezettek be a hasonló ütközések elkerülése érdekében, többek között módosították az útvonalakat, és a tiszteket is felkészítették. A nagyjából 22 tonnás állatot elvontatták, majd partra szállították, ahol boncolásba kezdtek.

Robert A. DiGiovanni, a vizsgálatot vezető Atlantic Marine Conservation Society vezető kutatója szerint az előzetes eredmények alapján az állat egyébként egészséges volt, és a hajóval való ütközés okozhatta pusztulását.

Haldokló tengeri óriás sodródott partra

Legyengült bálna sodródott partra vasárnap Delaware-ben – írja a 6 abc. Az állatot helyi idő szerint délelőtt 11 óra körül fedezték fel.

A MERR (Marine Education, Research, and Rehabilitation Institute) szakértői szerint a példány egy majdnem felnőtt közönséges barázdásbálna. A mintegy 15 méter hosszú állat rendkívül le van soványodva, ami valamilyen betegségre utalhat.

A barázdásbálnák alapvetően a partoktól távol élnek, és a tenger mélyén mozognak. Az állatok jellemzően nem közelítik meg a partokat, kivéve, ha legyengültek.

Száznál is több gömbölyűfejű delfin vetődött parta Nyugat-Ausztráliánál

Mintegy 140 gömbölyűfejű delfint vetődött a partra csütörtökön Nyugat-Ausztrália állam egyik torkolatának sekély vizében. A Reuters szerint a tengeri élővilág szakértői kétségbeesetten próbálták megmenteni az állatokat.

A gömbölyűfejű delfinek a Geographe-öbölben lévő Toby Inletnél rekedtek – közölte a nyugat-ausztráliai, biodiverzitásért és természetvédelemért felelős minisztérium. A helyszín a turisták által kedvelt délnyugati régióban, Dunsborough városának közelében van.

A partra vetett delfinek közül 26 elpusztult – derült ki a tárca közleményéből.

Így beszélgettek kutatók egy hosszúszárnyú bálnával

A SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence, azaz a földön kívüli intelligencia keresése) szakterületével foglalkozó kutatók egy csoportja tavaly állt elő egy izgalmas tanulmánnyal, amelyben azt állították, Alaszka partjainál sikerült saját „nyelvén” kommunikálni egy hosszúszárnyú bálnával. A szakemberek a közelmúltban további részleteket tártak fel a kísérletről – írja az Independent.

A cetfélék képesek bonyolult hangokkal kommunikálni egymással, a bálnaének sok esetben távolra is elhallatszik a tengerben. Az állatok beszédének teljes megértése eddig nem sikerült.

A kutatók korábban több bálnapopuláció énekét is rögzítették. „A hosszúszárnyú bálnák rendkívül intelligensek, összetett társas rendszerük van, eszközöket, buborékhálókat készítenek a halfogáshoz, és kiterjedten kommunikálnak mind énekkel, mind társas hívásokkal” – mondta Fred Sharpe, az Alaszkai Bálna Alapítvány munkatársa és a tanulmány társszerzője. Lisa Walker, a csapat bálnaénekre szakosodott kutatója szerint az állatok nyelve komplex, hangadásuk pedig lenyűgöző.

A Bálnában tartja a kampányindítóját Szentkirályi Alexandra

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz főpolgármester-jelöltje április 17-én, szerdán tartja a kampányindítóját a Bálnában. Az eseményen Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és Tarlós István, Budapest volt főpolgármestere is beszédet mond – jelentette be a fővárosi Fidesz.

Szentkirályi az eseményen rántja a leplet a 7 pontos Változást Budapesten! című programjáról.

A Fidesz április 19-én, pénteken a Millenárison az EP-választásra hangolódik, és egy úgynevezett Választási Manifesztumot fogad el. Azon az eseményen Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Deutsch Tamás EP-listavezető is felszólal.

Videó: egy csapat kardszárnyú delfin végzett egy bálnával

Videóra vették, amint kardszárnyú delfinek végeznek egy bálnával Kalifornia közelében. Az eset azért is különleges, mert látszólag több csorda működött együtt, hogy elejthessék a zsákmányt – írja a The Sacramento Bee.

A felvételen azt látható, amint két kardszárnyú delfin – akik egy-egy 30 egyedből álló csordát vezetnek – kezd körözni egy körülbelül 6 méter hosszú csukabálna körül április 2-án. A közelben mindeközben 12 különböző csorda kardszárnyú delfinei várakoztak.

A csukabálna végül 50 perc menekülés után kifáradt és megfulladt, a ragadozók ezután pedig 5 és fél órán keresztül lakmároztak belőle.

Emberéhez hasonló jogokat adnának a bálnáknak Új-Zélandon

Az emberéhez hasonló jogokkal ruházná fel a bálnákat és az ámbrásceteket Új-Zéland őslakói, a maorik királya, aki az ezzel kapcsolatos felhívását két napja fogalmazta meg a veszélyeztetett állatok érdekében.

Cselekednünk kell, hogy megvédjük ezeket a csodálatos teremtményeket, mielőtt túl késő lenne – mondta a maorik királya. Tuheitia, az Új-Zéland lakóinak 17 százalékát adó maorik királya  az egészséges környezetük biztosítása és populációjuk helyreállítása érdekében akar a bálnáknak eredendő emberi jogokat adni.

Új-Zélandon már korábban is születtek olyan törvények, amelyek jogalanyként ismerték el például a maorik számára spirituális jelentőségű Taranaki vulkánt és a Whanganui folyót. A király a bálnákat is ugyanilyen státusszal ruházná fel.  Felhívásához Travel Tou Ariki, a Cook-szigetek őslakos törzsfőnöke is csatlakozott.

Emberi jogokat adnának a bálnáknak Új-Zélandon

Az emberéhez hasonló jogokkal ruházná fel a bálnákat az új-zélandi maori őslakosok királya – írja az MTI. Ezzel kapcsolatos felhívását csütörtökön fogalmazta meg.

Tūheitia, az Új-Zéland lakosságának 17 százalékát adó maorik választott királya egyebek mellett az egészséges környezetük biztosítása és populációjuk helyreállítása érdekében akar emberi jogokat adni az állatoknak.

Új-Zélandon már korábban is születtek olyan törvények, amelyek jogalanyként ismerték el például a maorik számára spirituális jelentőségű Taranaki vulkánt és a Whanganui folyót. A király a bálnákat is ugyanilyen státusszal ruházná fel.

Videó: félelmetesen közel úszott hajójukhoz a cápa

Bálna tetemét cincáló fehér cápát vettek videóra Floridában – írja a Daily Mail. A felvételeket két férfi rögzítette, akik nagyjából 25 kilométerre voltak a parttól egy hajón.

A ragadozó egészen közel merészkedett járművükhöz, és még ki is dugta a fejét a vízből, így nagyon közelről tudták megörökíteni. A cápa ezután egy közeli bálnatetemhez úszott, amelybe hatalmasokat harapott, később pedig egy másik hajót közelített meg.

Az egyik férfi elárulta, hogy aznap összesen három cápát láttak a bálnából lakmározni, de csak ezt az egyet sikerült videóra venniük. A tetem egy nagy ámbrásceté volt, amelyet még március 10-én mosott partra a tenger. A szakértők megállapították, hogy az emlős körülbelül 13 méter hosszú és 35 tonnás lehetett.

Videón, ahogy cápák tépnek szét egy bálnatetemet

Múlt hétvégén egy méretes nagy ámbráscet sodródott partra a floridai Venice-ben, a tetemet utóbb visszavontatták a tengerre. A maradványok nem sokáig maradtak épek, a cápák hamar nekiestek, és erről videó is készült – írja a Fox News.

A bálna élve feneklett meg, de a szakértőknek nem sikerült megmenteniük. Craig Marcum kapitány, a Sea Tow Venice tulajdonosa szerint nagyon viharos volt az idő, tehetetlenek voltak. Az állatot élve nem vontathatták vissza, mert félő volt, hogy eltörik a gerince, és elsüllyeszti a hajót.

Másnapra a példány elpusztult, a Sea Tow hajója pedig a következő dagálynál elszállította a partoktól.

Több ezer bálna pusztult éhen néhány év alatt

Egy új tanulmány alapján tíz év alatt mintegy 7000 hosszúszárnyú bálna pusztulhatott éhen a Csendes-óceán északi részén a tengeri hőhullám katasztrofális hatásai miatt – írja a Live Science. A kutatók 20 évnyi adatot elemezve megállapították, hogy a régió populációjának 20 százalékos csökkenése egybeesett egy olyan óceáni hőhullámmal, amely világszerte számtalan tengeri madárfajt tömegesen pusztított.

A 20. századra a hosszúszárnyú bálnák egyedszáma drasztikusan lecsökkent, a kereskedelmi célú halászat 1976-os beszüntetésekor a Csendes-óceán északi részén már csak mintegy 1200-1600 példány élt. Ezt követően a populáció gyarapodásnak indult.

A szakértők egy olyan adatbázist elemeztek mesterséges intelligenciával, amelyben kutatók és laikusok által készült fotók szerepelnek bálnák farkáról. A rendszer több mint 30 ezer példányt azonosított, az eredményekből pedig a csapat következtetni tudott az egyedszám változásaira az elmúlt 20 évben.

Elpusztult a zátonyra sodródott tengeri óriás

Florida nyugati partvidékén, Venice-nél hétfőn elpusztult egy tizenhárom méteres, több mint harminc tonnás ámbráscet – írja az MTI a floridai természetvédelmi hivatal közleménye alapján. Amint 24.hu korábban beszámolt róla, a gigantikus állatot még a hétvégén sodorta zátonyra tenger.

A tengeri emlős a Mexikói-öböl felől került a partvidék közelébe, ahol egy homokpadon feneklett meg. A rendőrség és vadőrök vasárnap hiába próbálták az állatot visszajuttatni a mélyebb vízbe, estére a légzése nehézkessé vált, majd helyi idő szerint hétfőn hajnalban elpusztult.A természetvédelmi hivatal elmondta, az állatból biológusok vesznek mintát, hogy megállapítsák miért közelíthette meg a partvidéket, illetve, hogy szenvedett-e valamilyen betegségben, ami hozzájárult a halálához.

Az óriás méretű tengeri emlős maradványait a hatósági közlések szerint megpróbálják kivontatni a vízből. Ezután vagy eltemetik, vagy szemétlerakóban helyezik el.

Óriási cápa harapta le egy bálna fejét

Hatalmas cápa harapta le egy partra vetődött bálna fejét Új-Zélandon – írja a Live Science. A bajba jutott ceten egy férfi próbált segíteni, de amikor derékig érő vízbe rángatta az állatot, a ragadozó lecsapott rá.

A támadó feltehetőleg egy több mint 5 méter hosszú fehér cápa (Carcharodon carcharias) lehetett, amely fél perccel később visszatért, hogy elfogyassza a bálna többi részét is.

Az incidens február 25-én történt, amikor egy kis ámbráscet (Kogia breviceps) kicsinyével együtt partra sodródott a Māhia-félszigeten. A vízi emlős 3 méter hosszú volt, a szemtanúk szerint a cápa azonnal végzett vele.

Megfejtették a bálnák énekének titkát

Egy friss tanulmány alapján sikerült megfejteni a bálnák énekének titkát – írja az MTI a BBC-re hivatkozva. A publikációban a kutatók azt mutatják be, hogy az óceánok legnagyobb cetféléi miként képesek a kísértetiesnek hangzó, összetett zajok kiadására.

A hosszúszárnyú bálnák és más sziláscetek különleges gégét fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi számukra, hogy a víz alatt énekeljenek.

A hangok abszolút létfontosságúak a túlélésükhöz, mivel azok segítségével találják meg egymást az óceánban párzáskor

Hatalmas tetemet sodort partra a tenger

Egy hatalmas bálna tetemét találták meg egy Massachusetts államhoz tartozó szigeten vasárnap. Az állat farokúszójára egy háló tekeredett rá – írja a USA Today.

Sarah Sharp állatorvos elmondta, egyelőre nem állapították meg hivatalosan a pusztulás okát, de az biztos, hogy az ilyen hálóba gabalyodások gyakran okoznak a vízi emlősöknek hosszas szenvedéseket és halált. A szakértők a későbbiekben felboncolják majd a bálnát, hogy többet tudjanak meg pusztulásának körülményeiről.

Az állat egyébként egy nőstény északi simabálna (Eubalaena glacialis) volt, amely egy súlyosan veszélyeztetett faj: a becslések szerint kevesebb mint 360 példány él már csak.

Videó: Fibonacci-spirált hozott létre két bálna a vízben

Lenyűgöző drónvideón látható, amint két hatalmas hosszúszárnyú bálna szinte tökéletes Fibonacci-spirált, más néven aranyspirált hoz létre buborékok segítségével az Antarktisz vizeiben – írja a CBS. A módszer a zsákmányszerzést segíti.

A hasonló viselkedést buborékhálós táplálkozásnak hívják. Ez egy összetett, nagymértékben szinkronizált csoportos vadászstratégia, amely kommunikációt és együttműködést követel meg, és a magas fokú társas intelligencia jeleit mutatja.

A buborékháló létrehozásához a bálnáknak mélyre kell merülniük, ahol aztán orrnyílásukon keresztül buborékokat hoznak létre. Ezek felfelé áramolva elkábítják és csapdába ejtik a táplálékul szolgáló halakat.