Vasárnap tűz ütött ki Varsó egyik legnagyobb, 1400 boltos bevásárlóközpontjában. A lengyel főváros Bialoleka nevű kerületében található Marywilska 44 nevű pláza épülete a tűzoltóság főparancsnoka szerint
majdnem 100 százalékban leégett.
Az oltásban 50 tűzoltócsapat, köztük vegyi és környezeti veszélyelhárításra szakosodott alakulatok vettek részt.
Az idén ősszel megrendezett lengyel választáson Varsó, Krakkó, Gdansk, Poznan, Wróclaw és Lódz is az Európa-párti, liberális-konzervatív és baloldali pártokat választotta, és a napokban miniszterelnökké megválasztott Donald Tusk Polgári Platformja által vezetett ellenzékre szavazott, hozzásegítve azt a győzelemhez, amíg vidéken, a kistelepüléseken a konzervatív-nacionalista kormánypárt, a Jaroslaw Kaczynski-féle PiS, azaz a Jog és Igazságosság Pártja győzött.
A nyugati oldal
A jelenség okait Mitrovits Miklós történész-polonista abban látja, hogy a lengyel vidéknek sokkal konzervatívabb életmódja, a katolikus egyház ott a mindennapokban is erős szerepet játszik, és persze a lakosság is vallásosabb. Ugyanakkor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének főmunkatársa szerint vidéken sokkal inkább számított az „500 plusz” program, vagyis az egy gyerek után járó 500, kettő után 1000, három után 1500 zlotys családi pótlék. (1 lengyel zloty nagyjából 85 forintot ér.) Ezzel sok mélyszegénység küszöbén álló családot emeltek fel, ennek köszönhetően nőtt helyben a fogyasztás, visszatért az élet számos kis faluba, ami növelte a PiS népszerűségét. A falusias, kistelepülési környezetben ugyanilyen nagy szerepet játszott a 13. és a 14. havi nyugdíj beígérése.
Akár tíz év börtönbüntetést is kaphat az a 22 éves lengyel férfi, akit több, bevásárlóközpontokban elkövetett betöréssel gyanúsítottak meg – írja a Reuters.
A férfi legutóbb mozdulatlanná dermedt egy üzlet kirakata előtt záráskor, hogy a biztonsági kamerák képén próbababának tűnjön, majd amikor úgy érezte, tiszta a levegő, kifosztott egy ékszeres standot.
Egy másik alkalommal egy bevásárlóközpont egyik éttermében elrejtőzve várta ki a zárórát, aztán megvacsorázott, majd a védőrács alatti szűk résen bekúszott egy designer ruhaboltba, ahol a saját ruháit drága, márkás holmikra cserélte. Egy harmadik alkalommal pedig, szintén zárás után, pénzt lopott egy pláza üzleteinek kasszáiból.
Rangos nemzetközi filmfesztiválokon díjazták Moldovai Katalin Elfogy a levegő, Madarász Isti Átjáróház és a szintén magyar filmesek részvételével, cseh-szlovák-magyar koprodukcióban készült bábanimáció, a Tomi, Polli és a Varázsfény című alkotásokat a hétvégén – olvasható a Nemzeti Filmintézet (NFI) hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A magyar filmesek munkáját a nemzetközi szakmai zsűrik régiónk A-kategóriás seregszemléjén, Varsóban, illetve a zsánerfilmek legnépszerűbb fesztiválján, a spanyolországi Sitges-ben ismerték el.
Az Elfogy a levegőért Moldovai Katalin rendező a varsói nemzetközi filmfesztiválról az elsőfilmes verseny fődíját, a filmkritikusok nemzetközi szervezete, a FIPRESCI díját, valamint a szervezet fiatal filmes újságírókból álló Young FIPRESCI zsűrijének díját is elhozta szombat este. A megtörtént eseményekből kiinduló dráma a Filmintézet Inkubátor Programjának támogatásával készült. A film főszereplői Krasznahorkai Ágnes, Skovrán Tünde, Sándor Soma, Dimény Áron, Bölönyi Zsolt és Lőrinc Ágnes, forgatókönyvírója Palóczi Zita és Moldovai Katalin volt. A november 2-tól országszerte látható filmet Táborosi András fényképezte, zenéjét Cári Tibor szerezte.
Több százezer ember részvételével tartottak ellenzéki nagygyűlést Varsóban vasárnap, két héttel a választások előtt – a Reuters tudósítása szerint.
A közvélemény-kutatások szerint a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) a legnagyobb esélyese a parlamenti választásoknak, de nehézségekbe ütközhet a többség megszerzése, mivel az ellenzék is erős, amely elsősorban a megélhetési költségek emelkedése és a demokratikus fékek és egyensúlyok eróziója miatt szorgalmaz kormányváltást.
Az biztos, hogy a vasárnapi tömegrendezvényen több százezren vettek részt. A varsói városi hatóságok szerint körülbelül egymillióan lehetettek a főváros eddigi legnagyobb tüntetésén, ugyanakkor a TVP közszolgálati műsorszolgáltató a rendőrség adataira hivatkozva 100 ezres létszámot közölt. Az onet.pl internetes hírcsatorna azt közölte, hogy számításai szerint mintegy 600–800 ezren vettek részt a tüntetésen.
A Chopin jelenleg Lengyelország legnagyobb nemzetközi repülőtere, és mivel meglehetősen közel van Varsó belvárosához, kényelmesen elérhető az utazók számára. Ennek ugyanakkor hátrányai is vannak a fővárosban élők számára – továbbá korlátozza a bővítést -, részben ezért született döntés egy teljesen új repülőtér építéséről Varsótól nyugatra.
Eddig nyitott kérdés volt, hogy mi lesz a Chopin sorsa a Szolidaritás szakszervezetről elnevezett új légi kikötő megnyitása után. Ez most elvileg eldőlt, ahogy a lengyel sajtó írja, a kormány döntése szerint a polgári légi forgalom eltűnik a Chopinről. Egy kormánypári képviselő – korábban közlekedési miniszter – szerint ugyanakkor ez egy folyamat lesz, nem egyik napról a másikra történik majd meg.
Egy ellenzéki képviselő, a parlament közlekedési albizottságának elnöke ugyanakkor bírálta a döntést, mondván, meg kell őrizni a főváros saját repülőterét, Londont is több légi kikötő szolgája ki.
Több tízezren vonultak fel szombaton a varsói Pride felvonuláson, hogy a lengyel választások előtt az LMBT emberek egyenjogúságát követeljék. Az ország jobboldali kormánya, amely újraválasztásra törekszik, a korábbi kampányokban az általa „LMBT-ideológiának” nevezett jelenséggel szembeni fellépésre összpontosított.
Varsó polgármestere azonban fogadkozott, hogy az LMBTQ közösség „mindig biztonságban lesz”.
És remélem, hogy mindannyian biztonságban lesztek Lengyelországban
Több százezres kormányellenes tüntetést tartottak vasárnap Varsóban a lengyel kormány ellen, ahová jószerével az ország minden részéből érkeztek, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek. A tüntetők úgy látják, hogy a kormány aláássa a demokratikus normákat, és attól tartanak, hogy hazájuk is Magyarország és Törökország sorsára jut, vagyis elmozdul az autokratikus politikai berendezkedés irányába.
Rafal Trzaskowski varsói polgármester becslése szerint – aki a felvonulást vezető ellenzéki párt tagja – félmillió ember vett részt a megmozduláson. Az Onet hírportál becslése szerint legalább háromszázezren voltak a rendezvény tetőpontján. Krakkóban és a harmincnyolcmilliós Lengyelország más városaiban is hatalmas tömegek gyűltek össze a kormányellenes indulataiktól vezérelve.
Lech Walesa korábbi köztársasági elnök, a Szolidaritás mozgalom legendás egykori vezetője vezetője, és Donald Tusk, a konzervatív ellenzéki Polgári Platform vezetője, korábbi miniszterelnök és az Európai Tanács korábbi elnöke együtt vonultak fel. A két politikus egymásra találását a varsói tömegek üdvrivalgása kísérte. A felvonulók Mateusz Morawiecki miniszterelnök hivatalától Andrzej Duda elnök rezidenciáját érintve a valamikori királyi palotáig vonultak, ahol Donald Tusk a részvevők rendkívüli számát méltatta. Egyben ígéretet tett, hogy harcolni fog az őszi választások megnyeréséért és az országnak okozott – szerinte mélyreható – károk helyreállításáért és a megosztottság megszüntetéséért.