Best WordPress Hosting
 

Mindenki „nyert” a lengyel helyi választásokon, de az illiberális PiS még az összeomlást is megúszta

Az önkormányzati választások általában minden országban lehetőséget adnak arra, hogy ellenzék és kormánypárt is ünnepelje a saját sikereit. Nem történt ez másképp Lengyelországban sem vasárnap. A jobboldali-nacionalista PiS, azaz Jaroslaw Kaczynski „szuverenista” Jog és Igazságosság nevű, tavaly év végén ellenzékbe szorult pártja kapta országosan a legtöbb szavazatot, ha az egyes politikai erőket külön-külön nézzük. Ezért is jegyezte meg Kaczynski – Mark Twaint idézve –, hogy „jelentősen eltúlzottak voltak a halálomról szóló hírek.”

Majd a választási exit pollok láttán Kaczynski azt is hozzátette:

ez még nem a vég számunkra.

Több tízezren tüntettek Varsóban a Tusk-kormány ellen

Több tízezren tüntettek csütörtök délután Varsóban Donald Tusk kormánya ellen. A megmozdulást a tavaly decemberig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt kezdeményezte a demokrácia és a médiaszabadság védelmében – írja az MTI az M1 esti Híradójában.

A beszámoló szerint hatalmas rendőri készültség mellett kezdődött el a megmozdulás a lengyel fővárosban.

Az M1 helyszíni tudósítójának nyilatkozó egyik tüntető szerint Donald Tusk a lengyelek megosztására törekszik és az ország puccsközeli állapotban van. Egy másik demonstráló pedig arról beszélt, hogy a demokráciáért küzdenek, mert visszatért a kommunizmus. A tömegmegmozdulás résztvevői élesen bírálták a szerintük Brüsszel-párti kormánykoalíció törvénytelenségeit, köztük Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke is, aki úgy fogalmazott: „ez nem egy lengyel kormány”- utalva ezzel arra, hogy a PiS szerint Donald Tusk a németek megbízásából cselekszik.

Az új lengyel kormány átalakítaná a közmédiát, Kaczynskiék kivonultak a tévészékházhoz

Tiltakozó akciót kezdtek a korábbi lengyel kormányzó, jelenleg ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt képviselői szerdára virradó éjjel a közszolgálati televízió (TVP) varsói székháza előtt „a demokrácia védelmében” – számolt be róla az MTI.

A történtek előzménye, hogy a szejm kedd éjjel megszavazta a közmédiáról szóló határozatot, amelyben a Polgári Koalícióból, a Lengyel Parasztpártból, a Lengyelország 2050 pártból, valamint az Új Baloldal nevű frakcióból álló, az októberi parlamenti választások nyomán többségbe került koalíció arra szólítja fel az állami kincstárt képviselő illetékes szerveket, hogy foganatosítsanak javító intézkedéseket a szerintük elfogult közmédiával szemben.

A PiS frakciójának nagyobb része, szám szerint 109 képviselő Jaroslaw Kaczynski pártelnökkel az életn nem vett részt a szavazáson, többségük ehelyett a tévészékházhoz vonult. Kaczynski a TVP Info hírtelevíziónak a helyszínen azt mondta, a demokrácia védelmében tüntetnek.

Parragh és Orbán szövetsége miatt is maradt le a minimálbér a régióban

Ugyan jól hangzik, hogy Magyarországon decembertől 15 százalékkal emelkedik a minimálbér, de a régióban más országokban is a várható infláció felett, és akár ennél jóval nagyobb mértékben tervezik emelni a legalacsonyabb béreket. Ezért várhatóan 2024-ben sem változik meg az a helyzet, hogy régiós összehasonlításban alacsonynak számít a magyar minimálbér:

Szlovákiában januártól a minimálbér reálértéke várhatóan 2 százalék körül (7 százalékos emelés 5 százalékos várható infláció mellett),

Romániában 4 százalék körül (10 százalékos, októberben bevezetett emelés 6 százalékos várható infláció mellett, de tárgyalások folynak a további emelésről),

Komolyan készül az elszámoltatásra a lengyel parlament

Három önálló parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról tárgyalt kedden a lengyel parlament, ezek célja a nyolc éven át kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) uralma alatt elkövetett állítólagos visszaélések kivizsgálása lesz – írja a Reuters.

Mint ismert, az októberi választások után a korábbi ellenzéki pártok szereztek többséget a lengyel törvényhozásban. Ezek ígéretet tettek arra, hogy az alábbi három területen elszámoltatják a korábbi kormányt:

 egy közpénzek elvesztegetésével kapcsolatos eset miatt,

Két pártot is megkerestek Kaczynskiék a kormányalakítással, mindketten nemet mondtak

Az új lengyel parlamentben többséget alkotó ellenzéki szövetséghez tartozó Harmadik Út, valamint a szövetségen kívüli, szintén ellenzéki Konföderáció elutasította Mateusz Morawiecki kijelölt miniszterelnök felkérését, hogy lépjenek be az új kormányba – tájékoztatta a PAP hírügynökséget Marek Sawicki, a Lengyel Parasztpárt (PSL) képviselője.

A Harmadik Út (Trzecia Droga) a Szymon Holownia vezette Lengyelország 2050 tömörülésből és a PSL-ből áll.

Már megállapodtunk a miniszterelnökkel, aki a többségi koalíció miniszterelnöke, Donald Tusk. Nem folytatunk egyidejű tárgyalásokat két miniszterelnökkel. Egy dublőr nem érdekel bennünket

A választásokat bukó Morawiecki kapott kormányalakítási megbízást

Mateusz Morawiecki eddigi miniszterelnököt bízta meg kormányalakítással hétfőn Andrzej Duda lengyel államfő – írja az MTI varsói tudósítója. Ez annak ellenére történt így, hogy Morawiecki októberben gyakorlatilag elvesztette a választásokat, mivel nem sikerült a parlament alsóházában a kormányzáshoz szükséges többséget szereznie.

A leköszönő miniszterelnök az alkotmánnyal összhangban és elvárható módon benyújtotta ugyan a lemondását. Duda elnök azonban órákon belül újra miniszterelnök-jelöltnek nevezte ki, amivel kihívta maga az új parlamentben erős többséggel rendelkező Európa-párti ellenzék haragját. Az államfőt az AP szerint a parlamentben többséget szerző nyugatbarát ellenzékiek azzal vádolták, hogy a választók akarata ellenére cselekedett, amikor Morawieckinek további négy hétre meghosszabbította a hatalmát.

Morawiecki 2017 óta vezeti a 2015-ben hatalomra jutott Jog és Igazságosság (PiS) kormányát. A választáson a PiS ugyan 194 mandátumot szerzett a 460 fős szejmben, de ez nem elég az önálló többséghez, és józan számítás szerint a koalítciós kormányzás sem valószínű.

A lengyel államfő a választás győztesét kérte fel kormányalakításra, de Kaczynskiéknak aligha lesz többségük

A lengyel államfő Mateusz Morawiecki jelenlegi miniszterelnököt, az október 15-i lengyel parlamenti választásokon a legtöbb szavazatot nyert tömörülés, a Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltjét fogja megbízni kormányalakítással – írja az MTI. Ezt maga Andrzej Duda jelentette be hétfő este – a papírformának megfelelően.

Október közepén ugyanis a Jaroslaw Kaczynski által vezetett kormányzópárt, a Jog és Igazságosság (PiS) megnyerte a választásokat, ám nem szerzett abszolút többséget, és a szóba jöhető egyetlen koalíciós partnerével, a Konföderációval összefogva sem szerezheti meg a kormányzáshoz szükséges többséget, mert arra csak a Donald Tusk által irányított ellenzéki összefogásnak van esélye.

A parlamentbe jutott pártok a következő eredményt érték el:

Miért szavazott legutóbb a falu 90 százaléka a lengyel kormánypártra?

„Godziszów épül, szépül” – mondják abban a lengyel faluban, ahol a lakosok 90 százaléka a legutóbbi választáson a kormánypártra, a Jog és Igazságosságra szavazott. A Deutsche Welle riportja.

The post Miért szavazott legutóbb a falu 90 százaléka a lengyel kormánypártra? first appeared on 24.hu.

Migránsok, EU, gyurcsányozás – választási nagygyűlést tartott a lengyel kormánypárt

Lengyelország az Európai Unióban akar maradni, de szuverén államként, jelentette ki Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) elnöke szombaton, pártja választási nagygyűlésén.

A lengyel-cseh-német hármashatár közelében fekvő Bogatynia városában rendezett szabadtéri gyűlésen Kaczynski a helyi Turów lignitbánya helyzetéről is beszélt. A varsói vajdasági közigazgatási bíróság ugyanis június elején német és cseh környezetvédelmi civilszervezetek kezdeményezésére a szénkitermelés felfüggesztését rendelte el ott.

Kaczynski szolidaritását fejezte ki a helyi lakosokkal, és az ő megélésüket biztosító munkával szembeni””súlyos támadásnak” nevezte a bánya bezárására irányuló törekvéseket. Rámutatott: a turówi szenet felhasználó bogatyniai erőmű Lengyelország energiaellátásának 7-8 százalékát biztosítja, és az állam szuverenitásával szembeni támadásnak nevezte a bányát érintő lépéseket.

Több százezren vonultak a kormány ellen Varsóban

Több százezres kormányellenes tüntetést tartottak vasárnap Varsóban a lengyel kormány ellen, ahová jószerével az ország minden részéből érkeztek, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek. A tüntetők úgy látják, hogy a kormány aláássa a demokratikus normákat, és attól tartanak, hogy hazájuk is Magyarország és Törökország sorsára jut, vagyis elmozdul az autokratikus politikai berendezkedés irányába.

Rafal Trzaskowski varsói polgármester becslése szerint – aki a felvonulást vezető ellenzéki párt tagja – félmillió ember vett részt a megmozduláson. Az Onet hírportál becslése szerint legalább háromszázezren voltak a rendezvény tetőpontján. Krakkóban és a harmincnyolcmilliós Lengyelország más városaiban is hatalmas tömegek gyűltek össze a kormányellenes indulataiktól vezérelve.

Lech Walesa korábbi köztársasági elnök, a Szolidaritás mozgalom legendás egykori vezetője vezetője, és Donald Tusk, a konzervatív ellenzéki Polgári Platform vezetője, korábbi miniszterelnök és az Európai Tanács korábbi elnöke együtt vonultak fel. A két politikus egymásra találását a varsói tömegek üdvrivalgása kísérte. A felvonulók Mateusz Morawiecki miniszterelnök hivatalától Andrzej Duda elnök rezidenciáját érintve a valamikori királyi palotáig vonultak, ahol Donald Tusk a részvevők rendkívüli számát méltatta. Egyben ígéretet tett, hogy harcolni fog az őszi választások megnyeréséért és az országnak okozott – szerinte mélyreható – károk helyreállításáért és a megosztottság megszüntetéséért.

Így haragította magára Orbán Viktor a legközelebbi barátait

Egy doboz ürüléket küldtek a varsói magyar nagykövetségnek, Novák Katalint megleckéztette a lengyel kormányfő, és veszélybe kerültek Orbán Viktor európai ambíciói. A Direkt36 a VSquare lengyel szerkesztőség közreműködésével feltárta, mi történt a színfalak mögött a korábban megbonthatatlannak tűnő magyar-lengyel szövetséggel a háború kitörése óta.