Best WordPress Hosting
 

Nagy baj lehet belőle, ha mindenki repülni akar

Február végén az Egyesült Arab Emirátusokban található Rász el-Haimában szervezték meg 11. alkalommal az Arab Aviation Summit (AAS) konferenciát. A rendezvény fókuszában az arab légi közlekedés helyzete, eredményei, kihívásai és jövője állt, de az eseményen globális jelenségeket is körbejártak, és az arab világon kívüli szereplők, így az Airbus is képviseltette magát.

Légügyi szempontból igen izgalmas időszakot élünk: a társaságok éppen csak elkezdtek felocsúdni a világjárvány okozta sokkból, és máris egy újabb, még nagyobb feladattal, a nettó zéró kibocsátás elérésével kell megbirkózniuk. Nem meglepő módon az AAS-en az utóbbi témakör, a fenntarthatóság lehetőségei és korlátai kiemelt szerepet kaptak.

Több mint 1 milliárd tonna

A műanyag több üvegházhatásúgáz-kibocsátásért felel, mint a légi közlekedés és a hajózás

A műanyaghulladék-megelőzési startup, a CleanHub új jelentése azt vizsgálja, hogy a műanyagokkal kapcsolatos ipar hogyan járul hozzá közvetlenül az éghajlatváltozáshoz – megállapítva, hogy több üvegházhatású gázt (ÜHG) termel, mint a légiközlekedési és a hajózási ipar.

Legfontosabb megállapításaik:

A műanyagok évente 3,4%-kal (1,8 milliárd tonnával) járulnak hozzá a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásához – ez több, mint a légiközlekedési (1,9%) és a hajózási (1,7%) iparágaké.

Szuverenitási és gazdasági szempontból sem ígér sok előnyt Ferihegy visszavétele

Két év pihenő után idén a kormány ismét elővette a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető, 2005 és 2011 között privatizált, 2080-ig tartó koncessziós joggal rendelkező Budapest Airport Zrt. megvásárlásának tervét.

A VSquare értesülései szerint a kormány a francia székhelyű Vinci-csoportot vonná be a bizniszbe, amelynek repülési üzletága 12 országban 65 repteret üzemeltet. A Bloomberg és a G7 értesülései szerint a magyar állam 51, a Vinci 49 százalékos tulajdonrészt szerezne a reptérben, és a menedzsmentjogokat is megkapná. A Bloomberg szerint a magyar fél szeretné még idén lezárni a 4 milliárd euróra taksált tranzakciót, bár az ügylet bonyolult mivolta miatt a hírügynökség forrásai szerint legfeljebb a jövő év elején reális az alku véglegesítése.

A részleges újraállamosítás pénzügyi megtérülése korábbi és idei számításaink szerint is erősen kétséges, bár a tranzakció szükségességét a kormányzat nem is elsősorban pénzügyi okokkal magyarázta, hanem részben a szuverenitás védelmével és a stratégiai szektorok nemzeti tulajdonba vételének szükségességével; részben a reptér fejlesztésének tágabb növekedésserkentő hatásával.

Minimálárat vezetne be Franciaország a repülőjegyekre

A francia közlekedési miniszter szerint ezzel lehetne csökkenteni a légi közlekedés hozzájárulását a klímaváltozáshoz, valamint a társadalom szegényebb rétegeinek is elérhetőbbé tehetnék a repülést.

Franciaország most támogatókat keres javaslatához az Európai Unió többi tagállama között, de nehéz dolga lesz, főleg a légi szállításra nagyban támaszkodó szigetek és a turizmusból élő közösségek miatt – írja az Euractiv.   Clément Beaune francia közlekedési miniszter azt írta, Franciaország célja, hogy vitát indítson egy társadalmilag igazságos és a környezetvédelem szempontjából is fontos kérdésben, ami a repülőjegyek árát illeti.

Ez nem arról szól, hogy megtízszerezzük a repülőjegyek árát. Miért? Mert vannak emberek, akik egész életükben csak egyszer repülnek, akiknek nincs pénzük rá. A repülés egyben a szabadságról is szól, nem lehet csak a gazdagok kiváltságos szállítási módja – mondta Clément Beaune francia közlekedési miniszter.

Egy kis darabkája fennmaradhat az egykori magyar világmárkának

Nagyjából száz évvel ezelőtt a Tungsram a világítástechnikai ágazat globálisan meghatározó szereplői közé tartozott, tavalyi bedőlése után viszont egyre inkább úgy tűnik, hogy alig valami marad belőle. Miután nem tudott megegyezni a hitelezőkkel, a csődeljárás idén januárban felszámolásba fordult, és elkezdődött a vagyonelemek értékesítése.

Az egyik ilyen egy Kisvárdán működő vállalat, a repülőgépekben vagy a gázmotoros kiserőművekben használt turbinák javítására szakosodott Aero Space Power Kft. 67 százaléknyi tulajdonrésze. (Ez a tevékenység a korábbi tulajdonos, az amerikai GE széles termékportfóliójának köszönhetően került kapcsolatba a Tungsrammal.) Ebbe a Tungsram mellé 2021 decemberében szállt be az elsősorban kelet-magyarországi ipari ingatlanfejlesztéseiről ismert, de a légi közlekedési ágazatban is aktív Herdon István XANGA nevű cégcsoportja.

Ahogy ő tavaly a G7-nek felidézte, 2021-es árfolyamon számolva tízmillió dollárnak megfelelő tőkét szándékoztak befektetni a kft.-be, ezért kaptak 33 százalékos tulajdonrészt, illetve a befektetés része lett volna a kisvárdai telephely megvásárlása is. A Tungsram pedig adta az eszközöket, speciális szaktudású dolgozókat, valamint az ingatlan eladásig bérbeadással biztosította a telephelyet. A befektetésre allokált tőkéből 2 milliárd forintot felhasználtak 2021-ben, a fennmaradó befektetés feltételei viszont meghiúsultak a Tungsram Operations Kft. 2022 májusában jogerőssé vált csődeljárása miatt.

Tizenhétszeres díjemeléssel ütötte meg a kormány a pilótaképzést

A magyarországi pilótaképzéssel foglalkozó szervezetek szerint a kormány teljesen ellehetetlenítette az üzletágat egy júniusban elfogadott törvénymódosítással, amely brutálisan megemelte a tevékenység hatósági engedélyek kiadásáért felszámolt díjakat.

A Lázár János által irányított Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) számos díjtételt drágított meg különböző mértékben, két alapvető fontosságú engedély esetében azonbantizenhétszeres, illetve harmincháromszoros lett az emelés mértéke.A pilótaképző szervezetek szerint ez a példátlan hatósági díjemelés jelentkezik majd a képzés piaci árában is, az áremelés pedig visszavetheti a jelentkezők számát.

A tárca az „egyes közlekedési tárgyú törvények módosítása” néven futó csomaggal számos közlekedési terület szabályozásába avatkozott be, megváltoztatta többek között

Bezárják legfontosabb repülőterüket a lengyelek, ha elkészül a teljesen új

A Chopin jelenleg Lengyelország legnagyobb nemzetközi repülőtere, és mivel meglehetősen közel van Varsó belvárosához, kényelmesen elérhető az utazók számára. Ennek ugyanakkor hátrányai is vannak a fővárosban élők számára – továbbá korlátozza a bővítést -, részben ezért született döntés egy teljesen új repülőtér építéséről Varsótól nyugatra.

Eddig nyitott kérdés volt, hogy mi lesz a Chopin sorsa a Szolidaritás szakszervezetről elnevezett új légi kikötő megnyitása után. Ez most elvileg eldőlt, ahogy a lengyel sajtó írja, a kormány döntése szerint a polgári légi forgalom eltűnik a Chopinről. Egy kormánypári képviselő – korábban közlekedési miniszter – szerint ugyanakkor ez egy folyamat lesz, nem egyik napról a másikra történik majd meg.

Egy ellenzéki képviselő, a parlament közlekedési albizottságának elnöke ugyanakkor bírálta a döntést, mondván, meg kell őrizni a főváros saját repülőterét, Londont is több légi kikötő szolgája ki.