Best WordPress Hosting
 

Fiatalabb lehet az univerzum, mint eddig hittük

Egy friss tanulmány alapján fiatalabb lehet a világegyetem, mint eddig gondoltuk – írja a Space.com. A szakértők távoli galaxisok mozgása alapján jutottak erre a megállapításra.

Az Európai Űrügynökség Planck műholdjának kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásra (CMB) vonatkozó mérései alapján az univerzum nagyjából 13,8 milliárd éves. Ez a számítás az úgynevezett kozmológiai standard modellen alapul, amely egy lapos, sötét anyagot és sötét energiát tartalmazó, gyorsulva táguló világegyetemet ír le. A standard modell számos vizsgálat, szimuláció alapját jelenti.

Úgy tűnik azonban, hogy a galaxispárok mozgására vonatkozó legújabb mérések nem illeszkednek a szimulációk eredményeihez. Guo Csi, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa és kollégái a közelmúltban ilyen galaxispárokat elemeztek.

Hatalmas, titokzatos kozmikus struktúrát találtak

Gyűrű alakú kozmikus megastruktúrát találtak, a felfedezés árnyalhatja a világegyetemmel kapcsolatos eddigi elméleteket – írja a The Guardian. A Nagy Gyűrű átmérője mintegy 1,3 milliárd fényév, és ezzel a valaha megfigyelt legnagyobb struktúrák közé tartozik.

A Földtől több mint 9 milliárd fényévre fekszik, és túl halvány ahhoz, hogy közvetlenül, saját szemünkkel láthassuk. Átmérője az éjszakai égbolton 15 teliholdnak felel meg.

A Nagy Gyűrű mérete ellentmondani látszik a kozmológia egyik alapvető feltételezésének, a kozmológiai elvnek. Ez azt állítja, hogy egy bizonyos térbeli lépték felett a világegyetem homogén, és minden irányban egyformának tűnik.

Először figyeltek meg születő óriásbolygót

Egy éppen formálódó, Jupiter méretű bolygót fedeztek fel és örökítettek meg a csillagászok – írja a Live Science.

Az új tanulmányból kiderül, hogy a kutatók egy 5000 fényévre található csillagrendszerben bukkantak a felhalmozódott gáztömegekre, amelyek feltételezésük szerint egy óriásbolygóvá állhatnak össze.

A csillagrendszerre először 2014-ben figyeltek fel, amikor csillaga, a V960 Mon hirtelen hússzor fényesebb lett, mint volt, majd néhány hónap alatt elhalványodott. A szakértők szerint ennek oka, hogy a V960 Mon közelében létezik egy másik csillag is, amely port és gázokat ömleszt a csillagrendszerbe.

Gyémánttá változó csillagot fedeztek fel

Éppen óriási kozmikus gyémánttá alakul egy, a Földtől 104 fényévre található fehér törpecsillag – írja a ScienceAlert.

A fehér törpék olyan halott csillagok, amelyeknek tömege nem volt elég nagy ahhoz, hogy neutroncsillaggá, kvarkcsillaggá vagy fekete lyukká váljanak. Ezek az égitestek gyakorlatilag a Naphoz hasonló csillagok pusztulása után hátra maradt magok, amelyek évmilliárdok alatt szép lassan kihűlnek.

A csillagászok nem rég találtak a közelünkben egy főleg szénből és oxigénből álló fehér törpét, amelynek alkotó anyagai éppen a kristályosodás folyamatában vannak. Ennek következtében az égitest szép lassan egy hatalmas, szilárd gyémánttá változik át, végül a fehér törpe úgynevezett fekete törpévé válik, amely nem más, mint egy halom hideg szénkristály.