Best WordPress Hosting
 

Hatalmas lávatavat figyeltek meg a Jupiter holdján

Hatalmas lávatavat figyelt meg a NASA a Jupiter egyik holdján – írja a Live Science. A Föld holdjánál alig nagyobb Io felszínén több száz aktív vulkán található, amelyek kitörései olykor akkorák, hogy még a mi bolygónkról is láthatók távcsővel.

Ennek ismeretében nem is tűnik olyan különösnek, hogy az Ión egy óriási, 200 kilométer hosszú lávató is elterül. Ezt a képződmény Loki Paterának hívják, és a tudósok már évtizedek óta vizsgálják. Legutóbb az idei év elején sikerült megfigyelniük, amikor a NASA Juno űrszondája 1500 kilométeres közelségbe ért az Io felszínéhez. Ennél jobban korábban még sosem sikerült megközelíteni az égitestet.

Az eszköz mérései alapján a szakértőknek sikerült megállapítaniuk, hogy a Loki Patera belsejében kőszigetek fekszenek, közepén már hűlő láva található, a szélein viszont még forró magma bugyoghat.

Elképesztően ritka együttállásra kerül sor a napokban

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig még az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is látható lesz, közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-vel.

A közlemény szerint a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó Jupiter és a tőle jobbra lévő cérnavékony holdsarló 20 óra 20 perckor 15 fokos magasságban jár majd a nyugati ég alján.

Ezek így szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek, ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Földön kívüli életet mutathatnak ki egy jégdarabból

A földön kívüli élet kutatása szempontjából igencsak ígéretesnek tűnik a Jupiter körül keringő hold, az Európa: felszínét több kilométer vastag vízjég borítja, amely alatt az élet bölcsőjének tartott óceán rejtőzik.

A tudósok egyre inkább úgy gondolják, hogy az ilyen holdak óceánjaiban élet lehet, ám ennek megtalálásához értelemszerűen át kellene fúrni a jeget, ami egy idegen planétán rendkívüli feladat lenne. Egy új tanulmány szerint azonban erre nem is lenne szükség. Időnként ugyanis hatalmas kitörések repesztik meg a jeget, miközben gejzírként „lövik” az űrbe az óceán vizét.

Egy tudóscsoport most elsőként bizonyította, hogy az így felszínre jutó apró sejttöredékek is kimutathatók, vagyis nem kell fúrni

Közeli képeken a Naprendszer pokoli holdja

Részletes felvételeket készített a hétvégén a NASA Juno űrszondája Naprendszerünk legaktívabb vulkanikus objektumáról – írja a Business Insider. Az Io megközelítése során az űreszköz valós időben észlelte az égitest tűzhányóinak tevékenységét.

A Juno az elmúlt időszakban kétszer is elrepült a hold közelében, hogy jobban megismerje az Io felszíne alatt zajló jelenségeket. A mostani manőver során az űrszonda mintegy 1500 kilométerre járt az Iótól, ennél közelebb ember alkotta eszköz még nem került a pokoli égitesthez.

Az Io a Jupiter egyik holdja. Az objektumra egyik oldalról a gázóriás hihetetlen gravitációja hat, emellett a közeli Europa és Ganymedes holdak tömegvonzása is befolyásolja az égitestet.

Rejtélyes villanást figyeltek meg a Jupiteren

Egy amatőr csillagásznak sikerült megörökíteni egy fényes villanást a Jupiternél – írja az IFLScience. A szakértők szerint a megfigyelés arra utal, hogy egy eddig ismeretlen objektum találhatta el a gázóriást, de az is lehet, hogy a felszínét nem érte el, és még a légkörben szétesett.

A Jupiter olyan hatalmas, hogy technikai értelemben nem kering a Nap körül. Ilyen gravitációs vonzással azt várná az ember, hogy rendszeresen találkozik aszteroidákkal. Ez pedig így is van: egy 2013-as modell szerint a bolygót évente 12-60 közötti, 5-20 méter átmérőjű tárgy becsapódása éri. Egy másik tanulmány becslése szerint nagyobb, másfél kilométernél is kiterjedtebb átmérőjű objektumok 6000 évente egyszer csapódnak csak be a bolygóba.

昨晩の木星閃光のGIF動画です。 pic.twitter.com/4DC1lFguoi

Kísérteties arc jelent meg a Jupiter fellegeiben

Kísérteties, arcszerű formát örökítettek meg a Jupiter légkörében – írja az IFLScience. A felvételt a közelmúltban tette közzé a NASA.

A fotó 2023. szeptember 7-én született, amikor a Juno űrszonda 54. alkalommal közelítette meg a gázóriást.

A felvétel a bolygó északi régiója felett készült, amikor a Juno mintegy 7700 kilométerre járt a Jupiter felső felhőrétegétől.

Először figyeltek meg születő óriásbolygót

Egy éppen formálódó, Jupiter méretű bolygót fedeztek fel és örökítettek meg a csillagászok – írja a Live Science.

Az új tanulmányból kiderül, hogy a kutatók egy 5000 fényévre található csillagrendszerben bukkantak a felhalmozódott gáztömegekre, amelyek feltételezésük szerint egy óriásbolygóvá állhatnak össze.

A csillagrendszerre először 2014-ben figyeltek fel, amikor csillaga, a V960 Mon hirtelen hússzor fényesebb lett, mint volt, majd néhány hónap alatt elhalványodott. A szakértők szerint ennek oka, hogy a V960 Mon közelében létezik egy másik csillag is, amely port és gázokat ömleszt a csillagrendszerbe.