Best WordPress Hosting
 

Egy új csillag jelenhet meg az égbolton

A T CrB csillagrendszer az Északi Korona csillagképben található, nagyjából 2500 fényévnyire a Földtől. Jelenleg csak távcsővel lehet őket szemrevételezni, de csillagászok várakozása szerint egyikük olyan erővel fog felragyogni, hogy szabad szemmel is láthatóvá válik az égbolton – írja az Időkép.hu.

Egy kettős csillagról van szó, az egyik egy vörös óriás, a másik egy fehér törpe, és mindkét objektum tömege kisebb a Napénál. A fehér törpe intenzív gravitációja anyagot vonz el a vörös óriástól, létrehozva egy akkréciós korongot, mely kicsit olyan, mint egy fekete lyuk. Amikor a fehér törpéhez elég közel kerül az anyag egy része, az olyannyira felmelegszik, hogy fúzió jön létre, amelynek eredményeként a fényerő hirtelen jelentősen megnő. A T CrB rendszer fényessége többször is megnőtt a történelem során, a fehér törpe ragyogása 1866-ban és 1946-ban is egészen kiugró volt:

A fényereje több ezerszeresére nőtt, majdnem olyan fényes volt, mint a Sarkcsillag. A csillagászok most is erre számítanak.

Halott csillagok körül keringő bolygókat találtak

Halott csillagok körül keringő bolygókat figyelt meg a James Webb űrtávcső (JWST) – írja a Space.com. A tudósok szerint az objektumok vizsgálata olyan, mintha a Naprendszer jövőjébe pillanthatnánk bele.

A JWST két exobolygót – vagyis Naprendszerünkön kívüli bolygót – vett észre, amelyek két különböző fehér törpe, azaz halott csillagok maradványai körül keringenek. Ezek az égitestek nagyon hasonlítanak az olyan Föld közelében található gázóriásokra, mint a Jupiter vagy a Szaturnusz.

A szakértők úgy gondolják, hogy előbb-utóbb a Nap is egy fehér törpévé fog változni, előtte azonban egészen a Jupiterig minden körülötte keringő bolygót elpusztít majd. Mindez körülbelül 5 milliárd év múlva veszi kezdetét, amikor a Nap egy vörös óriássá növekszik, ezzel együtt pedig bekebelezi a Merkúrt, a Vénuszt, a Földet és valószínűleg a Marsot is. Külső rétegei ezután szép lassan szétoszlanak majd, és kizárólag a magja marad meg, ezt nevezzük fehér törpének.

Túlsúlyos bolygóra bukkantak

Egy friss tanulmányban a szakértők egy 13 földtömegű bolygót mutatnak be, amely egy, a Napnál kilencszer könnyebb csillag körül kering – írja a The Guardian. A LHS 3154 egy fehér törpe, ez a legkisebb és leghidegebb ismert csillag.

Hogy miként lehet ennyivel nagyobb, túlsúlyos bolygója, az rejtély a kutatók számára.

A páros ellentmond a bolygóformálódás eddigi modelljeinek. „Ez a felfedezés igazán rávilágít arra, hogy milyen keveset tudunk az univerzumról” – mondta Suvrath Mahadevan, a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa és a csapat tagja.

Gyönyörű fotó készült egy haldokló csillagról

Lenyűgöző fényképeket készített egy haldokló csillagról a James Webb űrtávcső – írja a BBC a NASA közleménye alapján. Az égitest a Gyűrűs-ködben található, mintegy 2200 fényévre a Földtől.

A Gyűrűs-köd egy planetáris köd, amely úgy jött létre, hogy a közepén található fehér törpe csillag „ledobta magáról” külső gázrétegét. A fehér törpék haldokló csillagok, amelyek egyre halványabban világítanak, majd szép lassan kialszanak.

ESA / Webb, NASA, CSA, M. Barlow (University College London), N. Cox (ACRI-ST), R. Wesson (Cardiff University)

Rejtélyes égitestet fedeztek fel a csillagászok

Különös égitestet fedeztek fel a csillagászok, amelynek viselkedésére nem tudnak magyarázatot adni – írja a Live Science. A Földtől nagyjából 15 000 fényévre található objektum feltehetőleg egy magnetár, vagyis egy egykor óriási, elpusztult csillag maradványa, amely rendkívül erős mágneses tere van.

Ezek az apró égitestek folyamatos, ritmusos rádióhullámokat bocsátanak ki, amelyek néhány másodpercenként vagy percenként ismétlődnek. A rádióhullámok azonban megszűnnek, amint az objektum forgási sebessége egy bizonyos érték alá csökken.

A különös az, hogy a most felfedezett magnetár már több mint 30 éve túl lassan forog a rádióhullámok generálásához, de valahogy mégis kibocsátja azokat.

Gyémánttá változó csillagot fedeztek fel

Éppen óriási kozmikus gyémánttá alakul egy, a Földtől 104 fényévre található fehér törpecsillag – írja a ScienceAlert.

A fehér törpék olyan halott csillagok, amelyeknek tömege nem volt elég nagy ahhoz, hogy neutroncsillaggá, kvarkcsillaggá vagy fekete lyukká váljanak. Ezek az égitestek gyakorlatilag a Naphoz hasonló csillagok pusztulása után hátra maradt magok, amelyek évmilliárdok alatt szép lassan kihűlnek.

A csillagászok nem rég találtak a közelünkben egy főleg szénből és oxigénből álló fehér törpét, amelynek alkotó anyagai éppen a kristályosodás folyamatában vannak. Ennek következtében az égitest szép lassan egy hatalmas, szilárd gyémánttá változik át, végül a fehér törpe úgynevezett fekete törpévé válik, amely nem más, mint egy halom hideg szénkristály.