Best WordPress Hosting
 

EU-s százmilliókból fejlesztették, most hirtelen lekapcsolták az ingyenes cégbetekintő rendszert

Április végén egyik pillanatról a másikra elérhetetlenné vált az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által üzemeltetett cégbetekintő, az elektronikus ügyintézési portál online szolgáltatása, ahol eddig bárki ingyenesen hozzáférhetett a magyarországi gazdasági társaságok cégirataihoz.

Ez az a nyilvántartás, ami tartalmazza a cégbírósági bejegyzéseket megalapozó dokumentumokat, így a közgyűlési jegyzőkönyveket, a tulajdonosváltásról szóló döntéseket vagy éppen a fizetésképtelenség megállapítását. Az ingyenes online rendszer előnye volt, hogy az adatokat akár otthonról, a nap 24 órájában el lehetett érni, nem kellett elmenni az illetékes a cégbíróságra, és annak nyitva tartásához igazodni.

A cégiratok helyett most ez a szöveg fogad az oldalon:

Varga Mihály volt helyettes államtitkárát, és Palkovics László bizalmasát is börtönbe zárná az ügyészség

Varga Mihály pénzügyminiszter tucatnyi korábbi beosztottjára – köztük osztályvezetőkre, főosztályvezető-helyettesekre, egy főosztályvezetőre és egy volt helyettes államtitkárra is – letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség abban a minisztériumokon átívelő korrupciós ügyben, amiben februárban emeltek vádat.

A Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési botrányban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ötvennégy fő ellen emelt vádat. Ez az az ügy, ami 2022 áprilisában robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le elsősorban minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint a kormánytisztviselők kenőpénzért cserébe főkéntvissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre.

Balogh Zoltán / MTI Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatója a Pénzügyminisztériumban 2024. január 4-én.

Milliárdos állami támogatás után köddé váltak az egykori kormányüdülő tulajdonosai

223 millió forintért adta el az állam, majd 1285 millió forint közpénzzel támogatta a felújítását, de mára azt sem lehet tudni, hogy kik a tulajdonosai.

Így foglalható össze az egykori lovasberényi kormányüdülő elmúlt néhány éves története, amit Pintér Sándor belügyminiszter köre szerzett meg azelőtt, hogy az ingatlan tulajdonosi köre eltűnt volna a radarról.

A korábbi kormányüdülőről a 24.hu írta meg, hogy csaknem 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatáshoz jutott, hogy vadászati központként éledjen újjá, wellness-részleggel és helikopterleszállóval. Az egykor hotelként is üzemelő ingatlant a Pintér volt beosztottja, Tasnádi László egykori rendészeti államtitkár által irányított Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. szerezte meg 2018-ban egy másik társaság megvásárlásával. Ezután pedig a 223 millió forintos vételár majdnem hatszorosát ítélték meg állami támogatásként az üdülő felújítására. A pénzt egy másik Pintérhez közeli cég, az Ingatlan Gyám 2019 Zrt. kapta, melynek vezérigazgatója és tulajdonosa Lajtár József István volt, aki az Orbán-kormányok idején rendőrségi, majd büntetés-végrehajtási vezető volt, és a belügyminiszter ki is tüntette őt a Köz Szolgálatáért Érdemjel arany fokozatával.

Újabb százmilliós állami támogatás nyomai vezetnek az elmúlt évek legnagyobb számlagyárába

Miután megírtuk, hogy a külügyminisztérium 288 millió forint vissza nem térítendő támogatása az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában landolt, megtudtuk, nem ez lehetett az egyetlen állami támogatás, amit az azóta lekapcsolt bűnözői csoport bezsebelt.

A számlagyár szóban forgó tagja, a Top Hygiene Kft. nem sokkal azután került végrehajtás, majd felszámolás alá, hogy a külügy átutalt számára több mint negyedmilliárd forintot. Ugyanakkor az Európai Unióban engedélyezett állami támogatások nyilvántartásában az látszik, hogy – a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásán kívül – a magyar állam több mint 80 százalékos tulajdonában álló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 135 millió forintos állami kezességvállalást nyújtott a társaságnak.

A döntésre 2021 áprilisában, alig több mint három hónappal azelőtt került sor, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végrehajtást rendelt el a cégnél, méghozzá 90 millió forintot meghaladó adótartozás miatt.

Miért adnak közpénzt a vállalatoknak, és mire használják?

A kormány recesszióra adott válaszát Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 14 pontban foglalta össze. Ezekből négy a vállalatok közvetlen, vissza nem térítendő vagy kedvezményes hitellel való támogatását célozza meg.

A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramon és Tőkeprogramon keresztül 1600 milliárd forintot (a GDP 1,5 százalékát),

a Széchenyi Kártyán keresztül ebben ez évben 600 milliárd forintot,