Best WordPress Hosting
 

Derűs, napos idő jön az ország nagy részén

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés – olvasható a Kiderül keddi előrejelzésében. A legtöbb helyen – azt írják – így is többórás napsütésre lehet számítani.  Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű.

A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő

Soha nem látott vagyon füstölt el a magyarok bankszámláiról, de végre van, aminek örülhetünk

Ugyan a tavalyi utolsó negyedévben végre nem nőtt tovább a sikeres csalások értéke az előző negydévhez képest, ám éves alapon még így is duplázást láthattunk. 2023-ban egyetlen év alatt 23,2 milliárd forintnyi sikeres visszaélés történt a nem kártyás elektronikus pénzforgalomban. A digitális pénzforgalom naposabb oldalát tekintve az látszik, hogy a mobilfizetések gyorsan terjednek, a kártyákkal már kétszer többet fizetünk, mint amennyi készpénzt veszünk fel velük, és a fizetési kérelmek száma is nagyot emelkedett. A hazai pénzforgalom legfontosabb trendjeiről júniusi Financial IT konferenciánkon részletesen is szó lesz.

Egy hospice-nővér elárulta, mit tapasztal meg szinte minden ember a halála előtt

Sok elmélet létezik arra nézve, hogy min megy keresztül az ember a halála pillanatában, ezzel kapcsolatban azonban  nem tudhatunk semmi biztosat, hiszen senki sem jött még vissza a halálból, hogy elmesélhesse, mi történt vele.

Vannak azonban olyanok, akik bárki másnál jobban ismerik a halált. Ilyen például a Los Angeles-i Julie McFadden, aki hosszú időn át dolgozott nővérként életvégi ellátásban, így rengeteg haldokló kezét fogta az utolsó pillanatban.

McFadden nemrég egy podcastban mesélt a tapasztalatairól és elmondta, hogy van egy furcsa folyamat, amin szinte minden ember átmegy az élete végén – írja a LadBible című brit bulvárportál.

Még több tankot kaphat Ukrajna, Amerikából is újraindulhat a fegyverszállítás – Híreink az ukrajnai háborúról kedden

Páncélozott harcjármű-koalíciót alapított Németország és Lengyelország, ismét téma az ukrán haderő tankokkal való felfegyverzése. Közben Lindsey Graham amerikai republikánus szenátor Ukrajnába látogatott, ahol arról beszélt, hogy hamarosan megegyezhet a két nagypárt Ukrajna támogatásáról. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.

Hová tűnt a pénz a lélegeztetőgép-bizniszből 12 milliárd forintot harapó tőzsdei cégből?

A kezdődő Covid-járvány árnyékában tízmilliárdos üzlet jutott az OTT-One Nyrt.-nek, az egykori tőzsdecég azonban már egy ideje nem mutat életjeleket: tavaly óta sem igazgatósága, sem felügyelőbizottsága nincs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem találta a céget a székhelyén, így törölte az adószámát, végül pedig a Fővárosi Törvényszék megszűntnek nyilvánította február elején.

Hogy a nagy állami közpénzesőtől hogyan vezethetett az út a kényszertörlésig, jobbára csak találgatni lehet. Támpontot jelentenének a cég elmúlt években készült mérlegei, csakhogy azokat 2019 óta nem voltak hajlandók hitelesíteni az egymást követő könyvvizsgálók, vagyis nem találták hitelesnek a képet, amelyet a cég festett a gazdasági eseményekről, a cégvagyon alakulásáról.

Pedig nem is olyan régen még az OTT-One volt az egyik szerencsés fürkész, amelyik részt vehetett a Szijjártó Péter külügyminiszter által levezényelt, összesen több száz milliárd forintos kínai lélegeztetőgép-bizniszben. A tárca pályázatokkal nem bíbelődött, korábban az OTT-One azt válaszolta lapunknak, hogy maguk keresték meg a hivatalokat, és jó kínai kapcsolataik révén ajánlkoztak a lélegeztetőgép-beszerzésre. Az állami szervek tucatnyi, többnyire az egészségbizniszben ismeretlen társaságtól rendeltek készülékeket úgy, hogy a szerződéskötés után rögtön ki is fizették a vételárat. Az OTT-One számára is biztos üzletnek látszott, hogy

Valóban fontos összetevőnek tűnik a Fidesz sikerességében a munkalapú társadalom

A megyei jogú városok közül Salgótarjánban dolgozott arányaiban a legkevesebb ember a 2010-es évek elején. Azóta azonban számos beruházás érkezett a városba: több gyárat bővítettek, onkológiai és természettudományos központ nyílt meg, vagy éppen új áruházak jelentek meg.

Ennek köszönhetően a foglalkoztatottság Salgótarjánban nőtt az egyik legnagyobb mértékben a nagyobb magyar városok közül, közel 40 százalékkal (bár ebben az is benne van, hogy Salgótarján lakossága csökkent leginkább 2010 óta).

Salgótarjánban nemcsak a foglalkoztatottság volt a legalacsonyabb a megyei jogú városok között, hanem a Fidesz támogatottsága is 2010-ben. Ebben pedig még jelentősebb változás állt be: 2022-re a Fidesz támogatottsága 9 százalékponttal, 49 százalékra nőtt. Ezzel a legkevésbé fideszes megyei jogú városból az egyik leginkább fideszessé vált.

Bombariadó, kivédett kapuslövés és negyeddöntős thriller – így szerepelt eddig a kéziválogatott az olimpiákon

1936: hatból a negyedik

1931-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Berlinnek ítélte az 1936-os nyári olimpia megrendezésének jogát. Ez sok országnak nem tetszett, hiszen az első világháború után még nem gyógyultak be a sebek, ráadásul ezzel a döntéssel Németország visszatérhetett a nemzetközi közösségbe. Több nyugati ország is úgy döntött, hogy nem kér a németekből, sőt a bojkottnak köszönhetően egy ellenolimpia ötlete is felmerült.

Erre végül nem került sor, a magyar kézilabdacsapat szereplésére azonban igen. Bár ebben kezdetben nem sok köszönet volt, a házigazda 22-0-ra intézte el Magyarország legjobbjait. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy azt a meccset teljesen elengedte a válogatott, mivel az Amerikai Egyesült Államok ellen egy győzelemmel már tovább is juthatott. Ez így is történt, 7-2-re behúzta azt a meccset a válogatott, ám a négyesdöntőben Svájc, Ausztria és Németország is jobbnak bizonyult – utóbbi 16-6-ra verte azt a csapatot, amely ekkor már nem feltartott kézzel állt ki.

Magyar Péter offenzívája a Pulitzer-emlékdíjjal is elismert újságíró ellen

Az Európai Parlament múlt héten elfogadott, az európai médiaszabadságról szóló rendelete (European Media Freedom Act) is tiltja, hogy az újságíróktól a hatóságok (bizonyos, nagyon ritka esetektől eltekintve) megpróbálják kihúzni az informátoraikat.