Best WordPress Hosting
 

Nincs magyar vétó, csordogálni kezd Kijevbe a lefoglalt orosz vagyon

Az ukrán állam anyagi és katonai támogatását az utóbbi hónapokban egyre komolyabb problémák hátráltatták az Egyesült Államokban és Európában is. 

Washingtonban – a Republikánus Párt belső vitái, Donald Trump de facto elnökjelölt és képviselőházi radikális követői Ukrajna-ellenes álláspontja miatt – fél évbe telt átnyomni a kongresszuson a támogatás megújítását, ami a fegyverszállítások időleges leállásához és az ukrán készletek elapadásához vezetett, így pedig az utóbbi hetek orosz sikereihez is hozzájárult.

Az Európai Unióban közben a mai napig él az eszkalációtól való félelem, ami (szemben a magyar sajtót ellepő kormánypropaganda állításaival) jelentősen korlátozza a katonai segítség mértékét és hatásosságát; míg a pénzügyi támogatást a tagállamok és az Európai Unió közösségi fiskális kapacitásainak szűkössége és egyebek mellett az Ukrajna támogatásával kapcsolatos magyar akadékoskodás is nehezíti.

Döntött az EU: erre költik a befagyasztott orosz vagyont

Az EU beleegyezik, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket 90 százalékban Ukrajna védelmi szükségleteire fordítsák.

Ezt Olaf Scholz német kancellár közölte kedden Lettország, Litvánia és Észtország miniszterelnökeivel közös sajtótájékoztatón mondta Rigában. A német politikus hozzátette: az erről szóló megállapodás jelenleg az összehangolás végső szakaszában van – idézi a portál.

Európában ma konszenzus van abban, hogy az orosz befagyasztott vagyonból származó bevételeket szeretnénk újból felhasználni. Ez jelentős összeg, évente több milliárdot tesz ki. Egyetértünk abban, hogy ezeknek a pénzeknek a 90 százalékát ukrán védelmi célokra akarjuk felhasználni – jelentette ki a német kancellár.

Figyelmeztetést adott ki az MNB, csalók vadásznak a megtakarításokra

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) arról értesült, hogy ismeretlenek emailt küldenek magyar magánszemélyeknek, melynek PDF-formátumú csatolmánya arról tájékoztat, hogy „Magyarország Nemzeti Bankja” által támogatott víruskezelő program letöltésével megvédhető a számítógép és a mobiltelefon, valamint annak segítségével biztonságba helyezhető a banki ügyfél vagyona.

A nagyobb hitelesség elérése és a gyanútlan ügyfél bizalmának elnyerése érdekében a csalók a jegybank nevét, céglogóját, valamint hazánk címerét is felhasználják. A hamis víruskezelő program letöltéséhez egy linket is küldenek, amelyre kattintva már a rosszindulatú szoftver számára kell megadni a személyes és banki adatokat. Az így letöltött programba beírt érzékeny adatokkal az ügyfél lényegében átengedi a bűnözőknek a számlája feletti irányítást. Ez a program nem vírusirtó, nem lesz biztonságban a pénze, és ha óvatlan, a bűnözők megszerezhetik megtakarításait – idézi a közleményt a portál.

A jegybank nem levelez közvetlenül – vírusírtó vagy bármilyen üzleti megoldást ajánlva – lakossági vagy vállalati ügyfelekkel, nem készít és nem támogat vírusirtó programot, továbbá nem ad megbízást arra vonatkozóan, hogy nevében ilyet bárki tegyen, illetve ezt hirdesse.

Idén is hat százalékig kúszhat a költségvetés hiánya

A szakértő szerint az óvatosságot indokolja az is, hogy idén az év végén tetőzhet 5,5 százalékon az infláció, továbbá a Magyar Nemzeti Banknak az amerikai és európai csúcsintézményeken túl figyelnie kell a régiós jegybanki kamatokra is. Mivel a magyar gazdaság nincs olyan állapotban, mint például a lengyel, ha túl közel kerülnek egymáshoz ezek az alapkamatszintek, azt büntetheti a piac – fejtette ki a Dellában.

Virovácz Péter szerint az idén februárban tapasztalt sebes árfolyamgyengülést alapvetően a gazdaságpolitikai cikkcakkok okozták, a befektetők ellentmondó információkat kaptak a kormány és a jegybank szándékairól, s nagyrészt ez a zavar vezetett a forint iránti bizalom megrendüléséhez. A nyárra azonban csitulhat a konfliktus a felek között, mivel a viták fő forrásának számító alapkamat olyan tartományba ér, ami a piaci kamatok normalizálódásán keresztül már nem gyengíti a kormány növekedésösztönző törekvéseit.

Az elemző szerint a bázishatások miatt az idén is elérheti a 6 százalékot az állami költségvetés hiánya,

Hová tűnt a pénz a lélegeztetőgép-bizniszből 12 milliárd forintot harapó tőzsdei cégből?

A kezdődő Covid-járvány árnyékában tízmilliárdos üzlet jutott az OTT-One Nyrt.-nek, az egykori tőzsdecég azonban már egy ideje nem mutat életjeleket: tavaly óta sem igazgatósága, sem felügyelőbizottsága nincs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem találta a céget a székhelyén, így törölte az adószámát, végül pedig a Fővárosi Törvényszék megszűntnek nyilvánította február elején.

Hogy a nagy állami közpénzesőtől hogyan vezethetett az út a kényszertörlésig, jobbára csak találgatni lehet. Támpontot jelentenének a cég elmúlt években készült mérlegei, csakhogy azokat 2019 óta nem voltak hajlandók hitelesíteni az egymást követő könyvvizsgálók, vagyis nem találták hitelesnek a képet, amelyet a cég festett a gazdasági eseményekről, a cégvagyon alakulásáról.

Pedig nem is olyan régen még az OTT-One volt az egyik szerencsés fürkész, amelyik részt vehetett a Szijjártó Péter külügyminiszter által levezényelt, összesen több száz milliárd forintos kínai lélegeztetőgép-bizniszben. A tárca pályázatokkal nem bíbelődött, korábban az OTT-One azt válaszolta lapunknak, hogy maguk keresték meg a hivatalokat, és jó kínai kapcsolataik révén ajánlkoztak a lélegeztetőgép-beszerzésre. Az állami szervek tucatnyi, többnyire az egészségbizniszben ismeretlen társaságtól rendeltek készülékeket úgy, hogy a szerződéskötés után rögtön ki is fizették a vételárat. Az OTT-One számára is biztos üzletnek látszott, hogy

MNB: A jegybanktörvény módosítása alkalmas lehet a pénzügyi stabilitás rontására

„A mostani jegybanktörvény-tervezet kizárólag arra alkalmas, hogy az MNB Igazgatóságának az alapvető feladatokkal kapcsolatos, vagy az MNB függetlensége körébe tartozó egyéb döntéshozatalát befolyásolja, valamint a felügyelőbizottság az eddigi ellenőrzési jogkör mellett akár irányítási jogot is szerezzen. Az MNB mindig teljes mértékben eleget tett a törvényi előírások szerinti tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek, és továbbra is híve a teljes transzparenciának, ugyanakkor elutasít minden olyan törekvést, ami alkalmas lehet a jegybanki függetlenség korlátozására” – fogalmaz közleményében a Magyar Nemzeti Bank.

A Matolcsy György vezette jegybank szerint a kormány által benyújtott törvényjavaslat ezért elfogadása esetén

alkalmas lehet a magyar gazdasággal szembeni narratívák építésére és pénzügyi stabilitásunk rontására.

Kemény bírságot kapott az Erste és Mészáros Lőrinc szuperbankja

A pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozási kockázatok rizikóját, illetve az ezekkel szembeni fellépés hiányát állapította meg a jegybank.

Mi történt? Az MNB 10-10 millió forint bírságot szabott ki az Erste Bankra és az MBH Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozási kockázatok azonosítása, kezelése és – megfelelő eljárásokkal, kontrollokkal való – csökkentése kapcsán feltárt hiányosságok miatt. A vizsgált piaci szereplők többek között a gyanús esetek bejelentése, a belső ellenőrzési és információs rendszer szűrési gyakorlata kapcsán vétettek hibákat. A feltárt problémák ugyanakkor nem érintik az intézmények megbízható működését.

Hogyan jutottak idáig? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) témavizsgálatot végzett három banknál – az Erste Bank Hungary Zrt.-nél (ERSTE Bank), az MBH Bank Nyrt. (MBH Bank, a vizsgálat kezdetekor még MKB Bank Nyrt.) és a CIB Bank Zrt.-nél − a tranzit fizetési számlákkal kapcsolatos pénzmosási kockázatok, kockázatkezelő intézkedések, pénzmosási kontrollok ellenőrzésére. A pénzügyi felügyelet a 2022. január 1-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át. A most megbírságolt bakoknál nem volt megfelelő a védelem és az eljárásrend, de több esetben elmaradt az érintett ügyletek kapcsán a pénzeszközök forrására vonatkozó információk beszerzése is. A vizsgálat a CIB Bank Zrt. esetében jogsértést nem tárt fel, így az eljárást végzéssel megszüntette.

Nem cáfolta Varga Mihály, hogy ő lehet a következő jegybankelnök

„Mindent a maga idejében. Amíg szükség van a munkámra és bírom a miniszterelnök úr bizalmát, végzem a feladatom, ahogy tettem az elmúlt évtizedben is” – mondta a pénzügyminiszter az idevágó kérdésre.

Mi történt? „Mindent a maga idejében. Amíg szükség van a munkámra és bírom a miniszterelnök úr bizalmát, végzem a feladatom, ahogy tettem az elmúlt évtizedben is” – mondta Varga Mihály szerdán reggel az ATV kérdésre, felkérte-e Orbán Viktor a jegybank elnökének. Az Index információi szerint ugyanis hétfőn délután – kormányközeli alapítványi megbízásából – egy 4-5 ezer kérdőíves, nagy mintás közvélemény-kutatást kezdtek el lekérdezni országszerte. A kérdezőbiztosok arra is kíváncsiak voltak, hogy a megkérdezettek mit szólnának ahhoz, ha Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter lenne a Magyar Nemzeti Bank (MNB) következő elnöke.

Mit lehet tudni? Arról, hogy Nagy Márton vagy Varga Mihály lehet az MNB éléről távozó Matolcsy György utóda, már tavaly decemberben is lehetett hallani. Azt is tudni, hogy a mindenkori miniszterelnök tesz javaslatot az új jegybank elnök személyére. Orbán Viktor miniszterelnök karácsony előtt a kormányinfójáról távozóban egy újságíró kérdésére, hogy mikor jelöl új MNB-elnököt, azt válaszolta: jövő márciusban. Azaz heteken belül hivatalos is lehet a jelölés.

Mehet: az OTP visszavásárolhatja saját részvényeit

Rábólintott a jegybank, az év végéig 60 milliárd forintnak megfelelő összegben jogosult saját részvényt visszavásárolni az OTP.

Mi történt? Az OTP Bank Nyrt. elsődleges alapvető tőkeinstrumentum (CET1) visszavásárlási egyedi engedélyt kapott a Magyar Nemzeti Banktól, eszerint 60 milliárd forintnak megfelelő összegben jogosult saját részvényt visszavásárolni az év végéig – írta meg az EconomX. Az engedélyben meghatározott teljes összeg azonnal levonásra kerül a szavatoló tőkéből a jogszabályoknak megfelelően

Kontextus. Tavaly szeptember végén 602 180 darab saját részvény volt az OTP Bank tulajdonában, ami 0,22 százalékos tulajdoni arányt jelentett. Az OTP Bank szavatoló tőkéje 2023 harmadik negyedévének végén 4 489,776 milliárd forintot tett ki. A pénzintézet az Európai Bankhatóság (EBA) tavalyi uniós szintű stressz teszt felmérésén előkelő helyen végzett mintegy 70 európai bank között.

Jelentős figyelmeztető bírságot szabott ki a jegybank egy pénzinézetre

25 millió forintos bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Cetelem Bankra egyebek mellett a vállalatirányítás, hitelkockázat és az IT-biztonság terén feltárt hiányosságok miatt.

Mi történt? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 25 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Cetelem Bankra egyebek mellett a vállalatirányítás, hitelkockázat és az IT-biztonság terén feltárt hiányosságok miatt.

Mi volt a probléma? Az MNB átfogó vizsgálatot folytatott a magyar cetelem banknál 2020. március 31-től a vizsgálat lezárásáig, áttekintve annak működését. Ajegybank megállapította, hogy a bank nem jogszabályszerűen azonosította és tartja nyilván munkavállalóit a javadalmazás kapcsán, és javadalmazási politikája nyilvánosságra hozatali része sem megfelelő. Hiányosnak bizonyult kiszervezési politikája, általános üzletszabályzata pedig nem tartalmazott minden kiszervezett tevékenységet.

Nagy Márton nem érti a Matolcsy-csapatot: Vakarom a fejem, hogy mi a helyzet

Kritikusan nyilatkozott a jegybank működéséről és kamatpolitikáról Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter az Indexnek nyilatkozva mondta azt, hogy „amikor egy kormányzati szereplő nyilatkozik a kamatpolitikáról, akkor az nem azt jelenti, hogy nyomást helyezünk az MNB-re. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a gazdaságpolitika nem értelmezhető a monetáris politika nélkül.”

Nagy Márton az alábbi pontokban lát kritikusan. Szerinte a jegybank idáig azt hangsúlyozta, hogy az inflációt kell figyelni, ami véleménye szerint helyes volt.

Én küklopsz üzemmódnak hívom ezt a dolgot, és azt hittem, hogy ebben az üzemmódban van. Januárban a 4 százalék körüli szintet közelíthette meg az infláció, így most, hogy 10 százalékon van az irányadó kamat, brutális, 6 százalékos mértéket ér el a reálkamat. Önmagában nem az a brutális, hogy pozitív a reálkamat, annak nagysága fogja vissza a gazdaságot. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a piac már gyorsabb, nagyobb mértékű kamatcsökkentést árazott be.

Ismét nagyot vágott a jegybank az alapkamaton

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 75 bázisponttal 10,00 százalékra csökkentette az alapkamatot idei első kamatdöntő ülésén kedden, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak – írja az MTI.

A kamatcsökkentésre a forint erősödéssel reagált. Az euróval szemben például  a 389,3-es árfolyamról pillanatok alatt 387-re erősödött.

Legutóbbi, decemberi kamatdöntő ülésén is 75 bázisponttal csökkent az alapkamat, 10,75 százalékra. Virág Barnabás, az MNB alelnöke január közepén úgy fogalmazott, hogy a rendelkezésre álló információk alapján ugyanannyi érv szól amellett, hogy a január végi kamatdöntő ülésen 75 bázisponttal vagy 100 bázisponttal csökkentsék a kamatokat.

Ott folytatja a forint, ahol hétfőn abbahagyta

Kedden délelőtt megint 390 felett jár az euró jegyzése, ami 0,2 százalékos gyengülést jelent a forint szempontjából, írja a Portfolio.

A lap cikke szerint a mai kamatdöntés mellett a nemzetközi hangulat aggaszthatja a piacot. A fő kérdés, hogy gyorsít-e az eddigi tempón a jegybank.

A régióban a lengyel zloty 0,1 százalékos, a cseh korona pedig 0,2 százalékos gyengüléssel kezdett szintén.

Találhatunk otthon egymilliót érő papír 200 forintost?

Laikus emberek százai gondolhatják, hogy milliós értékek vannak a kezükben, pedig a komolyabb gyűjtők 1946 utáni forintokból csak hajtatlan, hibátlan állapotút szeretnek eltenni, már amennyiben ez lehetséges. Ezek ára adott esetben a hajtott, szakadt használt bankjegy akár húsz- harmincszorosa is lehet, közölte a 24.hu megkeresésére Lővey Béla, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének (MÉE) munkatársa.

A hét elején a hvg.hu írta meg a Vatera közlése alapján, hogy tavaly két darab, 2007-ben nyomott papír 200 forintos közel egymillió forintért kelt el, aminek hallatára sokan elkezdték keresni a régi bankjegyeket otthonaikban, de jó eséllyel nem ebből fognak meggazdagodni.

Lővey Béla kérdésünkre válaszolva azt mondta, a forint bankjegyek népszerűek a gyűjtők körében, mert a legtöbb kezdő gyűjtő számára is elérhető, megfizethető áron össze lehet szedni egy induló gyűjteményt, ha a minőségi igényekből engednek.

Beleszállt az MNB főközgazdásza Parragh Lászlóba

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hangvételétől elütő, már-már személyeskedő írásban, hét pontban támadta Parragh László múltbéli kijelentéseit Kuti Zsolt, a jegybank főközgazdásza.

Mi történt? Az elmúlt közel két év gazdaságpolitikai fejetlenségében a „politikacsinálók” és „szakemberek” egymásra mutogatva próbálták a másikat okolni a problémákért. A kezdetben Matolcsy-Varga párbajnak induló történetbe beszállt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is és néha Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is. Kuti Zsolt most tételesen, hét pontban reagált Parragh korábbi kritikáira, kiemelve, hogy

a gazdaságpolitikai viták hasznosak egy kihívásokkal teli időszakban. Ennek azonban alapvető feltétele, hogy azok tényeken és hiteles érveken alapulnak. A valótlanságokra épülő állítások ezzel szemben legfeljebb hangulatkeltésre és a gazdaságpolitikai mozgástér szűkítésére alkalmasak.”

Ekkora lehet az alapkamat a nyárra

Mivel a vártnál gyorsabban csökken az infláció, a jegybank átmenetileg megnövelheti a kamatvágási lépéseket. Az MNB alelnöke egy bécsi konferencián beszélt a várható jegybanki kamatpolitikáról.

Mit mondott pontosan? Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az Euromoney konferencián a Bloomberg tudósítása szerint azt mondta, a jegybank átmenetileg megnövelheti az eddigi 75 bázispontos kamatvágási lépéseket egy teljes kamatpontra, azaz 100 bázispontra az infláció vártnál nagyobb csökkenése miatt.

Ez meglepetés? A mérték annyiban nem meglepetés, hogy már a decemberi 75 bázispontos kamatdöntéskor is utalt a 100 bázispontos lépés nagyobb valószínűségére, mintegy felkészítve rá a piacot. A mostani jelzés szerint a 100 bázispontos vágás akár 3 hónapon át is bekövetkezhet.

Betáraztak: az egyik legnagyobb aranykészlettel a magyar jegybank bír a régióban

A magyar aranykészlet 2018-ban a korábbi érték tízszeresére ugrott, majd 2021-ben megháromszorozódott.

Az Arany Világtanács (World Gold Council – WGC) friss tájékoztatása alapján a valaha kibányászott arany nagyjából ötöde lehetett a jegybankok kezében tavaly szeptemberben.

Az Egyesült Államok rendelkezett a világ legnagyobb aranytartalékával, összesen 8133 tonnával. Mögöttük Németország állt a második helyen 3352,6 tonnával, illetve Olaszország a harmadikon 2451,8 tonnával. A sorban utánuk Franciaország (2436,9 tonna), Oroszország (2332,7 tonna), Kína (2191,5 tonna), Svájc (1040 tonna) és Japán (846) következett.

Elmarad a nyugdíjprémium jövőre?

A MNB friss jelentése szerint a nyugdíjasoknak jövőre nem járhat majd a várt prémium, ugyanis a gazdaság lelassulása miatt az elvárások lefelé módosulnak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi előrejelzése rontotta a jövő évi GDP-növekedésre vonatkozó prognózist, és eszerint a magyar gazdaság 2024-ben 2,5-3,5 százalékkal fog bővülni. Emiatt a kormánynak nem lesz kötelessége nyugdíjprémiumot fizetni – igaz, nem is lesz tilos, emlékeztet az mfor.hu.

A jövő évre 2022 szeptemberétől idén júniusig 3,5-4,5 százalék közötti GDP-növekedési előrejelzést tartott a jegybank, ám 2023 szeptemberében, majd decemberben egyaránt 0,5-0,5 százalékkal alacsonyabbra várták a gazdasági növekedés várható ütemének alsó és felső határértékét.

Telex: Többet fizetünk az államadósság kamataira, mint a görögök, pedig nekik kétszer annyi a tartozásuk

A magyar állam jóval drágábban adósodott el, mint a többi ország vezetése. A jegybank előrejelzése szerint a jövőben is mintegy 3500 milliárd forintot kell majd az államadósság kamataira fordítanunk.

Majdnem megduplázódtak 2023-ban a magyar állam kamatkiadásai, így több mint háromezer milliárd forintot kell költenünk csak a magunk előtt görgetett adósságaink kamataira. Az MNB legutóbbi Inflációs Jelentéséből kiderül, hogy

a magyar GDP 4,3 százaléka megy el erre, ami az EU országai között a legnagyobb érték, még a korábbi csúcstartó olaszokat is megelőztük ebben a mutatóban.

Kiakadt a jegybank a bizalmi vagyonkezelő állításain

Visszautasítja a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő állításait a jegybank, szerintük ők nem teremtettek ellenséges hatósági környezetet, csak a dolgukat végezték.

Miután rekordbírságot kapott a jegybanktól, a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. az ellenséges hatósági környezetre hivatkozva 2023. december 31-i hatállyal visszaadja működési engedélyét – számoltunk be a Forbes.hu-n is cég közléséről. A vállalat szerint ők minden felügyeleti hatósági eljárással kapcsolatban a legteljesebb mértékben együttműködőek voltak, a bírságot – bár jogilag megtámadta – a cég azonnal befizette. Ugyanakkor szerintük a jegybanki eljárásmód arra engedett következtetni, hogy 

„működésünk nem kívánatos az MNB számára.”