Best WordPress Hosting
 

Pénteken 16 óráig mondhatnak le a képviselőjelöltek és a polgármesterjelöltek

Pénteken 16 óráig mondhatnak le a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán induló jelöltek; az ezt követően bejelentett lemondások nem alkalmasak a joghatás kiváltására, azaz a jelöltre leadott szavaztok érvényesnek számítanak.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a jelölt kiesik, ha a magyarországi szavazás megkezdése előtt a központi névjegyzékből törik, elveszíti a választhatóság jogát, vagy a jelöltet állító jelölőszervezetet törlik a jelölőszervezetek, listák nyilvántartásából. Kiesik a jelölt akkor is, ha június 7-én (pénteken) 16 óráig a jelölésről írásban lemond.

A kiesett jelölteket törölni kell az egyéni szavazólapokról, vagyis „lehúzzák” őket a szavazólapról, és a jelölt kieséséről a szavazatszámláló bizottság a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen is tájékoztatja a választópolgárokat.

Hazánk EU-elnöksége alatt a bizottság „mérsékelt aktivitást” fog tanúsítani a magyar eljárásokban

Lassan három éve vizsgálja a hulladékkoncessziós rendszert az Európai Bizottság, de az biztosnak tűnik, hogy a következő fél évben nem lesz előrelépés. Egy belső dokumentum szerint Brüsszelben megígérték, hogy ha a kormány együttműködő, a magyar EU-elnökség idejére elássák a csatabárdot.

Hadicsel volna az új orosz offenzíva, vagy tényleg ennyit tud csak az orosz hadsereg?

Amikor május elején orosz csapatok kezdtek el behatolni az Ukrajna északkeleti részén fekvő Harkiv megyébe, sokan úgy gondolták, hogy elérkezett a Kijev által is sokat emlegetett nyári offenzíva ideje, és hamarosan az ország második legnagyobb települése is ostrom alá kerülhet. Ehhez képest mostanra úgy tűnik, nemcsak az orosz offenzíva akadt meg, de az ukránok is átmentek kisebb ellentámadásokba. Nézzük, mi lehetett Moszkva célja a harkivi támadással és milyen irányba mozoghatnak a frontvonalak a következő hetekben.

Titkos viszonyáról mesélt a páciens a pszichológusának, kiderült, hogy a férjével csalja

Egy ausztrál pszichológus alig kapott levegőt, miután rájött, hogy férje elhagyja őt egy betegéért, állítása szerint teljesen összeomlott az élete – írja a Daily Mail. A névtelenséget kérő pszichológus történetét a Toni és Ryan podcastban osztották meg,

A nő egyik páciense arról beszélt neki, hogy lefeküdt egy nős férfivel és most rettenetes bűntudata van. Azt is mondta, hogy a férfi készül elhagyni a feleségét, és, hogy szerelmesek egymásba. A pszichológus igyekezett a tőle telhető legjobb tanácsokkal ellátni a beteget, egyáltalán nem fogott gyanút.

Csak egy héttel később jött rá, hogy közvetlenül érintett az ügyben.

Míg az ellenzékiek azon torzsalkodnak, ki buktatta meg a polgármestert, a Fidesz csöndben visszafoglalhatja Miskolcot

Ha a politikával foglalkoznék, ott ülnék a Szinva alatt, és rettegnék a háborútól

– mondja a híd korlátjának támaszkodva egy késő ötvenes férfi, közben a fejével az alattunk siető patakra biccent. Autószerelő, de a „békésebb fajtából”. Választani azért elmegy, már ha időben hazaér a Balatonról Bulgárföldre.

A barátnőjére váró, KFC-s pólós fiatal az avasi panelsorok tövében elmondja, neki a demokrácia helyett a melóról szól a vasárnap. Reggel hattól este hatig tart majd a robot, így, ha akarna sem tudna szavazni. De nem is akar.

A pólójánál fogva emelte meg a kislányt a zsiráf

Kétéves kislányt próbált kiemelni az autóból egy zsiráf a texasi Fossil Rim Wildlife Centerbe egyik szafaritúráján – írja az ABC. Egy texasi család június 1-én látogatott ki a helyszínre, ahol kocsiból lehet közelebbről megnézni a vadállatokat.

A kétéves Paisley Toten szülei autójának platóján ült anyjával, és a zsiráfot etette, amikor az hirtelen megragadta a pólójánál, majd megemelte.

Az esetet többen is megörökítették, köztük az anya, Sierra Robert. A kislányt végül elengedte a példány, és nem sérült meg, anyja karjaiba esett vissza. A Fossil Rim Wildlife Center oldalán olvasható szabályok szerint biztonsági okból csak a zsiráfokat szabad kézzel etetni a túrák során.

Új fenyegetésekkel és csapásokkal tolja meg Putyin a Fidesz békekampányát

Minden héten közelebb vagyunk a háborúhoz – mondta szokásos pénteki rádióinterjújában múlt héten Orbán Viktor, és ebben igaza is van, csak nem úgy, ahogyan ezt ő és a kormánypárti propaganda sulykolja hatalmas erőkkel. Szerintük arról van szó, hogy Ukrajna egyre kiterjedtebb és sokrétűbb nyugati támogatása miatt „centiméterekre vagyunk a tényleges pusztítástól”, egy Oroszország és a Nyugat/NATO közötti háborútól.

Ez azonban továbbra is nagyon valószínűtlen, hiszen jól látható, hogy a vezető nyugati hatalmak közvetve sem akarnak támadólag fellépni. Például az amerikai kormányzat heteken át tartó ukrán könyörgés-nyomasztás után is csak ahhoz járult hozzá, hogy a Harkiv megye északi részét Oroszországból támadó csapatok ellen használhassanak amerikai fegyvereket, de még itt is fenntartott korlátozásokat.

Orosz részről egy NATO elleni háború öngyilkosság lenne. Az orosz hadsereg az ukránon sem tud felülkerekedni több mint két éve, és bár általános mozgósítással sok millió embert szólíthatna fegyverbe, nagy részüket nem tudná mivel felszerelni. Egy elhúzódó háborúban óhatatlanul érvényesülne a nyugati szövetségi rendszer nyomasztó gazdasági fölénye, nem is beszélve arról, hogy közvetlen háború esetén aligha engednék a tengeri orosz olajexport zavartalan folytatódását.

Búcsút mondhatunk a 100 százalékos narancslének

Évek óta pusztulnak az ültetvények a világ két legnagyobb narancsexportőr országában, de az idei krízis lehet az eddigi legnagyobb. Magyarországon két év alatt 79 százalékot drágult a narancslé, a fogyasztásunk ezért majdnem felével esett vissza. A szakma kétségbeesetten keresi a kiutat, és fontolgatják: törvénymódosítást kezdeményeznek, hogy a mandarinlével felütött lé is narancslé lehessen.

Egyszeri fogyasztóként nem feltétlenül jut el hozzánk a hír, de masszívan pusztulnak a világ legnagyobb narancsültetvényei. A gyümölcs és a dzsúsz drágulása miatt persze szívjuk a fogunkat, de az elmúlt évek inflációs vadulása után talán már beletörődtünk, hogy ez az élet rendje, az árak felszökése mögött húzódó okokat pedig kevéssé firtatjuk. Biztosan az energia- és üzemanyagárak miatt van, másoknak talán a klímaváltozás is beugrik, a narancsszívű választópolgároknak meg alighanem Brüsszel, meg a háborús inflációja.

A narancskrízis azonban létező és évről évre egyre súlyosbodó jelenség: az lenne a háborúk és a szállítmányozási kihívások nélkül is. Tavaly is írt már róla a HVG, azóta aztán még rosszabbra fordult a helyzet, olyannyira, hogy a gyümölcslégyártók és az őket képviselő szervezetek már azt keresik, hogyan lehetne felütni más citrusokkal a dzsúszt úgy, hogy ne kelljen bankot robbantani egy-egy dobozért, és ne is tűnjön fel, hogy amit iszunk, az már valójában nem is narancs.