Megállt a forgalom egy kaliforniai autópályán, miután egy medve sétált az úttestre – írja a UPI. Az esetről videó is készült, az állat láthatóan nem zavartatta magát, nyugodtan bandukolt.
Az eset helyi idő szerint május 14-én, este hét óra körül történt Santa Claritában.
A példány komótosan sétált fel az úttestre, körülnézett, megfordult, majd visszatért a dombok közé.
Szakembereket kellett riasztani egy floridai iskolához, miután egy hatalmas aligátor bukkant fel a környéken – írja a UPI. A Pinellas megyei seriffhivatal szerint a méretes példány egy általános iskolába járó gyerekek által használt ösvényen volt.
A hatóságok kapcsolatba léptek az állami hal- és vadvédelmi hivatallal, hogy segítsenek áttelepíteni a 3,8 méter hosszú hüllőt.
Amíg a szakértők kiérkeztek, a seriffhivatal biztosította a területet, hogy az állat ne okozzon sérülést.
A Seaside Aquarium szerint első alkalommal sodródott partra a Himantolophus sagamius faj egyik egyede Oregonban – írja a Yahoo. A korbácsoshalak közé tartozó állat a tenger mélyén él.
A tetemet srandolók találták meg a Cannon Beach közelében.
Az akvárium szerint a világon eddig mindössze 31 példányt jegyeztek fel, ezért a felfedezés rendkívül értékes.
A magyar hagyományban az ázsiai származás fontossága mind a mai napig élénken él, a tényleges honfoglaló ősök mellett a hunokkal, szkítákkal, a kipcsakokkal vagy éppen a mongolokkal is sokan hajlamosak kapcsolatot feltételezni. A vélt rokonság hátterében gyakran kulturális hasonlóságok állnak – keleti eredetű, nomád, lovas hagyományokkal bíró népekkel szeretjük párba állítani magunkat.
Akad azonban még egy, talán kevésbé szembeötlő egyezés: a környezet. Az érintett népcsoportok mind az eurázsiai sztyeppvidéken, ezen a Közép-Ázsiától a Kárpát-medencéig nyújtózó füves pusztán éltek, ez pedig kultúrájukra is nagyban hatott, elég a magyar mitológia turulmadarára gondolni, amely bizony szintén a sztyepp lakója. Noha számos ősi nép mára eltűnt, a környezet – változó mértékig – megmaradt, napjaink Magyarországának területén most is élnek olyan állatok és növények, amelyek közeli rokonait távoli vidékeken, akár Mongóliában is kereshetjük.
Ezen különleges vidék fajainak tanulmányozásával foglalkozik Dr. Sramkó Gábor, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszékének egyetemi adjunktusa, az Evolúciós Genomikai Kutatócsoport vezetője. A szakember kollégáival genomi vizsgálatok révén igyekszik jobban megérteni az egyes állatok és növények rokoni kapcsolatait, származását, állományának helyzetét és sok más vonását.
A ragadozó életmódú kardhalak és vitorláskardoshalak jellegzetessége hosszú, kardszerű csőrük. Ezen állatokat a szakértők az óceánok leggyorsabb úszói között tartják számon – írja az IFLScience.
A leggyorsabb fajokat a vitorláskardoshalak között lehet megtalálni. Ezen állatok akár 3 méter hosszúra is megnőhetnek, testük pedig tökéletesen alkalmazkodott a vízi életmódhoz, hátukon hatalmas, vitorlaszerű úszó fejlődött ki.
A nemhez két faj tartozik, az atlanti, illetve az amerikai vitorláskardhal, előbbi az Atlanti-óceán és a Karib-térség, utóbbi pedig a Csendes- és az Indiai-óceán lakója. Az 1940-es években a kutatók úgy becsülték, hogy ezen állatok sebessége a 108 kilométer per órát is elérheti, egy 2015-ös tanulmány alapján ugyanakkor vadászataik során nem haladják meg a 36 kilométer per órát. Az extrém sebességet a halak valószínűleg nem képesek sokáig fenntartani.
Rendkívül ritka fejlábút sikerült megörökíteni a Csendes-óceán mélyén – írja az IFLScience.
A videón az látható, ahogy az állat a kamera felé közeledve biolumineszcens karját kinyújtva kapaszkodik meg a készülékben.
A példány hamar rájöhetett, hogy a kamera nem zsákmány, így tovább is állt.
Arra figyelmeztették a Spanyolország és a Gibraltári-szoros körül mozgó kis hajókat, hogy maradjanak a partok közelében, miután újabb jachtot süllyesztettek el a térség kardszárnyú delfinjei – írja a The Independent. A hatóságok arra kérik a kapitányokat, hogy a nyári hónapokban kerüljék az interakciókat az állatokkal.
A legutóbbi támadásban egy 15 méter hosszú jacht süllyedt el a marokkói vizekben, a kétfős legénységet sikerült kimentenie egy arra járó olajszállítónak. Az elmúlt években több hasonló eset is történt a régióban, az állatok tavaly még egy vitorlásversenyt is megzavartak, és a szokatlan viselkedés már az északi-tengeri állománynál is megjelent.
Spanyolország közlekedési és környezetvédelmi minisztériuma, valamint a spanyol kereskedelmi tengerészet május 14-én közleményt adott ki, amelyben arra szólították fel a vitorlásokat és a kisebb motorcsónakokat, hogy május és augusztus között óvakodjanak a kardszárnyúaktól.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME) szerint májustól lehet számítani a termetes tőrösdarazsak feltűnésére, de ezek a rovarok az emberekre, a háziállatokra nem veszélyesek – írja az MTI. Az MME közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a kertek, parkok gyepén, illetve korhadó fák közelében, esetleg a komposztnál akár nagy tömegben is keringő termetes tőrösdarazsak az emberekre, a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor biológiai úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot.
Ártalmatlanságuk miatt a Magyarországon élő féltucatnyi faj irtása felesleges, ráadásul az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke ötvenezer forint, elpusztításuk éppen ezért törvénytelen is.
A tudatlanság azonban évről évre számos ilyen állat pusztulását okozza, amikor a felesleges pánikkeltés hatására a munkájukat nem kellő szakmai felkészültséggel végző rovarirtók tömegesen mérgezik meg a tőrösdarazsakat.
Hetek óta egy mérges kígyóval utazik együtt autójában egy ausztrál nő – írja a Newsweek. A váratlan útitárs feltehetőleg akkor juthatott be a kocsiba, amikor nyitva volt az ajtaja, és azóta nem mozdult el új lakhelyéről.
Lisa Kournelis még a múlt hónapban vette észre, hogy a hüllő beköltözött gépjárművébe, de négy próbálkozás után sem sikerült „kilakoltatnia” a betolakodót.
Végül úgy döntött, hogy a furcsa helyzet ellenére is használni fogja kocsiját, azóta pedig védőfelszerelésben vezet, hogy elkerülje az esetleges harapásokat.
Dinnyét lopott egy medve egy kaliforniai családtól, az estről videó is készült – számolt be róla az ABC7. A felvételen az látható, amint az éhes ragadozó egy garázsban ólálkodik, majd kitárja az előtte álló hűtő ajtaját és egy dinnyét vesz elő belőle.
A család elmondása szerint korábban még egyikük sem látott medvét ilyen közelről. Azt is elárulták, hogy az állat először a fagyasztóban lévő élelmiszereket vizsgálta meg, azok azonban nem nyerték el a tetszését, így végül a frissítő gyümölcsön állapodott meg.
Ezután kicsivel arrébb leült, hogy kényelmesen elfogyassza zsákmányát, majd visszasétált a hegyekbe, ahonnan jött.
Ha egy ember képes percekig visszatartani a lélegzetét, az már megsüvegelendő képesség, akadnak azonban olyan állatok, amelyek ennél is tovább bírják. Nem árulunk el nagy titkot, az érintett fajok életmódja a vízhez kötődik.
Az, hogy pontosan melyik állat a rekorder ezen a téren, nem egyértelmű – írja az IFLScience.
A leghosszabb dokumentált merülés alapján a cím a Cuvier-féle csőrösceteké, egy, a faj 23 egyedét vizsgáló kutatás során a szakértőknek sikerült megfigyelniük, ahogy az egyik példány 3 órán és 42 percen át maradt a felszín alatt.
Az elmúlt hetekben rengeteg beteg és éhező pelikánt találtak a kaliforniai partokon, az állatok közül sok elpusztult – írja az AP. A vízimentők a hét elején két tucat beteg egyedet észleltek Newport Beach egyik mólóján, majd vadvédelmi szakértőket hívtak segítségül.
Debbie McGuire, a Huntington Beach-i Wetlands and Wildlife Care Center ügyvezető igazgatója szerint a madarak a legutóbbi olyan csoportot alkotják, amelyet megpróbáltak megmenteni. Az elmúlt időszakban több mint száz másik pelikánt fogadtak be, az egyedek vérszegények, kiszáradtak és le vannak fogyva.
McGuire szerint válsághelyzet van, az állatok éheznek, és ha nem veszik őket gondozásba, elpusztulnak.
Legyengült bálna sodródott partra vasárnap Delaware-ben – írja a 6 abc. Az állatot helyi idő szerint délelőtt 11 óra körül fedezték fel.
A MERR (Marine Education, Research, and Rehabilitation Institute) szakértői szerint a példány egy majdnem felnőtt közönséges barázdásbálna. A mintegy 15 méter hosszú állat rendkívül le van soványodva, ami valamilyen betegségre utalhat.
A barázdásbálnák alapvetően a partoktól távol élnek, és a tenger mélyén mozognak. Az állatok jellemzően nem közelítik meg a partokat, kivéve, ha legyengültek.
Kígyókat tartalmazó zacskót rejtett a nadrágjába egy utas a floridai Miami Nemzetközi Repülőtéren – írja a The Independent. A biztonságiak megállították a férfit, miután a berendezések anomáliát mutattak ki nála április 26-án. Utóbb beismerte, hogy hüllőket rejteget.
A Közlekedésbiztonsági Hivatal (TSA) által közzétett képeken két kis rózsaszín kígyó, illetve az azokat őrző tasak látható.
A rendőrséget, valamint a vám- és határőrséget is riasztották, az állatokat pedig biztonságosan átadták a Floridai Hal- és Vadvédelmi Hivatalnak.
Egy új tanulmány ismét megerősíti, hogy a szumátrai orangutánok rendkívül intelligensek: gyógynövényekkel kezelik sérüléseiket – írja a The Guardian. A szakértők egy hímet figyeltek meg, amint a pofáján lévő sebre egy gyulladás- és fájdalomcsillapító hatású növény nedvét és megrágott leveleit viszi fel.
Nem először dokumentálták vadon élő állatok öngyógyítását, korábban láttak például csimpánzokat, amint féregfertőzések kezelésére alkalmas növényeket rágnak, illetve rovarokat visznek fel a bőrükre.
A mostani ugyanakkor az első eset, amikor megfigyelik, ahogy egy vadon élő állat nyílt sebét kezeli valamilyen gyógyhatású anyaggal.
Ritka állatot, egy fehér kardszárnyú delfint láttak Dél-Kalifornia partjainál egy bálnafigyelő hajó utasai és legénysége – írja az AOL. A Catallac, a Newport Landing cég hajója április 30-án mintegy 14 kilométerre járt a partoktól, a csoport barázdásbálnákat nézett, amikor Dani Fasser kapitány valami izgalmasra lett figyelmes a távolban.
Távcsövet ragadott, és kiderült, hogy egy öt-hét kardszárnyúból álló csapat épp egy tengeri élőlényből lakmározik a messzeségben.
Közelebb kerültek a hajóval, és ekkor pillantották meg Frostyt, az évek óta ismert fehér példányt.
A látogatók, köztük gyerekek szeme láttára ejtett el, illetve falt fel egy egész kacsacsaládot egy állatkerti medve – írja a USA Today. Az eset a seattle-i Woodland Park Zoo-ban történt, és videó is készült róla.
Az eredetileg a TikTokra feltöltött felvételen az látható, ahogy a nőstény kacsa fiókáival a medvék kifutójában lévő tavacskán úszkál. Juniper, a kétéves barnamedve egyszer csak felfigyel a madarakra, majd a vízbe veti magát.
A ragadozó egyesével vadászta le a kiskacsákat, a látogatók elborzadva figyelték a jelenetet.
Vezetett esti sétákon vehetnek részt az érdeklődők május 16. és szeptember 26. között a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az esti séták a kert rendes nyitvatartási ideje után indulnak, rendszerint 18:30-kor. A résztvevőket kisebb létszámú csoportokban kalauzolják el a kulisszák mögötti világba az állatkertet jól ismerő, évtizedes tapasztalatokkal rendelkező szakemberek – írja az MTI.
Az állatkerten belül egy tucat különféle helyszínre, állatházba szerveznek kulisszák mögötti látogatást, egy-egy esti séta alkalmával fő programként három helyszínt tekintenek meg. A kínálatot alkalomról alkalomra váltogatják, így az eseményre többször visszatérő vendégek számára is mindig új látnivalókat és élményeket tudnak biztosítani.
Az esti sétákon felkeresett helyszínek között van például
Második alkalommal sikerült kamerát csatolnia egy fehér cápára a massachusettsi Cape Codban működő Atlantic White Shark Conservancy (AWSC) csapatának – írja a Fox News. Megan Winton, az AWSC munkatársa és Chip Michalove, az Outcast Sportfishing kapitánya Dél-Karolinánál fogott ki egy 2,7 méter hosszú nőstényt, amelynek hátúszójánál kamerát és GPS-jeladót helyeztek el, majd elengedték.
A nyomkövető nagyjából egy évig fogja közvetíteni az állat mozgását.
Az AWSC-nek eddig több mint 700 fehér cápát sikerült katalógusba vennie az Atlanti-óceán északnyugati részén. Az újonnan megjelölt példány a szervezet Sharktivity nevű alkalmazásán keresztül is nyomon követhető.
Bizarr, kocsonyás állagú tengeri élőlények sodródtak partra a Csatorna-szigetekhez tartozó Guernsey-n – írja a BBC. A medúzaszerű kolóniák apró állatkákból, a Velella velella fajhoz tartozó hidrozoákból állnak.
Ezen élőlények összeállva olyan telepeket hoznak létre, amelyek a szél segítségével haladnak a tenger felszínén. Liz Sweet tengerbiológus szerint a tömeges partra sodródást valószínűleg a szél okozta. Mint hozzátette, az állatok csíphetnek, mérgük viszont nem erős.
„Bárhol, ahol erős szárazföldi szél fúj, előfordulhatnak ilyen tömeges partra vetődések” – mondta a szakértő.