Megállt a forgalom egy kaliforniai autópályán, miután egy medve sétált az úttestre – írja a UPI. Az esetről videó is készült, az állat láthatóan nem zavartatta magát, nyugodtan bandukolt.
Az eset helyi idő szerint május 14-én, este hét óra körül történt Santa Claritában.
A példány komótosan sétált fel az úttestre, körülnézett, megfordult, majd visszatért a dombok közé.
Szakembereket kellett riasztani egy floridai iskolához, miután egy hatalmas aligátor bukkant fel a környéken – írja a UPI. A Pinellas megyei seriffhivatal szerint a méretes példány egy általános iskolába járó gyerekek által használt ösvényen volt.
A hatóságok kapcsolatba léptek az állami hal- és vadvédelmi hivatallal, hogy segítsenek áttelepíteni a 3,8 méter hosszú hüllőt.
Amíg a szakértők kiérkeztek, a seriffhivatal biztosította a területet, hogy az állat ne okozzon sérülést.
A Seaside Aquarium szerint első alkalommal sodródott partra a Himantolophus sagamius faj egyik egyede Oregonban – írja a Yahoo. A korbácsoshalak közé tartozó állat a tenger mélyén él.
A tetemet srandolók találták meg a Cannon Beach közelében.
Az akvárium szerint a világon eddig mindössze 31 példányt jegyeztek fel, ezért a felfedezés rendkívül értékes.
A ragadozó életmódú kardhalak és vitorláskardoshalak jellegzetessége hosszú, kardszerű csőrük. Ezen állatokat a szakértők az óceánok leggyorsabb úszói között tartják számon – írja az IFLScience.
A leggyorsabb fajokat a vitorláskardoshalak között lehet megtalálni. Ezen állatok akár 3 méter hosszúra is megnőhetnek, testük pedig tökéletesen alkalmazkodott a vízi életmódhoz, hátukon hatalmas, vitorlaszerű úszó fejlődött ki.
A nemhez két faj tartozik, az atlanti, illetve az amerikai vitorláskardhal, előbbi az Atlanti-óceán és a Karib-térség, utóbbi pedig a Csendes- és az Indiai-óceán lakója. Az 1940-es években a kutatók úgy becsülték, hogy ezen állatok sebessége a 108 kilométer per órát is elérheti, egy 2015-ös tanulmány alapján ugyanakkor vadászataik során nem haladják meg a 36 kilométer per órát. Az extrém sebességet a halak valószínűleg nem képesek sokáig fenntartani.
Rendkívül ritka fejlábút sikerült megörökíteni a Csendes-óceán mélyén – írja az IFLScience.
A videón az látható, ahogy az állat a kamera felé közeledve biolumineszcens karját kinyújtva kapaszkodik meg a készülékben.
A példány hamar rájöhetett, hogy a kamera nem zsákmány, így tovább is állt.
Arra figyelmeztették a Spanyolország és a Gibraltári-szoros körül mozgó kis hajókat, hogy maradjanak a partok közelében, miután újabb jachtot süllyesztettek el a térség kardszárnyú delfinjei – írja a The Independent. A hatóságok arra kérik a kapitányokat, hogy a nyári hónapokban kerüljék az interakciókat az állatokkal.
A legutóbbi támadásban egy 15 méter hosszú jacht süllyedt el a marokkói vizekben, a kétfős legénységet sikerült kimentenie egy arra járó olajszállítónak. Az elmúlt években több hasonló eset is történt a régióban, az állatok tavaly még egy vitorlásversenyt is megzavartak, és a szokatlan viselkedés már az északi-tengeri állománynál is megjelent.
Spanyolország közlekedési és környezetvédelmi minisztériuma, valamint a spanyol kereskedelmi tengerészet május 14-én közleményt adott ki, amelyben arra szólították fel a vitorlásokat és a kisebb motorcsónakokat, hogy május és augusztus között óvakodjanak a kardszárnyúaktól.
Sikerült megmenteni azt a pórul járt rókakölyköt, amelynek feje egy mosogató lefolyójába szorult be Angliában – írja az IFLScience. Az állathoz múlt héten szálltak ki a South Essex Wildlife Hospital munkatársai.
Tom Linsel állatorvos megállapította, hogy az egyed órák óta be volt szorulva, mancsai pedig megsérültek, ahogy megpróbált kiszabadulni. A szakértőknek végül némi türelemmel sikerült kihúzniuk az állat fejét a lefolyóból, majd a kölyköt visszavitték a kórházba, ahol ellátták sebeit.
Az állat már jól van, és azóta visszaengedték azon a területen, ahol megtalálták.
Hetek óta egy mérges kígyóval utazik együtt autójában egy ausztrál nő – írja a Newsweek. A váratlan útitárs feltehetőleg akkor juthatott be a kocsiba, amikor nyitva volt az ajtaja, és azóta nem mozdult el új lakhelyéről.
Lisa Kournelis még a múlt hónapban vette észre, hogy a hüllő beköltözött gépjárművébe, de négy próbálkozás után sem sikerült „kilakoltatnia” a betolakodót.
Végül úgy döntött, hogy a furcsa helyzet ellenére is használni fogja kocsiját, azóta pedig védőfelszerelésben vezet, hogy elkerülje az esetleges harapásokat.
Dinnyét lopott egy medve egy kaliforniai családtól, az estről videó is készült – számolt be róla az ABC7. A felvételen az látható, amint az éhes ragadozó egy garázsban ólálkodik, majd kitárja az előtte álló hűtő ajtaját és egy dinnyét vesz elő belőle.
A család elmondása szerint korábban még egyikük sem látott medvét ilyen közelről. Azt is elárulták, hogy az állat először a fagyasztóban lévő élelmiszereket vizsgálta meg, azok azonban nem nyerték el a tetszését, így végül a frissítő gyümölcsön állapodott meg.
Ezután kicsivel arrébb leült, hogy kényelmesen elfogyassza zsákmányát, majd visszasétált a hegyekbe, ahonnan jött.
Ha egy ember képes percekig visszatartani a lélegzetét, az már megsüvegelendő képesség, akadnak azonban olyan állatok, amelyek ennél is tovább bírják. Nem árulunk el nagy titkot, az érintett fajok életmódja a vízhez kötődik.
Az, hogy pontosan melyik állat a rekorder ezen a téren, nem egyértelmű – írja az IFLScience.
A leghosszabb dokumentált merülés alapján a cím a Cuvier-féle csőrösceteké, egy, a faj 23 egyedét vizsgáló kutatás során a szakértőknek sikerült megfigyelniük, ahogy az egyik példány 3 órán és 42 percen át maradt a felszín alatt.
Egy friss tanulmány alapján a nagy ámbráscetek az emberi beszédhez hasonló módon tudják szabályozni a kattogásukat – írja a The Independent. A faj köztudottan igen társas, a példányok egymással ritmikus kattogásokkal kommunikálnak, amelyeket a kutatók kódáknak neveznek.
Az ámbráscetek kommunikációja az egyik leghangosabb az óceánban, a példányok hangja akár több ezer kilométerre el eljuthat. Kattogásukról nem sokat tudni, korábbi vizsgálatok mindenesetre kimutatták, hogy az állatok a kódákat identitásuk közlésére használják, és hogy minden klánnak saját, egyedi akcentusa van.
A friss eredmények alapján az ámbráscetek kommunikációja összetettebb, mint korábban gondolták.
Az elmúlt hetekben rengeteg beteg és éhező pelikánt találtak a kaliforniai partokon, az állatok közül sok elpusztult – írja az AP. A vízimentők a hét elején két tucat beteg egyedet észleltek Newport Beach egyik mólóján, majd vadvédelmi szakértőket hívtak segítségül.
Debbie McGuire, a Huntington Beach-i Wetlands and Wildlife Care Center ügyvezető igazgatója szerint a madarak a legutóbbi olyan csoportot alkotják, amelyet megpróbáltak megmenteni. Az elmúlt időszakban több mint száz másik pelikánt fogadtak be, az egyedek vérszegények, kiszáradtak és le vannak fogyva.
McGuire szerint válsághelyzet van, az állatok éheznek, és ha nem veszik őket gondozásba, elpusztulnak.
Egy friss tanulmány alapján a burma és a birman macska a leghosszabb, míg a szfinx a legrövidebb várható élettartamú macskafajta – írja a The Independent. A vizsgálatot az Egyesült Királyságban tartott állatok körében végezték el.
A kutatók az első olyan táblázatot készítették el, amelyben ország fajtáinak várható élettartama szerepel. Az eredmények fontos előrelépést jelentenek az állatok egészségének megértésében. A Royal Veterinary College (RVC) munkatársai szerint a hátralévő élettartamból a gazdák és az állatközpontok megállapíthatják, hogy egy adott példány meddig élhet.
„A brit társmacska-populációra vonatkozó élettartam-táblázatok kidolgozása jelentős mérföldkő a macskák életének megértésében” – emelte ki Kendy Teng, a tajvani Nemzeti Csung Hszing Egyetem szakembere és a csapat tagja. Mint hozzátette, az állatok várható élettartamának ismeretében nemcsak a tudatosságot növelik, hanem segítenek a tulajdonosoknak abban, hogy pozitív döntéseket hozzanak macskájukkal kapcsolatban.
Több mint 13 méter hosszú bálnatetemet találtak egy sétahajó orrára tapadva New York közelében – írja a The New York Times. Az állat egy tőkebálna volt, a gyorsan úszó faj a partoktól távoli, mély vizeket kedveli. A tetemet akkor fedezték fel, amikor a hajó a brooklyni Cruise Terminalhoz közeledett, a legénység azonnal értesítette a hatóságokat.
Az MSC Cruises társaság szóvivője szerint korábban intézkedéseket vezettek be a hasonló ütközések elkerülése érdekében, többek között módosították az útvonalakat, és a tiszteket is felkészítették. A nagyjából 22 tonnás állatot elvontatták, majd partra szállították, ahol boncolásba kezdtek.
Robert A. DiGiovanni, a vizsgálatot vezető Atlantic Marine Conservation Society vezető kutatója szerint az előzetes eredmények alapján az állat egyébként egészséges volt, és a hajóval való ütközés okozhatta pusztulását.
Egy új tanulmány alapján az éghajlati átalakulás a mérgeskígyó-fajok nagyarányú vándorlásához vezethet – írja a The Guardian. A folyamat miatt az állatok új régiókba juthatnak el.
A kutatók előrejelzése szerint Nepál, Niger, Namíbia, Kína és Mianmar fog a legtöbb mérges fajjal gyarapodni, az állatok a szomszédos térségekből érkeznek majd. A csapat azt is megállapította, hogy az alacsony jövedelmű dél- és délkelet-ázsiai országok, valamint Afrika egyes részei rendkívül érzékenyek lesznek a kígyómarások számának növekedésére.
A szakértők 209 olyan faj földrajzi eloszlását modellezték, amelyekről ismert, hogy vészhelyzetet idézhetnek elő az embereknél. A csapat arra volt kíváncsi, hogy az állatok 2070-re hol találhatnak maguknak kedvező éghajlati viszonyokat.
A mérgező és mérges állatokról a többség valószínűleg kígyókra vagy pókokra asszociál, pedig számos más csoportban is akadnak mérget termelő fajok. A halak között például számos ilyen állat található, közülük a legveszélyesebb méreggel a kőhalak (Synanceia) rendelkeznek – írja az IFLScience.
A nemzetségnek öt tagja van, ezen fajok az álcázás mesterei, tökéletesen beleolvadnak a Csendes- és Indiai-óceán tengerfenekének koralljaiba és szikláiba. A kőhalak jellemzően más halakat és rákokat ejtenek el, a prédát lesben várják, majd hirtelen lecsapnak, mérgüket viszont csak védekezésre használják.
A legveszélyesebb venommal a Synanceia verrucosa, azaz a zátonyi kőhal büszkélkedhet. Mérge rokonaihoz hasonlóan hátúszója tüskéiben található.
Extrém vihar csapott le Fokváros térségére, a szélsőséges időjárás miatt több mint 500 teknősfióka sodródott partra a régióban – írja az AP. Az állatok mentésébe önkéntesek is becsatlakoznak.
A példányok többsége védett álcserepesteknős. A fiókák ilyenkor normál esetben az óceánban vannak, ehelyett most életük első néhány hónapját a fokvárosi Two Oceans Aquarium védelmi központban kell eltölteniük. A mintegy 530 beteg és sérült állatból 400-at rehabilitálnak, a többi pedig két másik akváriumba küldik majd át.
A kisteknősök kikelésüktől kezdődően önállóak: először a partról kell eljutniuk a vízbe, majd ott kell boldogulniuk. Dél-Afrikában az álcserepesteknősök az ország északkeleti partvidékén kelnek ki, Fokvárostól távol. A most partra sodródott egyedeket valószínűleg egy meleg áramlat szívta magába, illetve terelte Dél-Afrika csücskéhez.
Legyengült bálna sodródott partra vasárnap Delaware-ben – írja a 6 abc. Az állatot helyi idő szerint délelőtt 11 óra körül fedezték fel.
A MERR (Marine Education, Research, and Rehabilitation Institute) szakértői szerint a példány egy majdnem felnőtt közönséges barázdásbálna. A mintegy 15 méter hosszú állat rendkívül le van soványodva, ami valamilyen betegségre utalhat.
A barázdásbálnák alapvetően a partoktól távol élnek, és a tenger mélyén mozognak. Az állatok jellemzően nem közelítik meg a partokat, kivéve, ha legyengültek.
Kígyókat tartalmazó zacskót rejtett a nadrágjába egy utas a floridai Miami Nemzetközi Repülőtéren – írja a The Independent. A biztonságiak megállították a férfit, miután a berendezések anomáliát mutattak ki nála április 26-án. Utóbb beismerte, hogy hüllőket rejteget.
A Közlekedésbiztonsági Hivatal (TSA) által közzétett képeken két kis rózsaszín kígyó, illetve az azokat őrző tasak látható.
A rendőrséget, valamint a vám- és határőrséget is riasztották, az állatokat pedig biztonságosan átadták a Floridai Hal- és Vadvédelmi Hivatalnak.
Egy új tanulmány ismét megerősíti, hogy a szumátrai orangutánok rendkívül intelligensek: gyógynövényekkel kezelik sérüléseiket – írja a The Guardian. A szakértők egy hímet figyeltek meg, amint a pofáján lévő sebre egy gyulladás- és fájdalomcsillapító hatású növény nedvét és megrágott leveleit viszi fel.
Nem először dokumentálták vadon élő állatok öngyógyítását, korábban láttak például csimpánzokat, amint féregfertőzések kezelésére alkalmas növényeket rágnak, illetve rovarokat visznek fel a bőrükre.
A mostani ugyanakkor az első eset, amikor megfigyelik, ahogy egy vadon élő állat nyílt sebét kezeli valamilyen gyógyhatású anyaggal.