Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: atomháború

Öt új végítélet-repülőt vásárol az amerikai hadsereg

Közzétette szerző

Öt új repülőgéppel bővíti ki az Egyesült Államok „végítélet-flottáját” – írja az IFLScience. Ezek a baljós nevű járművek arra szolgálnak, hogy egy atomháború esetén légi parancsnoki központként lehessen őket használni.

Az új speciális repülőkre 13 milliárd dollárt (több mint 4600 milliárd forint) szán a Pentagon, elkészülésük 2025 szeptemberére várható. Ezek a repülő központok tulajdonképpen átalakított Boeing 747-8s típusú gépek lesznek, amelyek a jelenleg üzemben lévő, korosodó Boeing E-4B Nightwatch-okat váltják majd ki. A légi főhadiszállások az amerikai elnök és a védelmi miniszter mellett az amerikai hadsereg vezérkarát is képesek befogadni.

A járműveken a vezetők elvileg egy atomháború idején és biztonságban lennének, ráadásul megfelelő műholdas kapcsolat állna rendelkezésükre a kommunikációhoz is.

PostPin It!

Azzal riogat a kormánymédia, hogy mi történne, ha Putyin leatomozná Budapestet

Közzétette szerző

Szürreális cikket közölt a Magyar Nemzet, amelyet az Origo és a Mandiner is hasonló címmel szemlézett.

PostPin It!

Biden: a klímaváltozás az atomháborúnál is ijesztőbb

Közzétette szerző

Joe Biden vasárnap, egy vietnámi rendezvényen beszélt a klímaváltozásról – írja a CNCB. Az amerikai elnök szerint egy nukleáris háborúnál is ijesztőbb a gondolat, hogy a globális felmelegedés mértéke az elkövetkező két évtizedben átlépheti az 1,5 Celsius-fokos határt.

Az egyetlen, még az atomháborúnál is ijesztőbb egzisztenciális fenyegetés, amellyel az emberiségnek szembe kell néznie, az a globális felmelegedés, amely a következő 20-10 évben 1,5 fok fölé emelkedik

– mondta Biden Hanoiban. Mint hozzátette, a határt átlépve már nem lesz visszaút.

PostPin It!

Az atomháború közelébe sodorta a világot Hruscsov

Közzétette szerző

Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pártfőtitkár, a Sztálin halálával kezdődő politikai harc győztese 52 éve, 1971. szeptember 11-én hunyt el. A politikus 10 évig irányította a Szovjetuniót, ezt az időszakot a személyi kultusz lerombolása és a sztálini ideológia felülvizsgálata, illetve szélsőségesen ingadozó külpolitika jellemezte – írja a Rubicon.

Egyszerű munkásból teljhatalmú vezető

Hruscsov 1894-ben született egy kis faluban, ahol később kohászként kezdte pályafutását. Az orosz polgárháború idején komisszárként teljesített szolgálatot a vörösök oldalán, majd belépett a kommunista pártba. Az 1936-ban kezdődő nagy tisztogatások idején Sztálin odaadó híve maradt, cserébe egyre magasabb pozíciókhoz jutott a mezőgazdasági termelés irányításában, majd a hadiipar működtetésében is.

PostPin It!

Felpörögtek Putyin stratégái, akik szerint itt az idő atombombát dobni Európára

Közzétette szerző

Az ukrajnai háború 16 hónapja megmutatta az orosz hadsereg korábban csak kevesek által feltételezett sebezhetőségét, a hétvégi zendülés pedig arra világított rá, hogy maga Oroszország sem olyan stabil, mint amilyennek látszani szeretne.

Ezek nyomán az utóbbi hetekben szokatlan intenzitású diskurzus indult meg az orosz sajtóban arról, hogy vajon jogos lenne-e megelőző nukleáris csapást mérni Európára. Az atombombával való fenyegetőzés egyáltalán nem újkeletű jelenség az oroszok részéről, néhány havonta meglebegtetik, hogy ha rákényszerítik őket, akkor használni is fogják. 

Most azonban egymást érik a cikkek, amelyek az atomfegyver bevetésével kapcsolatos etikai és jogi kérdéseket járják körül. Az egyik leghangosabban Szergej Karaganov, Putyin egyik régi harcostársa és propagandistája veri a harci dobokat. Karaganov két nagy cikkben (Nincs más választás, Oroszországnak nukleáris csapást kell mérnie Európára, illetve Egy nehéz, de szükséges döntés címmel) értekezik arról, hogy miért nem kell félni atombombával támadni:

PostPin It!

Nem az atomháború lett volna a hidegháború legrosszabb végkimenetele

Közzétette szerző

A modern történelemben talán még sosem volt olyan feszült a geopolitikai helyzet, mint a hidegháború idején. A szovjet és az amerikai csapatok mozgósítása miatt sokan gondolhatták, hogy kitör a harmadik világháború, és az atomcsapás sem volt elképzelhetetlen, lévén a két legnagyobb atomhatalom feszült egymásnak. Egy ilyen helyzetben szinte kódolva vannak a rossz döntések, ezt bizonyítja egy nemrégiben nyilvánosságra került amerikai haditerv is – írja az IFLScience.

Daniel Ellsberg a The Doomsday Machine: Confessions of a Nuclear War Planner című könyvében azt írta, az amerikai légierő egy szokatlan védelmi stratégiát vizsgált: egy esetleges atomtámadás esetén megállították volna néhány pillanatra a Föld forgását. 

A RAND Corporation stratégiai elemzője szerint a javaslatot kezdeményező tiszt azt képzelte, hogy ha a ballisztikus rakétákra figyelmeztető jelzőrendszer a Szovjetunióból az Északi-sark felé tartó rakétákat észlelne, beindították volna az Atlas-hajtóműveket, hogy pillanatnyilag megállítsák a Föld forgását.

PostPin It!