Best WordPress Hosting
 

Sose lesz belőle szuperállampapír, de ha trehány vagy, jól járhatsz vele

Hónapok óta csöpögtette az infókat az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) arról, hogy megédesítik a pár éve igen népszerű egyik állampapír feltételeit, a héten megtörtént a bejelentés. Mivel ezzel tűnik véglegesnek az, hogy mit kínálnak lakossági állampapírként, érdemes átfutni, hogy beleszólhat-e a legjobbak versenyébe a ráncfelvarráson átesett MÁP Plusz. Ács világa.

Ez a papír volt az, amely öt éve indult, ötéves futamidejű, az első sorozatok tehát most járnak le. De aki megtartotta lejáratig, elég sok pénzt dobott ki az ablakon. A MÁP Plusz ugyanis egy darabig (alacsony infláció mellett) valóban a legjobb választás volt, de aztán 2022 őszétől az volt a racionális döntés, hogy azonnal ki kell hajítani az ablakon és át kell pattanni az inflációkövető Prémium Állampapírba (PMÁP) – erről sokszor írtunk.

A MÁP Plusz ugyanis 5 éves futamidejű, fix kamatozású, aki az eddig árult szériából vett és öt évig végig megtartja, 4,95 százalékos éves hozamok tehet zsebre, ez pedig eltörpül a mellett, amit akkor kapunk, ha átugrottunk a PMÁP-ba akkor, amikor az lereagálta az infláció elszállását.

Már sztrájk is húzza lefelé a Wizz Airt, mi lesz ebből?

Szép nagy, 10 százalékos ugrással nyugtázta a Wizz Air árfolyama a vállalat negyedéves beszámolóját, de ez inkább csak a megelőző napok beszakadását kompenzálta. Az biztos, hogy sokkal könnyebb volt utasként kellemes és emlékezetes Wizz-célállomásokon merengeni, mint átpattanva az üzleti oldalra megfejteni, hogy miért utálja a piac továbbra is a céget. Ács világa.

Azon túl vagyunk rég, hogy a covid közben lábon lőtte magát a cég az elhibázott üzemanyag-hedgeléssel, aztán a hirtelen kilábalás idején, 2022 nyarán túl kifeszítettre vették a működést, ezért a munkaerő-hiányossá vált iparági környezetben iszonyat hosszú késésekkel és messze iparági átlag feletti törlésszámmal szenvedték végig az amúgy is káoszos nyarat. A járvány okozta válságot a Wizz a növekedésre használta, miközben szinte mindenki más összement és a veszteségminimalizálásra játszott. Ekkor a Wizz finanszírozási helyzetét elég ingoványosnak látták az elemzők, a cég pedig nem igazán szerette kifizetni az utasoknak járó kártalanításokat. Ebből az ilyenre kifejezetten háklis Angliában lett a legnagyobb botrány, ritkán látni olyan reputációs összeomlást, mint amit a szigetországban a cég elszenvedett.

De ez tényleg a múlt, a többszörös ráfaragásból az lett, hogy az elvileg leghatékonyabb üzleti modellel rendelkező cég utolsóként jött ki a veszteségből: a szektor gyakorlatilag már 2022-ben visszatért a profithoz, a Wizz csak egy évvel később, 23-ban. A covid előtti árfolyamcsúcshoz képest a cégnek majdnem dupla annyi gépe van, az árfolyam pedig kevesebb, mint a fele a 2020 tavaszinak. Amikor legutóbb foglalkoztam azzal, hogy mennyire pesszimista a piac a Wizz kilátásaival kapcsolatban, még bizonytalan volt, hogy valóban látványosan kijön-e a veszteségből a cég. Mostanra kiderült, hogy újabb nehezítő körülmények ellenére megtette, hozta a terveit, mégis rendkívül alacsony maradt az értékeltségi szintje.

Egyre egyértelműbb, hogy melyik állampapír lesz idén a nyerő, mégse kell a kutyának se

Egy olyan állampapír hozamkilátásai javultak az elmúlt hetekben, amely sehol sem áll az eladási rangsorban. Alig vesznek belőle, pedig az idei évet valószínűleg nyeri és három éven túli befektetésnél is egyértelműen a legjobbnak tűnik. Ács világa.

Ma, pénteken vált kamatozást az 5 éves Bónusz állampapír, amely már hónapok óta az egyik legvonzóbb hozammal kecsegtet a lakossági állampapírok közül.

Elsőre talán meglepő lehet, hogy miközben a jegybank havonta dönt az alapkamat-csökkentésről és csak annak a mértékén makkozik, a Bónusz kamata nő. De ez már jópár hete látszik, hiszen az állampapírpiacon a rövid hozamok felfelé tartanak, márpedig a Bónusz a 3 hónapos diszkontkincstárjegy-hozamot követi.

Ahol a forint bivalyerős: a magyar turista is fillérekért úszkálhat a csodálatos vízivilágban

Mintha akváriumban úszkálnánk a szebbnél szebb színes halak között. A Vörös-tenger fantasztikus, Egyiptom pedig olyan válságban van, hogy minden nagyon olcsó, még szerencsétlen forintunk is bivalyerősnek tűnik. Ács világa.

Nagyon furcsa érzés egy olyan országba csöppenni, ahol még ér valamit a hosszú évek óta gyengülő magyar forint. (Oké, tavaly momentán épp visszapattant, de ez inkább szabályt erősítő kivételnek tűnik.) Ahol nem azon lepődsz meg, hogy már megint sokkal többe került a bevásárlás, mint amit érzésre saccoltál volna, hanem éppen hogy jóval olcsóbb minden, mint Magyarországon.

Amint meglett a repjegy, számolgattam kicsit, hogy mennyi devizát váltsak, de amikor induláskor beadtam a Revolutnak a tervezett forintmennyiséget, sokkal nagyobb szám jön ki egyiptomi fontban, mint amire emlékeztem. Aztán kiderült, nem az emlékezetem csalt meg, hanem pár nappal korábban leértékelték a fontot.

A nemzeti kamuösszetartás értelmetlen függőhídja

Még csak nem is világrekorder a nemzeti kamuösszetartás értelmetlen függőhídja. Ács világa.

– Főnök, van egy kis gubanc, a csehek csinálnak egy még hosszabb függőhidat és hamarabb is kész lesz, mint a miénk.

– Az nem lehet, évek óta üvöltjük, hogy a miénk lesz a világrekorder. Na akkor gondolkodjunk. Hány méter a különbség?

Beszállás? Már a fiatalok is rákaptak a nyaralóhajókra, a befektetőkön a sor?

Nyaralóhajózni nem csak utasként jó, de a szektor befektetői szemmel is kifejezetten izgalmas most. Legalábbis amíg a kapacitáshiányos, áremelős állapot felé haladnak a szolgáltatók. Ács világa.

Régóta követem érdeklődéssel a nyaralóhajó-bizniszt és most kifejezetten izgalmasnak tűnik a szektor befektetői szemmel is. Ott vannak a tőzsdék a történelmi csúcsokon, innen nem várható általános és tekintélyes emelkedés, külön-külön viszont mozoghatnak nagyobbakat is egyes szektorok, illetve komoly profitnövekedésre képes cégek.

A cruise szektor a tavalyi év nagy nyertese volt a Wall Street-en, ami így utólag kézenfekvő, hiszen nem kavart be semmi a covid utáni visszapattanásba. Nagyon leegyszerűsítve az előző (üzleti) évben, 2022-ben még sokan nem mertek utazni, emlékezhetünk, hogy az év első felében még az volt a járványügyi szakértői konszenzus, hogy ősszel jön egy újabb hullám és para volt, hogy lesznek-e megint utazási korlátozások. Nem lett semmi ilyen, tavaly már igazi kiszabadulás jött. Az év elején ez se volt még egyértelmű, nem járványügyi, hanem recessziós kockázatok voltak, ezért nem voltak lelkesebbek a befektetők.

Öt tuti és olcsó tengerparti úticél áprilisi kiruccanáshoz

Kicsit sűrű volt a hírtermés, legyen szó a recsegő-ropogó költségvetésről vagy a forint piacáról. Szusszanjunk egyet. Mutatjuk, hol érdemes.

A forint begyorsuló lejtmenetét jól irányzott beszólogatással megfogta az MNB (a kísérlet várható volt), a menetrend szerinti költségvetésihiány-leszorítós ígérgetés alá lassan Benny Hill-zenét lenne jó keverni, a heti újabb nagy PMÁP-kamatfizetés újrabefektetéséről meg ugyanazt írhatnám, mint pár hete. Minden más meg full politika, ezért inkább szusszanjunk egy nagyot és ruccanjunk ki olcsón király helyekre. Ajánlok ötöt áprilisra, induljunk akár Ferihegyről, akár keletről, vagy nyugatról. Itt a csütörtök, ez a heti Ács világa.

Ciprus

Ezért lett majdnem 400 a forint, de mitől lenne jobb?

Végül megijedt a 400-tól a forint és kicsit eltávolodott tőle, szerdán délig nem törte át a lélektani határt. De ettől még az éves mélypont magáért beszél, utoljára tavaly január 11-én kellett ennyi forintot adni egy euróért a bankközi piacon. Két és fél hónapja még optimisták voltak a várakozások, most meg szinte mindenki további forintesést vár. Mi romlott el? Itt a csütörtök, itt az Ács világa.

Tavaly sokaknak az volt a meghökkentő, hogy a forint erősödött, de 18 százalékos irányadó kamat valóban irányt mutatott a magyar pénznek is. Mentek a tárgyalások az uniós pénzekről, várható volt, hogy egy rész felszabadul, amit könnyű volt annak hinni, hogy valaminek a kezdete. Persze csak a tavalyi ordas buktához képest (elhúzódó recesszió és boruló költségvetés), de javulóban voltak az általános kilátások is: az infláció a jegybanki célsáv közelébe ejtőzik, a reálbérnövekedés visszatérése legalább egy picit beindítja a kisker forgalmat, a pannon puma meg ugrik minimum három százalékot.

Hát nem.

A Ryanair vezér elkezdte szívatni az utasokat. De nem úgy, nem azokat, és nem azért

Szép kis üzlet nőtt ki a „Ryanair és a kalózok” című folytatásos meseregényből. Na, de mit tegyen az egyszeri utazó, amikor olcsó jegyet keres? Itt a csütörtök, itt az Ács világa.

Szórakoztató olvasmány a Ryanair havi rendszerességgel közzétett kalózfigyelője. Kiadnak róla közleményt és bárki számára letölthetővé is teszik, fontos nekik, hogy erőteljesen kommunikálják az utasok felé azt, amit sima lehúzásnak tartanak. Kalóznak azokat az online utaztatási szolgáltatókat és repjegyközvetítőket (online travel agent, OTA) címkézik, akik a kifejezett kérésük ellenére is árulják a Ryanair-jegyeket, de rátesznek még mindenféle költséget úgy, hogy az utas végül többet fizet az utazásért, mint ha közvetlenül a légitársaságnál vásárolna.

Józan paraszti ésszel nehezen érthető, hogy ha van egy szolgáltató, aki árulja a saját termékeit és nem hogy nem ad engedélyt mások számára is, hogy ezt tegyék, de kifejezetten tiltja is, akkor mégis hogy értékesíthet fű-fa-virág repülőjegyeket. Évek alatt se tudtam ennek a jogi hátterét megfejteni, az biztos, hogy

Ezeket gondoljuk át mindenképp, mielőtt újra lekötjük a gigantikus állampapír-kamatunkat

Már sokszor gondoltam, hogy leállok az állampapíros témával, de újra olyan sok kérdést, észrevételt kaptam, hogy néhány fontos szempontra talán nem árt, ha felhívom a figyelmet a nagy újrabefektetési dilemma kapcsán.

Örömteli, hogy sokan betolták a pénzüket az inflációkövető állampapírba, amikor visított a kotta, hogy ezt kell tenni. Épp ezért nehéz most, amikor beesik a nagy halom kamat, dönteni a továbbiakról. A kotta ugyanis nem hogy nem visít, de szinte semmit se mond, az állami adósságkezelő – a maga szempontjából profin – belőtte úgy az állampapírok kondícióit, hogy egyértelmű nyertes nincs. Ha a jelenlegi várakozások szerint alakul az infláció és csökkennek lassan a pénzpiaci hozamok, akkor nem lesznek számottevő különbségek a következő években az egyes állampapírok által biztosított hozamokban.

Akkor mégis mi alapján döntsünk? A legfontosabb, hogy szusszanjunk egy nagyot és vegyük számba a következő kérdéseket.

Kamatsöprés az állampapíroknál, a pénzek fele távozott, vagy bizonytalan

A múlt héten zsebelték be a magyar kisbefektetők az infláció által meglökött gigagntikus kamatokat a legtöbb lakossági állampapíron és az adósságkezelő friss adatai alapján lesz gondja az államnak azzal, hogy ezeket a pénzeket magánál tartsa.

Ahogy azzal sok cikkben foglalkoztunk, az inflációkövető prémium állampapír (PMÁP) kimagasló kamatot fizet a 2022-es és a 2023-as év után, de az érkező kamatokat már nem tudják a befektetők a megszokott kondíciók mellett újrabefektetni, mert az állam időközben lebutította a sztárpapírt, elvette tőle inflációkövető jellegét és már csak 7,9 fix kamatot kínál az első kamatperiódusra. Mostanra kiderült a befektetők első rekciója erre.

A múlt héten fizetett ugyanis kamatot a legtöbb (hat) PMÁP és még egy lejárat is volt, a 2024/I papír a tőkét is visszafizette az utolsó kamatrész mellett. Az összes februári kamatforduló, illetve az egy lejárat is a múlt hétre esett, de épp a legnagyobb, a 90 milliárdot kifizető 2027/K kamatfordulója szombat volt, ennek a beérkezésével nem számolva ütötte a befektetők markát több mint 390 milliárd forint.

Lebutították, kiherélték, most le is fejezték a legnépszerűbb állampapírt

Kiherélték, lebutították – korábbi cikkeinkben ezekkel a szavakkal jellemeztem azt, amit a méltán népszerű inflációkövető állampapírral művelt a kibocsátó. De most itt az újabb változás: jövő héttől már a lefejezték se nagy túlzás. De a lényeg, hogy vége a Prémium Magyar Állampapír egyeduralmának, szinte biztos, hogy nem ezt érdemes venni a következő évekre. A PMÁP-nak nagyjából reszeltek. Ács világa.

Még szinte meg sem száradt a nyomdafesték a februári Forbes magazin lapjain, amikor kis híján értelmét veszti az abban szereplő számolgatás arról, hogy a PMÁP novemberi lebutítása és az azóta bevezetett állampapír-módosítások alapján melyik papír lehet a nyerő a következő néhány évben. Bejelentették ugyanis, hogy az inflációkövető jellegét 2025 áprilisáig szüneteltető PMÁP első bő egy évre vonatkozó fix kamatát is megvágják, 9,9-ről 7,9 százalékra.

A legfontosabb, hogy a szokásoknak megfelelően a bejelentés után még egy hétig kapható a régi sorozat (2032/I), utána, esetünkben február 7-től már az újat (2032/J) lehet megvenni.

Nem sok köze van a forint elhasalásának az Északi Áramlat felrobbantásához

Még csak bő egy éve született meg az a döntés, amelyre a magyar közgazdászok nagy része a Magyar Nemzeti Bank (MNB) emlékezetes nagy baklövéseként emlékszik vissza. Aki viszont azt hitte, hogy a jegybank vezetése is hajlik az önvizsgálatra, az úgy tűnik, hogy csalódni fog. A jegybank alelnöke mostanra már egész csinos kis alternatív eseménysorrendet álmodott a forint legdurvább zuhanása és történelmi mélypontja kapcsán.

Mi is történt? Tavaly szeptember 27-én a jegybank a várakozásoknál nagyobb, 125 bázispontos kamatemelést jelentett be, de a szokásoktól eltérően nem Virág Barnabás alelnök, hanem maga Matolcsy György elnök állt ki, hogy közölje: ez volt az utolsó, 13 százalékon vége a ciklusnak, leállnak az emelésekkel. A forint erre kissé gyengülni kezdett, a következő napokban az esés mértéke gyorsult, majd október elején zuhanásba váltott. Amikor már 430 forintnál többet kellett adni egy euróért, a jegybank rendkívüli bejelentést tett: október 14-én 500 bázispontos vészkamatemeléssel sietett a forint segítségére.

Pár napja Virág Barnabás a 24.hu podcastjában arról beszélt, hogy a jegybank nem hibázott, jó döntést hozott szeptemberben. A forint gyengülését külső körülményekre kente, leginkább az Északi Áramlat vezeték elleni szabotázsakcióra, az azt követő gázáremelkedésre és a dollár erősödésére. Szerinte az ezek által kiváltott forintgyengülésre kezdtek felülni a spekulánsok, akik a magyar pénz elleni pozíciókat nyitottak.

A legjobb úticélok az olcsó őszi-téli melegedéshez

Szép volt az október, az ország nagy részén az átlagnál melegebb és naposabb, de most már elkerülhetetlenül jön a hideg és a köd, amikor sokan kívánkoznak kicsit kikapcsolódni, feltöltődni melegebb éghajlatra. Végignéztem, mi a helyzet az olcsón elérhető, az elmúlt években népszerű célállomások háza táján most.

Elöljáróban annyit, hogy az árak nem csak a geopolitikai feszültségek miatt csökkentek, más célállomásoknál is jól látható a magyar recesszió, a lakossági fogyasztás visszaesésének hatása. Kapacitást se könnyen tudnak olyan könnyen elvinni a gyenge piacokról az ultrafapados légitársaságok, mert eleve kiesett nekik az orosz és az ukrán piac után most már az izraeli is, valahol reptetni kell a gépeket.

A Ryanairnek a gépszállításokkal akad problémája, a Wizznek hajtóműellenőrzésre kell küldenie egy csomó gépét, mégis új járatokat tettek be az őszi-téli menetrendjükbe – különösen a Wizznél látványos ez.

Irány a tengerpart ősszel is: a legmenőbb úticélok szeptembertől novemberig

Hirtelen a szokottnál is több olcsó repülőjegy borult ránk az őszi szezonra, bevallottan szubjektív ajánló arról, hogy hova és hogyan érdemes kiruccanni, ha a következő hetekben kitörnénk az egyre hűvösebb itthoni időből. Ács világa.

Idén a korábbiaktól eltérően alakul a kereslet és a kínálat viszonya, mert a Wizz Air duplán megsorozta az utazni vágyókat hirtelen betett extra kapacitásokkal, ha pedig ez lenyomja a jegyárakat, a közösen repült útvonalakon a Ryanair is kénytelen árat csökkenteni.

Először a megszokott nyaralóútvonalak nagy részének a zárását kitolták bő egy hónappal, így a legtöbb görög sziget mellett Mallorca is elérhető szeptember második fele helyett október végéig. Aztán pár napja más útvonalakra is bepakoltak extra járatokat, sőt egy eredetileg novembertől induló téli cél, Sharm-El Sheik esetében előrehozták a startot. Ezeket az új, pár héten útnak induló járatokat nem lehet máshogy nulláról indulva megtölteni, mint akciós jegyekkel. Ettől a Wizz befektetői lehet, hogy rosszul lesznek, de az utasok jól járnak. 

Késik, nem fizet és még a részvénye is összeomlik: mi történik a Wizz Airrel?

A fapados cég jó számokat tett közzé üzleti eredményeiről, a kilátásai is kedvezők, főleg az előző évekhez képest. Az árfolyamgrafikon viszont nagy más képet mutat. Ács világa.

Mindig is érdeklődve követtem a Wizz Air tőzsdei megítélését. Az üzleti modell már bizonyított, kiváló, de volt már itt érthetetlen túlburjánzás és brutális földbe döngölés egyaránt, nagy bezúzások és extrém mértékű felpattanások követték egymást. Olyan időszakra viszont nem emlékszem, amikor alapvetően jó híreket közöl a cég, a kilátásai is alapvetően javulnak, erre mégis durva áreséssel reagál a piac. Most ezt látjuk, ami kifejezetten érdekessé teszi a részvényt. (Disclaimer: a szerzőnek a cikk írásakor nincsenek Wizz-részvényei.)

A Wizz árfolyama az elmúlt félévben. Forrás: Google Finance

Tíz éve zárt be a budapesti Vidámpark, megtaláltuk, hova érdemes vinni a gyerekeket helyette

Majdnem pontosan 10 éve zárt be a Vidámpark a budapesti Városligetben. Évek óta hatalmas veszteséget termelt és nem volt politikai szándék se arra, hogy megmentsék. Nehezen érthető, hogy Magyarország nem tud eltartani legalább egy közepes méretű és minőségű élményparkot, de ez van, lépjünk túl rajta.

Vagyunk viszont úgy néhányan szülők, hogy szeretnénk a gyerkőcöknek megadni azt az élményt, amiben annak idején nekünk is részünk volt – sőt, ha lehet, még nagyobbat. Tehát nem csak a kétméteres szintkülönbségű haknihullámvasút, meg a „rongyoljunk neki minél jobban a gyengébbnek” dodzsemezés szintjén, hanem élvezzék ők is a normális sikoltozós hullámvasutat és az ezer féle kreatív játékot, kapjanak igazi vidámparkélményt.

Persze működik pár kisebb park továbbra is itthon, de ha egy igazival akarunk villantani, akkor át kell lépnünk a határt. Az elmúlt 10 évben ha tehettük, útba ejtettünk egy-egy népszerű élményparkot Európában. Nincs nagy összehasonítási alapom, ha jól számolom, összesen hat vidámparban voltunk Tenerifétől Tamperéig.

Térdre rogyott a GDP is, még jó, hogy a kormány nem tehet róla

Nehéz a komoly agysejtpusztulás veszélye nélkül olvasni a kormányzati propagandanyilatkozatokat, sajnos ha gazdasági a tematika, néha rákényszerülök. Ács világa: Ács Gábor ácsgáborosan dolgokról, amik Ács Gábort érdeklik.

Most, hogy a brutális csúcsról épp ereszkedni kezdő infláció és a friss, gyászos II. negyedévi GDP-adat köré is látványos alternatív valóságot próbál építeni a kommunikációs csapat, bevillant, hogy már az előző adatközléskor is kínomban Xanax után kapkodtam Nagy Márton kommentárját olvasva. Pedig az az adat akkor alig volt rosszabb a vártnál.

„Az átmeneti GDP-mérséklődés ellenére tartható az 1,5 százalékos gazdasági növekedés” – szólt a közlemény címe, amelynél még legalább mosolyogni lehetett, hiszen ez már májusban is irreálisnak tűnt, de legalább egy vágyálom, nem pedig valami ordas nagy csúsztatás szerepelt a címben. De aztán már az első mondat emlékezetesre sikerült: „A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a háború és az elhibázott, rendkívül káros szankciók miatt Magyarországon a megelőző évhez képest 0,9 százalékkal csökkent a GDP 2023 első negyedévében, míg negyedéves alapon mindössze 0,2 százalékos mérséklődés látható.” Azért nagyon bicskanyitogató ez a mondat, mert a KSH természetesen csak az adatot számolja és közli, a háborús és szankciós recesszióról szóló kamut nem ők teszik hozzá, hanem kommunikációs agytröszt.

Miért van az, hogy mindenki nagyon okos, a vasút mégis pusztul?

Elmenetek az utolsó leharcolt motorvonatok a buszosított mellékvonalakon, most egy darabig kisebb lesz a zsivaj a vasút körül. Az elmúlt napokban azonban meglepően magasra hágtak az indulatok a témában. Ács világa.

Nagyon sokan fontosnak tartották, hogy ne csak véleményt nyilvánítsanak, de kapitális baromságokkal is szórakoztassák az olvasó- vagy hallgatóközönséget. Még Nagyvázsony fideszes polgármestere is – totál tévúton, balos politikát szimatolva – a vasút védelmére kelt. Pedig neki aztán sokat kell utaznia, hogy sínpárt és talpfát lásson.

Jómagam már nem tudom fejből a fél Dunántúl vasúti menetrendjét, mint fénykoromban. Abban viszont biztos vagyok benne, hogy gyakorló vasútbarát maradok, amíg élek. Amint kijött a hír, természetesen azonnal beutaztuk a szintén zenész gyerekekkel a személyforgalmától megfosztásra ítélt vonalak közül a kedvenceinket. És közben fájó szívvel konstatáltuk, hogy talán utoljára zötyögtünk a napraforgók között a szép zempléni hegyekkel a háttérben.

Tűzvész? Most érdemes Rodoszra menni!

Csak azért nem esett le az állam a rodoszi Wizz Air-járat töltöttségét látva, mert már pár nappal korábban akkorát zuhant a jegyek ára, hogy nyilvánvaló volt: sokan visszamondták az utazást. Ács világa.

A nyaralójáratokra nemcsak egyénileg vesznek jegyet a turisták, hanem utazási irodák is foglalnak blokkokat, náluk a lemondási feltételek is kedvezőbbek annál, hogy ha nem utazol, buktad a jegyárat. A mi gépünkre hónapokig 50 és 80 ezer forint között mozgott a jegyár, aztán lejött szépen szokás szerint 30 alá, hogy aztán a rodoszi erdőtüzekről érkező híradások tömegessé válása után 30-ról 10 ezer alá szakadjon. És így is szűk kétharmadház a gépen, jó pár üres sor.

Kihasználjuk, mindenki ablakhoz. Még a covidos nyarakon se pattoghattam kedvemre a két oldal ablakai között, pedig imádom felülről is megnézni a szigetvilágot. Azta, de szép Limnosz is balra, egyszer oda is el kéne nézni. Pont alattunk Ikaria több napot is érdemelne, jobbra beugrik tavalyról Asztipalea izgalmas villanyközautó-rendszere, a süllyedés közben egész közelről látható Niszirosz fortyogó vulkánja pedig felülről is csúcs, nem csak lentről.