Szinte az utolsó pillanatban, december 30-án tette közzé legújabb makrogazdasági prognózisát a kormány. A középtávú (jelen esetben 2023-2027-es évre vonatkozó) prognózisát az év végéig kell közölnie a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztériumnak.
A hvg.hu szemléje szerint a dokumentumból kiderül, hogy
a magyar gazdaság 0,4 százalékkal eshetett vissza 2023-ban,
Októberben tovább nőtt az államháztartás hiánya, a havi deficit 202,7 milliárd forint volt, így a tízhavi hiány 3487,6 milliárd forintra emelkedett, ami az egész évre engedélyezett összeg 102 százaléka.
Ez minden idők legmagasabb októberi hiánya.
Az Orbán-kormány szeptemberben az Európai Bizottságnak küldött előrejelzésében szerepelt, hogy az idei hiányt nem tudja tartani, ezért az év végére 4160 milliárd forintos hiányt vár. A Pénzügyminisztérium (PM) csütörtöki közleménye szerint a problémák oka a „brüsszeli szankciós politika és az elhúzódó háború által okozott energiaválság és kedvezőtlen világgazdasági környezet”. Még véletlenül sem a kabinet gazdaságpolitikája nyomán elszabaduló EU-rekorder infláció és a fogyasztás összeomlása. Pedig csak ez utóbbi miatt a tervezettnél 900-1000 milliárd forinttal alacsonyabb lesz az áfabevételekből származó összeg az idén jelentős tervezési hiba még egy 8000 milliárdos tételnél is – értékelnek a lapban.
Immár a negyedik verzióját adta ki a Pénzügyminisztérium (PM) a tavaly júliusban – a korábbi évtizedek gyakorlatához képest értelmezhetetlenül korán – elfogadott 2023-as költségvetésnek. A múlt keddi bejelentés szerint a korábbi tervezett 3,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt 5,2 százalékra módosították. Ez összegszerűen azt jelenti, hogy az eddigi tervben számolt 3400 milliárd forintos deficitet körülbelül 1100 milliárd forinttal lépheti túl a hiány.
A költségvetés módosítóinál egyértelmű a trend: az eredeti, 2022 nyarán elfogadott büdzsében a kormány még csak 2352 milliárdnyi deficittel számolt, ami azóta csaknem megduplázódott. Vagyis sorozatban egyre nagyobb GDP-arányos hiánnyal és egyre kisebb GDP-növekedéssel kalkulálnak.
A PM pontosan nem részletezte, hogy milyen összetevők alapján számolta az új hiánycélt, de közleményében megjegyezte a következőket:
A tervezett 3,9 százalékról 4,3 százalékra nőhet a GDP-hez mért idei hiány a Bloomberg elemzése szerint, mivel a gazdasági kibocsátás elmarad a várttól. A vártnál rosszabb adatra számít a kormány is, Gulyás Gergely legalábbis a kormány legnehezebb feladataként említette csütörtökön a költségvetési hiány kordában tartását.
Gulyás azt is megerősítette, hogy az idénre megcélzott 1,5 százalékos GDP-növekedésre kevés az esély. Hasonlóan nyilatkozott pénteken Orbán Viktor, aki szerint 2024-ben várható növekedés, amihez elsősorban alacsonyabb kamatkörnyezet szükséges.
Miért fontos ez? Magyarország gazdasága már négy egymást követő negyedévben zsugorodott, mivel a fogyasztók és a vállalatok az Európai Unió legerősebb inflációjával és legmagasabb irányadó kamatlábával szembesülnek. Mindezek következtében csökkent a fogyasztás és a termelés, ami végső soron a tervezettnél alacsonyabb adóbevételekhez vezetett.