Best WordPress Hosting
 

Bajban a költségvetés: rejtély, ami az áfabevételeknél történik

A Pénzügyminisztérium részletes áprilisi államháztartási jelentése alapján a gazdálkodó szervezetek befizetései az év negyedik hónapjában alacsonyabb összegben teljesültek, mint tavaly ilyenkor. Aggasztóbb ugyanakkor, hogy az áfabevételek csupán 3,7 százalékkal bővültek áprilisban egy év alatt, 794 milliárd forint felett teljesültek a tavalyi 766 milliárd forint után.

A portál megnézte azt is, hogy a “nettó áfabevételek” alakulása mögött milyen tényezők voltak. Az látható, hogy a bruttó áfabevételek szinte minden hónapban elmaradtak a tavalyi összegtől, és a kiutalások normalizálódása (vagyis csökkenése) segít az áfabevételek egyenlegében.

Ennek nyomán tehát a nettó áfaegyenleg összesített idei értéke alig haladja meg a tavalyi első négy hónap összesített összegét. Ez pedig arra utal, hogy a magyar gazdaság fundamentumai még nem tudják támogatni minden téren a költségvetés egyensúlyát,

Országos hiány van egy vérnyomáscsökkentőből, ami más készítménnyel nem helyettesíthető

Nem lehet kapni a patikákban a Lokren vérnyomáscsökkentőt – számolt be az esetről az RTL Híradó. A gyógyszer országos hiánycikk, Pest megyében van olyan patika, ahol már hónapok óta nem kapható.

Keczéry Attila zuglói háziorvos szerint ez elsősorban a szívbetegeknek jelent problémát.

A praxisában negyven-ötvenen hetek óta nem tudják kiváltani a gyógyszert.

Elképesztő összeg kerül az állami cégekhez, miközben a költségvetés összeomlik

A MÁK Közpénzügyi Portálja szerint a költségvetés terhére megítélt tíz legnagyobb támogatás kedvezményezettjéből nyolc, állami cég. A két kivétel az Építési és Közlekedési Minisztérium, amely 224,8 milliárd forintra számíthat, zömmel vasúti felújításokra, illetve Nyíregyháza önkormányzata, amely 132 milliárd forint extra pénzt kap a Nyíregyházi Ipari Park víziközmű hálózatának fejlesztésre.

Utóbbi esetben gyakorlatilag bújtatott beruházástámogatás történik, a közpénz ugyanis a szabolcsi megyeszékhelyen tervezett kínai akkumulátorgyár beruházáshoz köthető – olvasható a lapban.

Az MVM CEEnergy egyedi kormánydöntés alapján, csak idén, 348,6 milliárd forintot kapott a költségvetésből a rezsicsökkentés támogatására. Hogy ez valóban indokolt-e, kérdés, hisz 2023-ra gyakorlatilag normalizálódtak az európai energiaárak.

A nyugdíjasok kifakadtak, bántónak tartják, hogy a kormány bűnbaknak állítja be őket

Igaztalannak és bántónak tartjuk, hogy a kormány tagjai törvényes kötelezettségük teljesítése után, a rekordhiány okozójaként az időseket bűnbaknak állítják be – írta a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület (NYPOE) MTI OS közleményében.

Tévedés a nyugdíjasokat bűnbaknak beállítani.

A magas államháztartási hiány oka nem a folyósított nyugdíjjárandóság következménye.

Fejre állt a költségvetés, a nyugdíjkasszát sejtik a rekordhiány mögött

A Varga Mihály vezette tárca közlése szerint február végéig az államháztartás központi alrendszere 1 704 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 1 759,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 79,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 23,5 milliárd forintos hiányt mutattak – írja a portál.

Mint arra a portfolio.hu figyelmeztetett: soha nem volt még ekkora a februári mínusz az állam gazdálkodásában, de ami még ijesztőbb, hogy két hónap alatt az eredeti pénzforgalmi éves hiányterv kétharmada teljesült. Mindezek fényében nem véletlen, hogy a kormány már feladta az idei évre kitűzött, eredeti 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycélját és már 4,5 százalékos deficitről beszélnek a kormány tagjai.

A Pénzügyminisztérium a robosztus hiánnyal kapcsolatban hangsúlyozta, a kormány a nyugdíjasoknak tett ígéretéhez híven az idei évben is kifizette a 13. havi nyugdíjat. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szintén ezt nevezte meg az egyik kiemelt hiánynövelő tételként.

Kevesebb és drágább lehet jövőre a kávé Európában

A jövő évtől szűkös ellátással és magasabb kávéárakkal kell szembesülniük a fogyasztóknak az EU-ban a német kávéipari szakmai képviseleti szervezet, a Deutscher Kaffeeverband szerint a beszerzési forrásokat környezetvédelmi szempontok szerint szűkítő uniós rendelkezés miatt, írja az MTI.

A tavaly hatályba lépett erdőirtásmentes ellátási láncokról szóló uniós rendelet értelmében a jövőben a vállalatoknak átvilágítási nyilatkozatot kell benyújtaniuk arról, hogy 2020. december 31. után nem irtottak ki vagy károsítottak erdőt termékeik előállításához.

Holger Preibisch, a német kávészövetség ügyvezető igazgatója az uniós rendelet alkalmazásának elhalasztását kérte a Lebensmittel Zeitung cikkében.

Új szabályok Brüsszelben: keresztülvághatják az Orbán-kormány beruházási terveit

Több mint egy évtizede példátlan esemény elé nézhet a magyar kormány az idén tavasszal, ugyanis az Európai Bizottság (EB) szinte borítékolhatóan túlzottdeficit-eljárást indít az ország ellen a magas államháztartási hiány miatt.

Az EB és az Európai Tanács február 9-én megállapodott az uniós költségvetési szabályok reformjáról, ennek nyomán újraélesítették a Stabilitási és Növekedési Paktumot, ami magában foglalja az 1990-es években létrehozott maastrichti keretrendszert. Bár a paktum jelentős módosításokon esett át, a tagállamok körében 2024-től újra érvényes az az uniós alapszerződésbe foglalt ökölszabály, hogy a GDP-arányos államadósságot 60 százalék alatti szinten, az államháztartás hiányát pedig a GDP 3 százaléka alatt szükséges korlátozni.

Az EU tagállamainak pénzügyminiszterei még 2020 márciusában döntöttek úgy, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelése miatt nem kell alkalmazni a szigorú uniós költségvetési szabályokat. A keretrendszer felfüggesztését az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt meghosszabbították, az idén azonban már nem marad fent tovább ez az ideiglenes intézkedés. Azaz mostantól az az ország, amelyik meghaladja referenciaértékeket, túlzottdeficit-eljárás elé nézhet. Ez több mint tíz EU-tagállamot érint majd, várhatóan a tavasz végétől. Közöttük lesz hazánk is, mivel 2023-ban jelentősen felülmúlta az előírt mértéket:

Költségvetés: nagy baj lenne, ha nem utal Brüsszel

Januárban általában jelentős, 100-200 milliárd forintos többlettel nyit a költségvetés, és általában ez az év utolsó hónapja, amikor nincs hiány. Így indult az idei év is. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint 54,4 milliárd forinttal haladták meg a bevételek a kiadásokat. Januárban folyik be büdzsébe decemberi, karácsonyi forgalom áfatöbblete, és a decemberben kifizetett jutalmak és a rendes bérek után dukáló szja is. A januárnak ezek miatt erős többlettel kellene zárnia. (Nem mindig van ez így. Tavaly brutális, 143 milliárdos hiánnyal kezdte az évet a kormány, el is úszott a 2023-as költségvetés.)

A közleményből nem derül ki, hogy miként alakultak az adóbevételek, viszont azt megemlíti a szaktárca, hogy az első hónapban 226 milliárd forint uniós támogatás utalt az Európai Bizottság, ami 191 milliárddal magasabb tavaly januári összegnél – olvasható a lapban.

Ha ez a pénz nem érkezett volna, jelentős hiánnyal kezdte volna az évet a kormány.

Kiderült: az elszegényedő magyarok miatt került bajba a költségvetés

2023-ban a költségvetés 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. A vártnál rosszabb hiányadatot elsősorban a fogyasztás visszaesése miatt elmaradó áfabevételek magyarázzák. Az adónemből összesen 6981,9 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, 1000 milliárddal maradt el a 7985 milliárdos célszámnál.  Vagyis az elmaradó fogyasztás miatt az eredetileg tervezettnél 1000 milliárd forinttal kevesebb áfabefizetése keletkezett az államkasszának.

Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője a portálnak arra mutatott rá, hogy a reálbérek 2023-as visszaesése a lakossági fogyasztást is visszafogta tavaly: a hazai kiskereskedelmi forgalom volumene 2023. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest 8,7 százalékkal kisebb lett.

S ezt a helyzetet csak tovább súlyosbította, hogy a lakossági reáljövedelem 1,2-1,3 százalékos csökkenése mellett a háztartások fogyasztási kiadásai 2,9–3,0 százalék között mérséklődhettek 2023-ban.

Választási osztogatásra készül a kormány az ellenzék szerint

Gyorsított a drágulás, fékezett a forgalom. 2023-ban majdnem 16 százalékkal kevesebbet tankoltak Magyarországon, mint 2022-ben. Visszafogták költéseiket az autósok, miután lényegesen nagyobb lett az infláció, mint amennyivel a kormány tervezett. Például emiatt csökkentek az adóbevételek.

A kutak és a boltok kieső forgalma tavaly százmilliárdokkal rövidítette meg az államkasszát. Részben ennek hatására nagyjából 6 százalékra hízott a költségvetés GDP arányos hiánya. Pedig eredetileg 3 és fél százalékkal tervezett a kormány – olvasható az rtl.hu-n.

2024-re 2,9 százalékos deficitet fogadott el az Országgyűlés tavaly nyáron. Most csütörtökön Varga Mihály pénzügyminiszter viszont arról beszélt az Inforádióban, hogy ő idén is elengedné a hiánycélt. Azt mondta, különben gyengébben teljesíthet a gazdaság.

Megborult a magyar nyugdíjkassza, túl optimista volt a kormány

Tavaly a nyugdíjkiadás 5760 milliárd forint lett. 20323-ban a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásokban részesülők száma meghaladta a 2,4 millió főt. Közülük 2 millióan kaptak öregségi (korbetöltött) nyugdíjat, a többiek pedig más típusú ellátásokban, például megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban vagy árvaellátásban részesültek. Az átlagos öregségi nyugdíj 2023 októberben 210 ezer forint volt, de a 3,1 százalékos novemberi nyugdíjkorrekció következtében év végére 217 ezer forint fölé emelkedett – olvasható a portálon.

A 2023-as költségvetési terv eredetileg 5546 milliárd forintot szánt a Nyugdíjbiztosítási Alap nyugellátási célú kiadásaira. Azonban a gazdasági folyamatok közbeszóltak: az infláció lényegesen magasabb lett a vártnál, ezért a nyugdíjak értékének megőrzéséhez az államnak a tervezettnél nagyobb összeget kellett nyugdíjakra költenie. A Pénzügyminisztérium friss közzétételéből megtudtuk, hogy a nyugdíjkiadások 2023-ban végül 5760 milliárd forintban teljesültek –

ez a megelőző évhez képest 20,2 százalékos növekedést jelentett.

Nagy bukást úsztak meg Varga Mihályék, mentőöv jött az EU-tól

Az államháztartás hiánya tavaly 4593,4 milliárd forint volt – közölte kedden a Pénzügyminisztérium a részletes számokat, ez jelentősen meghaladja a kormány költségvetési céljait. A deficit végül az eredeti terv 195 százaléka, vagyis annak majdnem duplája lett, de még a módosított hiánycélt is 35 százalékkal elvétette a kormány – olvasható a lapban.

A tervezettnél lényegesen magasabb hiány oka, hogy a kormány egyáltalán nem számolt a gazdasági recesszióval, és mellette az unió legmagasabb inflációja miatt az összeomló lakossági fogyasztással.

Ez utóbbi következtében a tervezett fogyasztási adókból 1133 milliárd forint nem folyt be tavaly a költségvetésbe.

RTL: Országos hiánycikk egy agyhártyagyulladás elleni oltás

Jelenleg szinte lehetetlen hozzájutni az agyhártyagyulladás B variánsa elleni oltóanyaghoz Magyarországon – számolt be az RTL Híradója.

Egy gyógyszerész azt mondta a csatornának, hogy ők októberben kaptak utoljára a termékből, és úgy tudja, január végén érkezhet újabb szállítmányt. A háziorvosok is arról számoltak be, hogy a szülők szinte naponta hívják őket emiatt.

Évente körülbelül 50-70 agyhártyagyulladásos megbetegedést azonosítanak, hazánkban a B variáns okozza a legtöbb megbetegedést.

PM: az adóbevétel több mint 15 százalékkal nőtt tavaly

Az előző évhez viszonyítva az adó- és járulékbevételek 15,2 százalékkal magasabban teljesültek – derült ki a Pénzügyminisztérium MTIS-s közleményéből, amit a hiány kapcsán adtak ki.

A PM közlése alapján december végéig a költségvetés 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 4293,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 112,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 412,3 milliárd forintos hiányt mutattak. A 2023. évi pénzforgalmi hiány tehát alacsonyabb volt a 2022. évinél (4672,1 milliárd forint) – jegyezte meg a PM.

De mint a 444 rámutatott, a 4500 milliárdot meghaladó hiányt eredetileg a felére tervezték a még 2022 nyarán elfogadott költségvetésben. És bár a büdzsét többször módosították, legutóbb tavaly októberben (vagyis alig három hónapja), egyszer sem sikerült eltalálni azt, hogy végül mennyi lesz a deficit. Még az októberi módosításban is több mint 400 milliárd forinttal kedvezőbb előrejelzés szerepelt, mint amennyi végül a tényleges hiány lett – jegyzik meg.

Beismerte a kormány: tényleg nem sikerült teljesíteni az 5,2 százalékra módosított hiánycélt

A növekedés sem jött össze, a kabinet szerint 0,4 százalékkal eshetett vissza a gazdaság teljesítménye 2023-ban.

Kisebb lehet az előzetes várakozásoknál az infláció és a GDP-növekedés 2024-ben a kormány pár napja közzétett középtávú előrejelzése szerint. A dokumentumból az is kiderült, hogy tényleg nem sikerült teljesíteni az 5,2 százalékra módosított hiánycélt, ahogy a növekedés sem alakult túl fényesen 2023-ban.

Bár a Központi Statisztikai Hivatal csak február közepén közli a tavalyi egész éves GDP-adatokat, most már a kormány is úgy látja:

A magyar tulajdonú vállalatokba öntik a beérkező uniós pénzeket, és cél, hogy még többen dolgozzanak

Nagyüzem van a magyar gazdaságpolitikában:

A szilveszter előtti napon kiderült, hogy a költségvetés 2023-as hiánya még annál is jobban elszállt, mint amit korábban elszállásnak terveztek;

Varga Mihály pénzügyminiszter az új évet az első uniós pénzek beérkezésének hírével nyitotta;

Ezermilliárdos ÁFA-lyuk tátong a költségvetésen

Utoljára két hete írtuk meg, hogy mekkora bajban van a költségvetés, azóta a helyzet nem sokat változott. A Pénzügyminisztérium (PM) szerint elsősorban a „rendkívüli kiadások” okozzák a megnövekedett költségvetési hiányt, ez mégsem bír teljes magyarázó erővel.

„Az év 11. hónapjának végére az egész évre tervezett hiány 120 százaléka jött össze. A hiány nem az uniós pénzek elmaradása miatt szállt el, mert a kormány az uniós programok kifizetéseit is visszafogta” – írja a HVG.

Az áfabevételek összeomlása mögött a lakossági költések visszaesése áll, hiába nőnek újra a reálbérek, a bolti vásárolások szintje messze elmaradt a tervezettől.

Kormányzati matek: úgy csökkentik a hiányt, hogy nő

A kormány a rendkívüli kiadások ellenére is csökkenti a hiányt és az államadósságot.

Ezzel a címmel adta ki a Pénzügyminisztérium (PM) MTI-s közleményét. A rendkívüli kiadások ellenére a kormány évről évre tovább csökkenti a hiányt és az államadósságot – hangsúlyozta az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszerének november végi helyzetéről készült gyorstájékoztatójában a PM.

Számszerűen arról van szó, hogy november végéig

ÁKK-vezér: egészen új lakossági állampapírok érkeznek jövőre

Az idei költségvetésben a GDP 1,4 százalékának megfelelő összegben előfinanszíroztunk uniós programokat, emellett a büdzsé állja az ukrajnai menekültek ellátását és a migráció elleni küzdelem költségeit. Célunk az egyensúlyi mutatók további javítása, a parlament által elfogadott 2,9 százalékos hiánycél az iránytűnk a jövő évre – mondta a pénzügyminiszter. Hozzátette, hogy az adósság szerkezetében sem készülnek jelentős változásokra, a devizaarány csökkentése és a lakosság minél aktívabb bevonása marad a cél.

Van egy parlament által elfogadott 2024-es költségvetés, a finanszírozási terv összeállításakor ebből kell kiindulnunk. A kormány továbbra is hiánycsökkentő pályán kíván maradni, nem kívánjuk a 2,9 százalékos hiánycélt módosítani – válaszolta a portál kérdésére Varga Mihály. Az uniós költségvetési szabályok szigorodása sem teszi ezt lehetővé, hiszen szembe kell néznünk azzal, hogy túlzott deficit-eljárás alá kerülünk, ha 3 százalék felett lesz a hiány.

Folyamatosan monitorozzuk a helyzetet, amennyiben szükséges, akkor hozzá fogunk nyúlni a költségvetéshez, de ezt most nem látjuk így – tette hozzá Varga.

Örülhetnek Varga Mihályék: hatalmas befizetés érkezik az MVM-től

A Budapesti Értéktőzsde és az MVM oldalán is megjelent közleményből az derült ki, hogy az MVM Csoport november 24-én úgy döntött, hogy az MVM Zrt. 309 milliárd forint osztalékelőleg kifizetést teljesítsen az egyedüli részvényes – vagyis a magyar állam – részére 2023. november 30-ig.

A portál szerint az MVM befizetés célja nyilvánvalóan az idei költségvetés helyzetének javítása. A 309 milliárd forintos bevétel nem csak a pénzfogalmi szemléletű hiányt javítja (és egyben tovább javítja a ferihegyi gigaüzlet finanszírozási hátterét), hanem az eredményszemléletű mutatót is szépíti. A GDP-arányos deficitmutató mintegy 0,4 százalékponttal lehet kisebb az MVM-ügylet hatására.

A büdzsé elcsúszására azonban jellemző, hogy a megemelt 5,2 százalékos hiánycél jó eséllyel még így sem teljesül. Október elején ugyanis voltak olyan elemzői vélemények, hogy pótlólagos kiigazító lépések hiányában 7 százalék felett is lehet az idei deficit. A hivatalos 5,2 százalék és a 7 százalék körüli piaci várakozások között a GDP arányában legalább 1,8 százalékos költségvetési elcsúszás van, ez a mostani MVM-befizetés ennek az elcsúszásnak egy részét kezeli 0,4 százalékponttal. Vagyis az idei, jelentős elcsúszásban lévő költségvetés számára egy új és váratlan bevételi forrás,