Best WordPress Hosting
 

Megjött az ítélet a magyar költségvetésről, még Ukrajnában is jobb a helyzet

A International Budget Partnership tanulmánya szerint az elérhető maximális 100 pontból 22-t ért el a magyar költségvetési rendszer, drasztikusan rontva a két évvel ezelőtti, 44 pontos eredményen és még messzebb került a megfelelő átláthatóságot jelentő 61 pontos szinttől. Ezzel a vizsgált 125 ország rangsorában a 100. helyre csúszott le Magyarország, és ezzel a helyezéssel egyben a régió legrosszabb teljesítményét nyújtotta – olvasható a lapban.

Jelenleg a magyar költségvetés átláthatósága olyan országokkal van egy csoportban, mint Kína, amely 101. lett a felmérésben, vagy mint Salvador, amely a 99. helyezéssel meg is előzte a magyar átláthatóságot, de Szaúd-Arábia is a 98. helyen végzett. Ezek tipikusan azok az antidemokratikus országok, ahol az állampolgároknak amúgy is korlátozottak a jogaik, de e csoportba tartoznak a gyenge vagy nem működő államok, például a lista utolsó helyén szereplő Venezuela, illetve Jemen és Afganisztán is.

A régióban messze a magyar büdzsé átláthatósága a leggyengébb 22 ponttal, Ukrajna 38, Szerbia pedig 51 pontot ért el. Lengyelország a megszerzett 59 pontjával már sokkal jobban teljest, nem beszélve Romániáról és Csehországról (62-62 pont), illetve a bolgárok 79 pontos eredményéről, amely a 10. helyet jelentette a felmérésben.

Simor András: Nagyon jelentős változást hozhat Magyarországon a jövő heti választás

Ugyanakkor számos szakértővel szemben nem számít arra, hogy a választás után megszorításokat jelent be a kormány, mivel szerinte Orbánék a költségvetést eddig sem a gazdaságirányítás eszközének tekintették, hanem politikai céllal használták. Kibeszéltük azt is, mi köze van a június közepén startoló labdarúgó Európa-bajnokságnak a 2025-ös büdzsé parlamenti benyújtásához, amit év végére halasztottak. Spoiler: kormányzati infók szerint van összefüggés. A volt jegybankelnök a témával kapcsolatban kijelentette, hogy ma Magyarországnak nincs reális, valós, teljesíthető költségvetése. A Magyar Nemzeti Bank jelenlegi vezetésével egyetértően nincs jó véleménnyel a kormány legfrissebb versenyképességi stratégiájáról, abból szerinte nem derül ki, hogy a célokat milyen eszközökkel lehet elérni. Egy példán bemutatva: miközben a kis- és középvállalkozások mélyebb integrálása a cél a multik beszállítói közé, aközben olyan, Keletről érkező befektetéseket ösztönöz és támogat a kormány, amelyek pont nem ebbe az irányba mozdítják el a gazdaság szerkezetét.

Maradva a korábbi munkahelyénél, a jegybanknál, Simor András szerint elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a kamatelőnyünk a világ nagy jegybankjai által kínált kamatokhoz képest nem szűkíthető tovább – csak a forint árfolyamának gyengülésével. Ami a magyar fizetőeszköz elmúlt hetekben tapasztalt vágtáját illeti, azt a külső környezettel magyarázza. Ezekből kiindulva azt feltételezi, hogy a forint erősödése ki fog fulladni.

Vendégünk bepillantást nyújtott abba a titokzatos világba, ahol a befektetőket a nyilvánosság kizárásával tájékoztatja az MNB a pénzügyekről. Elmondta, mi a legnagyobb hiba, amit ilyenkor egy jegybankár el tud követni, és ki volt az a jegybankelnök, aki ezt el is követte.

Lesújtó üzenet Varga Mihályéknak az Európai Bizottságtól

A kormányhoz képest pesszimistábban látja a magyar gazdaság és a költségvetés helyzetét az Európai Bizottság – idézi a portál a szervezet tavaszi előrejelzését.

Ami a gazdasági növekedést illeti, a bizottság idénre 2,4 százalékos GDP-bővülést vár idénre. Ez egy kicsivel alacsonyabb, mint a kormány 2,5 százalékos előrejelzése – amit legújabban az uniónak beadott konvergenciaprogramban fektetett le. 2025-re a bizottság 3,5 százalékos növekedést vár – ez már jóval mérsékeltebb, mint a kormány által várt 4,1 százalék.

Ami a költségvetést illeti, az Európai Bizottság az idei évre a GDP arányában 5,4 százalékos hiányt vár. A kormány jelenleg 4,5 százalékos hiánycélt tűzött ki – bár a költségvetési törvényt nem módosították, abban továbbra is 2,9 százalékos hiánycél szerepel.

Kiszámolták, mennyit fizetünk zsebbe a szakiknak építkezéskor

A számítások szerint a lakosság évente 200 milliárd forintot fizet ki számla nélkül elvégzett építőipari szakmunkákra, és ennek következtében a költségvetés évi 75 milliárd forinttól esik el – írja hétfői cikkében az Economx.

Ennek legfőbb okait az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke abban látja, hogy mindenki érzékeny az árakra, miközben hatósági ellenőrzés alig létezik, a szankcióknak pedig nincs visszatartó erejük. Koji László a portálnak elmondta: az ÉVOSZ becslései szerint a teljes építőiparon belül 40 ezer lehet a feketén foglalkoztatottak száma, a foglalkozás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatai szerint 2023-ban 23–25 százalék körül volt az arányuk. Az ÉVOSZ tapasztalatai alapján arányában a legtöbb feketén foglalkoztatás a lakosság részére a számla nélkül végzett munkáknál fordul elő, ami jellemzően a mikro- és kisvállalkozási kört érinti.

Elsősorban segédmunkást és betanított munkást foglalkoztatnak bejelentés nélkül, míg a szakmunkásokat és a mérnököket a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal is igyekeznek a vállalkozások maguknál tartani.

Elképesztő összeg kerül az állami cégekhez, miközben a költségvetés összeomlik

A MÁK Közpénzügyi Portálja szerint a költségvetés terhére megítélt tíz legnagyobb támogatás kedvezményezettjéből nyolc, állami cég. A két kivétel az Építési és Közlekedési Minisztérium, amely 224,8 milliárd forintra számíthat, zömmel vasúti felújításokra, illetve Nyíregyháza önkormányzata, amely 132 milliárd forint extra pénzt kap a Nyíregyházi Ipari Park víziközmű hálózatának fejlesztésre.

Utóbbi esetben gyakorlatilag bújtatott beruházástámogatás történik, a közpénz ugyanis a szabolcsi megyeszékhelyen tervezett kínai akkumulátorgyár beruházáshoz köthető – olvasható a lapban.

Az MVM CEEnergy egyedi kormánydöntés alapján, csak idén, 348,6 milliárd forintot kapott a költségvetésből a rezsicsökkentés támogatására. Hogy ez valóban indokolt-e, kérdés, hisz 2023-ra gyakorlatilag normalizálódtak az európai energiaárak.

Lantos Csaba: Dinamikus árplafon jöhet a benzinnél

Az energiaügyi miniszter a büdzsé ügyében a nagyobb súlyt inkább a novemberben esedékes amerikai elnökválasztásra helyezi – mint mondta, Donald Trump győzelme esetén közelebb kerülhetünk a békéhez, aminek a magyar költségvetési tartalékok megállapításakor lenne jelentősége. A feltételes mód indokolt, mert minderről Lantos Csaba szerint a kormánynak nincs biztos tudása, csak reménye. Abban is bíznak, hogy elnökváltás esetén új alapokra kerülhet az USA gazdasága, ami más olaj- és földgázpolitikát hozhat, ez pedig egy intenzívebb energiakereskedelemben nyilvánulhat meg, és a nemzetközi árak csökkenéséhez vezethet. Közvetlen haszna azonban nem származna Magyarországnak az energiakereskedelemből Trump győzelme esetén, ugyanis nincs Trump-Orbán deal egy kedvezményes árazású energiaimportról – jelentette ki műsorunkban.

A kormány szerdán dönt a benzinárakról. A miniszter szerint arról kell dönteniük, indokolt-e egyáltalán a beavatkozás a piaci folyamatokba, amikor a régiós átlagárhoz képest 10–20 forinttal drágább az üzemanyag a magyar kutakon.

Ha szükség is lesz árplafonra, az dinamikus lesz,

Idén is hat százalékig kúszhat a költségvetés hiánya

A szakértő szerint az óvatosságot indokolja az is, hogy idén az év végén tetőzhet 5,5 százalékon az infláció, továbbá a Magyar Nemzeti Banknak az amerikai és európai csúcsintézményeken túl figyelnie kell a régiós jegybanki kamatokra is. Mivel a magyar gazdaság nincs olyan állapotban, mint például a lengyel, ha túl közel kerülnek egymáshoz ezek az alapkamatszintek, azt büntetheti a piac – fejtette ki a Dellában.

Virovácz Péter szerint az idén februárban tapasztalt sebes árfolyamgyengülést alapvetően a gazdaságpolitikai cikkcakkok okozták, a befektetők ellentmondó információkat kaptak a kormány és a jegybank szándékairól, s nagyrészt ez a zavar vezetett a forint iránti bizalom megrendüléséhez. A nyárra azonban csitulhat a konfliktus a felek között, mivel a viták fő forrásának számító alapkamat olyan tartományba ér, ami a piaci kamatok normalizálódásán keresztül már nem gyengíti a kormány növekedésösztönző törekvéseit.

Az elemző szerint a bázishatások miatt az idén is elérheti a 6 százalékot az állami költségvetés hiánya,

Fejre állt a költségvetés, a nyugdíjkasszát sejtik a rekordhiány mögött

A Varga Mihály vezette tárca közlése szerint február végéig az államháztartás központi alrendszere 1 704 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 1 759,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 79,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 23,5 milliárd forintos hiányt mutattak – írja a portál.

Mint arra a portfolio.hu figyelmeztetett: soha nem volt még ekkora a februári mínusz az állam gazdálkodásában, de ami még ijesztőbb, hogy két hónap alatt az eredeti pénzforgalmi éves hiányterv kétharmada teljesült. Mindezek fényében nem véletlen, hogy a kormány már feladta az idei évre kitűzött, eredeti 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycélját és már 4,5 százalékos deficitről beszélnek a kormány tagjai.

A Pénzügyminisztérium a robosztus hiánnyal kapcsolatban hangsúlyozta, a kormány a nyugdíjasoknak tett ígéretéhez híven az idei évben is kifizette a 13. havi nyugdíjat. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szintén ezt nevezte meg az egyik kiemelt hiánynövelő tételként.

Költségvetés: nagy baj lenne, ha nem utal Brüsszel

Januárban általában jelentős, 100-200 milliárd forintos többlettel nyit a költségvetés, és általában ez az év utolsó hónapja, amikor nincs hiány. Így indult az idei év is. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint 54,4 milliárd forinttal haladták meg a bevételek a kiadásokat. Januárban folyik be büdzsébe decemberi, karácsonyi forgalom áfatöbblete, és a decemberben kifizetett jutalmak és a rendes bérek után dukáló szja is. A januárnak ezek miatt erős többlettel kellene zárnia. (Nem mindig van ez így. Tavaly brutális, 143 milliárdos hiánnyal kezdte az évet a kormány, el is úszott a 2023-as költségvetés.)

A közleményből nem derül ki, hogy miként alakultak az adóbevételek, viszont azt megemlíti a szaktárca, hogy az első hónapban 226 milliárd forint uniós támogatás utalt az Európai Bizottság, ami 191 milliárddal magasabb tavaly januári összegnél – olvasható a lapban.

Ha ez a pénz nem érkezett volna, jelentős hiánnyal kezdte volna az évet a kormány.

Nagy bukást úsztak meg Varga Mihályék, mentőöv jött az EU-tól

Az államháztartás hiánya tavaly 4593,4 milliárd forint volt – közölte kedden a Pénzügyminisztérium a részletes számokat, ez jelentősen meghaladja a kormány költségvetési céljait. A deficit végül az eredeti terv 195 százaléka, vagyis annak majdnem duplája lett, de még a módosított hiánycélt is 35 százalékkal elvétette a kormány – olvasható a lapban.

A tervezettnél lényegesen magasabb hiány oka, hogy a kormány egyáltalán nem számolt a gazdasági recesszióval, és mellette az unió legmagasabb inflációja miatt az összeomló lakossági fogyasztással.

Ez utóbbi következtében a tervezett fogyasztási adókból 1133 milliárd forint nem folyt be tavaly a költségvetésbe.

KSH: Tavaly az első három negyedévben 5,4 százalékos lett a költségvetés hiánya

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 3,7 százalék volt tavaly a harmadik negyedévben, és 5,4 százalékot ért el az első három negyedévben – ismertette az MTI a Központi Statisztikai Hivatal szerdai közleményére hivatkozva.

A közlemény szerint az előzetes adatok szerinti GDP arányos, 3,7 százalékos hiány a harmadik negyedévben 264 milliárd forinttal, 2 százalékponttal lett kedvezőbb az egy évvel korábbihoz viszonyítva, az első három negyedév 5,4 százalékos hiánya az előző év azonos időszakához képest 1363 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,1 százalékponttal lett kedvezőtlenebb.

2023 harmadik negyedévében a kormányzati szektor hiánya 701 milliárd forint, a GDP 3,7 százaléka volt. Az egyenleg 264 milliárd forinttal, 2 százalékponttal lett kedvezőbb az egy évvel korábbinál. A múlt év azonos időszakához képest a bevételek 861 milliárd forinttal, 12,7 százalékkal nőttek, a kiadások 597 milliárd forinttal, 7,7 százalékkal emelkedtek.

Népszava: Átlagosan havi 1,6 milliót keresnek az energetikai hivatal alkalmazottai

Az eredetileg tervezett 8,4 milliárd helyett közel kétszer akkora, 16,4 milliárd forintos bevétellel zárta a tavalyi évet a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) – írja keddi cikkében a Népszava. Ez az adat a hivatal elnökének, Juhász Editnek a leveléből derült ki, amelyet az Országgyűlés költségvetési bizottsága elnökének, az ellenzéki Vajda Zoltánnak küldött.

A lap emlékeztet: ennek a pénznek a döntő többségét a túlélésért küzdő, az ellátás biztonságot mindenáron biztosítani kívánó közműcégek adták össze, igaz nem önkéntesen, hiszen a szolgáltatókat törvény kötelezi a MEKH bevételeinek nagy többségét kitevő felügyeleti díj megfizetésére.

Juhász Edit elnök levele szerint ebből a pénzből a MEKH egyrészt támogatta a központi költségvetést 3,9 milliárd forinttal, másrészt 524 milliót költött tavaly a hivatal infrastrukturális fejlesztésre, tanulmányokra, szoftverekre, licencekre, telefonra, gépjármű és irodabútor beszerzésre. Ennél jóval többet költöttek 2022-ben a hivatal átlagosan 330 fős személyi állományának személyi jellegű kiadásáraira. A lap idézi az elnöki tájékoztatót, amely szerint a havi illetmény és a munkabér mellett jutalmak, motivációs és szolgálati elismerés, cafeteria, egészségpénztári hozzájárulás, munkába járást, valamint albérleti költségekre fordítható és egyéb szociális juttatások, illetve további „meghatározott pénzbeni és természetbeni” juttatások illetik meg a dolgozókat.

Eddig nem látott összeget költünk jövőre a közmédiára

A hétfő este megjelent Magyar Közlönyben kihirdették az NMHH és a közmédia 2024-es költségvetését, amit egyébként november 21-én fogadott el az országgyűlés.

Ennek megfelelően jövőre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ötvenhétmilliárd-hétszázötvenmillió forintból gazdálkodhat.

Az MTVA 2024-es büdzséjének főösszegét „142 058,5 millió Ft-ban, azaz egyszáznegyvenkettőmilliárd-ötvennyolcmillió-ötszázezer forintban” határozták meg.

Örülhetnek Varga Mihályék: hatalmas befizetés érkezik az MVM-től

A Budapesti Értéktőzsde és az MVM oldalán is megjelent közleményből az derült ki, hogy az MVM Csoport november 24-én úgy döntött, hogy az MVM Zrt. 309 milliárd forint osztalékelőleg kifizetést teljesítsen az egyedüli részvényes – vagyis a magyar állam – részére 2023. november 30-ig.

A portál szerint az MVM befizetés célja nyilvánvalóan az idei költségvetés helyzetének javítása. A 309 milliárd forintos bevétel nem csak a pénzfogalmi szemléletű hiányt javítja (és egyben tovább javítja a ferihegyi gigaüzlet finanszírozási hátterét), hanem az eredményszemléletű mutatót is szépíti. A GDP-arányos deficitmutató mintegy 0,4 százalékponttal lehet kisebb az MVM-ügylet hatására.

A büdzsé elcsúszására azonban jellemző, hogy a megemelt 5,2 százalékos hiánycél jó eséllyel még így sem teljesül. Október elején ugyanis voltak olyan elemzői vélemények, hogy pótlólagos kiigazító lépések hiányában 7 százalék felett is lehet az idei deficit. A hivatalos 5,2 százalék és a 7 százalék körüli piaci várakozások között a GDP arányában legalább 1,8 százalékos költségvetési elcsúszás van, ez a mostani MVM-befizetés ennek az elcsúszásnak egy részét kezeli 0,4 százalékponttal. Vagyis az idei, jelentős elcsúszásban lévő költségvetés számára egy új és váratlan bevételi forrás,

Egyre többe kerül az adófizetőknek Kásler Miklós magyarságkutatója

A Magyarságkutató Intézet (MKI) működési költsége 2021-ben 1 807,6 millió volt, ám tavaly 2 210,0 millió forintra emelkedett, vagyis a Kásler Miklós vezette intézmény közel 400 millió forinttal többől gazdálkodhatott az elmúlt évben, mint az azt megelőzőben – ez derül ki a 2022-es költségvetés végrehajtásának beszámolójából, amit az mfor elemzett a szerdai cikkében.

A növekedés ráadásul úgy történt, hogy az MKI 2022. évi költségvetésére eredetileg 1 021,8 millió forintot terveztek, ám ez az évközi módosítások miatt 2 210,1 millióra duzzadt, vagyis több mint a duplájára – írja a gazdasági portál. A beszámoló szerint az MKI 2022-ben hat tudományos programot valósított meg, ezek:

Aba Sámuel király nemzetségfői, királyi és egyházi központjának Abasár, Bolt-tető lelőhelyen történő feltárása,

A megszorítások éve lesz 2023: itt vannak a PM friss számai

A kőkemény megszorítások lett 2023-ból a magas infláció miatt, bárhogy is igyekszik ezt tagadni az Orbán-kormány – erre világít rá a Pénzügyminisztérium (PM) első háromnegyedévi költségvetési beszámolója.

Szeptember végéig a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap szociális ellátásokra (családi, jövedelempótló támogatásokra, közgyógyellátásra 563 milliárd forintot költött – ez 4,5 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Mivel idén az infláció éves átlagban 17 százalék felett alakul,

a szociális ellátások reálértéke 12 százalékkal csökken

A rezsivédelemre fogták a magas hiányt, miközben épp azon spórol a kormány

Immár a negyedik verzióját adta ki a Pénzügyminisztérium (PM) a tavaly júliusban – a korábbi évtizedek gyakorlatához képest értelmezhetetlenül korán – elfogadott 2023-as költségvetésnek. A múlt keddi bejelentés szerint a korábbi tervezett 3,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt 5,2 százalékra módosították. Ez összegszerűen azt jelenti, hogy az eddigi tervben számolt 3400 milliárd forintos deficitet körülbelül 1100 milliárd forinttal lépheti túl a hiány.

A költségvetés módosítóinál egyértelmű a trend: az eredeti, 2022 nyarán elfogadott büdzsében a kormány még csak 2352 milliárdnyi deficittel számolt, ami azóta csaknem megduplázódott. Vagyis sorozatban egyre nagyobb GDP-arányos hiánnyal és egyre kisebb GDP-növekedéssel kalkulálnak.

A PM pontosan nem részletezte, hogy milyen összetevők alapján számolta az új hiánycélt, de közleményében megjegyezte a következőket:

„Marshall-tervet Ukrajnának”: újabb uniós testület int be az orbáni vétónak

A 350 fős EGSZB elfogadta saját álláspontját a uniós költségvetés félidős felülvizsgálatával kapcsolatban. Ennek fontos eleme, hogy – az Európai Bizottság júliusban előterjesztett javaslata szerint – 66 milliárd euró pótbefizetésre van szükség, amelyből Ukrajna folyamatos támogatását lehetne biztosítani, de szerepel benne az illegális bevándorlás elleni hatékonyabb fellépés és az EU versenyképességének javítása is.

Az Ukrajna pénzügyi megsegítésére vonatkozó keretet illetően az EGSZB támogatta azt az elképzelést, hogy a befagyasztott orosz eszközöket Ukrajna újjáépítésének kiegészítő forrásaként használják fel, és hangsúlyozta, hogy közép- és hosszú távon

Európának „a Marshall-terv mértékéhez megfelelő, jelentős, tartós kötelezettségvállalásra lesz szüksége” Ukrajna számára.

Államadósság: visszatért a Gyurcsány-korszak a számok alapján

A kormány az elmúlt években gyakorlatilag lenullázta az előző tíz év adósságcsökkentését. A magyar államadósság valamikor az év elején először lépte át az 50 ezer milliárd forintot. Július végén az adósság már meghaladta a 52 727 milliárd forintot – idézi a lap az Államadósság Kezelő Központ Zrt. legfrissebb adatait. Ez az idei várható költségvetési kiadások kétszeresének felel meg.

Jól látható, hogy az elmúlt három évben jelentős mértékben felgyorsult a magyar államadósság növekedése: 2020 elején „még csak” 31 139 milliárd forint volt az államadósság. Vagyis néhány év alatt az Orbán-kormány 19 ezer milliárd forinttal növelte tovább az adósságot. Orbánék a kormányzást 2010 közepén még 21 ezer milliárd forintos államadóssággal vették át. Könnyen kiszámolható, hogy

13 év alatt azt a 2,5-szeresére növelték.

Hiába nyugtat Kocsis Máté, nagy bajba került a költségvetés

Hónapok óta látható, hogy az költségvetés komoly bajban van: a bevételek messze elmaradnak a tervezettől, miközben a kiadásokat a kormány képtelen kordában tartani. Ráadásul láthatóan közel sincs egyetértés a kormányban arról, hogy miként kellene kezelni a költségvetést: Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön egy konferencián az év végi hiánycél felemelése mellett a lehetséges intézkedések között említette a bankadó megemelését, a támogatott hitelek „felülvizsgálatát”, a honvédelmi kiadások átütemezését, illetve a minisztériumi kiadások korlátozását.

Varga Mihály nyilatkozatát cáfolta Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, mondván az csak mangánvélemény. A Fidesz-frakció ülésén már a jövő évi önkormányzati és Európa parlamenti választások voltak napirenden, láthatóan a kormányfő, és a Fidesz-frakció ennek rendeli alá a költségvetési konszolidációt – értékelnek a lapban.

Pedig kiigazításra szükség van: az elmúlt négy év legrosszabb évét futja eddig az államháztartás. A hiány alakulása eddig megfelelt a tavalyi – egyáltalán nem kedvező –  folyamatoknak, ám júliusban már gyorsabban nőtt a deficit. Amennyiben megismétlődnek az elmúlt évek trendjei, nem lehet kizárni, hogy a hiány a tervezett 3400 milliárd forinttal szemben, akár 5000 milliárdra is rúghatnak kormányzati beavatkozás nélkül.