Best WordPress Hosting
 

Sokat költött gazdasági terjeszkedésre a kormány, aztán jött az energiaválság

Erősen hatott az elmúlt évek energiaválsága a magyar költségvetésre uniós összehasonlításban az Eurostat friss számításai szerint: Magyarországhoz képest csak a fosszilis energiahordozóknak és az orosz gázimportnak szintén erősen kitett Görögországban ugrott meg jobban az energiával és üzemanyagokkal kapcsolatos kormányzati ráfordítások mértéke a GDP arányában 2020 és 2022 között.

A magyar kormány költései azonban már korábban is viszonylag sajátosan alakultak a többi uniós országban tapasztaltakhoz képest: a gazdasági ügyekre – ide sorolandók a munkaügyektől kezdve az egyes iparágak igazgatásán és fejlesztésén keresztül az energiával és üzemanyagokkal kapcsolatos fentebb említett ráfordítások is – 2022-ben a GDP 10,5 százalékának megfelelő értékű összeg jutott Magyarország költségvetéséből. Ehhez hasonlóan magas arány e kategóriát illetően egyetlen másik tagállamban sem mutatkozott két éve, és Magyarországon sem fordult elő korábban.

A legtöbb költségvetési kiadás az uniós országokban – közöttük Magyarországon is – a szociális védelmi háló fenntartásával kapcsolatos. Igaz, az Európai Unióban a többek között a nyugdíjakat, a családtámogatásokat és a betegségek, illetve a munkanélküliség okán folyósított ellátásokat is magába foglaló kategóriára jellemzően jóval nagyobbak a GDP-arányos ráfordítások. Ezt követi jellemzően az egészségügy az Európai Unióban, ám Magyarországon az említett ágazat a költések sorrendje alapján csak az ötödik legfontosabb kormányzati szektornak mutatkozik.

Sereghajtók között vagyunk Európában a szociális kiadásokban

A magyar kormány 2022-ben a GDP 16 százalékát költötte szociális védelemre, kevesebbet, mint tavalyelőtt, ráadásul ennél csupán 4 ország költ kevesebbet a szociális szférára az Európai Unióban, miközben az EU-átlag 27 százalék – ezt írja szerdai cikkében a G7 az Eurostat előzetes adatai alapján.

A portál felidézi: már 2021-ben is arányaiban szinte a legkevesebbet költötte szociális védelemre a magyar kormány az unióban, holott a tagállamok többsége pont erre költötte arányosan a legtöbbet. Tény az is, hogy a friss 2022-es előzetes adatok szerint a GDP-arányos szociális védelmi költések jóformán minden országban csökkentek, ám Magyarország továbbra is a sereghajtók között van: 2022-ben GDP-arányosan csak Írország költött kevesebbet – az utolsó előtti helyen Litvániával, Észtországgal és Máltával osztozunk – kerekítve – 16 százalékkal. Arányosan Franciaország, Ausztria, Olaszország, Finnország és Németország költ erre a szektorra a legtöbbet, körülbelül a nemzeti össztermék 30 százalékát.

Ezen belül az egészségügyre még kevesebbet költünk. Szintén előzetes Eurostat-adatok azt mutatják, hogy 2022-ben a magyar kormány a GDP 4,7 százalékát költötte egészségügyre és betegellátásra, ennél csak Bulgáriában, Írországban alacsonyabb az arány, Litvániában azonos mértékű. A szomszédaink közül Szlovákiában például 5,7, míg Ausztriában 8,5 százalék.

Rákapott a kormány a megszorításokra, pedig ez a kifejezés a szótárából is hiányzik

A megszorítás az egy baloldali gazdasági válságkezelési eszköz. Így vették el a 13. havi nyugdíjat, így vették el a fizetések egy részét, így szüntették meg a lakástámogatási rendszert, így építették le a családtámogatási rendszert. (…) Mi sosem ezt alkalmazzuk, a nemzeti oldal inkább a gazdasági növekedést, az adócsökkentést előtérbe helyező gyógyszert alkalmaz ilyenkor

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2022 áprilisában, két nappal az országgyűlési választások előtt a Kossuth Rádiónak adott interjújában.

Több mint egy év elteltével, a 2024-es költségvetés törvényjavaslatának benyújtásakor Varga Mihály pénzügyminiszter megismételte, hogy a kormány kitart a rezsicsökkentés, a 13. havi nyugdíj és a családvédelmi intézkedések mellett, emellett az is elmondta, hogy