Best WordPress Hosting
 

Fontos változás a KSH-nál, felpörgetik az adatközlést

Általános törekvés a hivatalnál, hogy minden évben egy kicsit gyorsabbak legyünk az összes statisztikánk piacra kerülési – vagyis nyilvánosságra hozatali – idejét nézve. A gazdaságstatisztika piramisának a tetején a GDP-adatok állnak. Ha a GDP terén gyorsabbak tudunk lenni, akkor ennek nyomán a többi adatsor – például infláció, munkanélküliség – elkészítésében is gyorsítani tudjuk a munkát – árulta el lapunk kérdésére Kincses Áron, a KSH elnöke sajtótájékoztatón.

Bejelentése szerint az eddigi naptár szerinti negyedévet követő 45. nap (T+45) helyett mostantól a KSH előzetes GDP-adatai mindössze 30 nappal később (T+30) fognak megjelenni. Ez a gyakorlatban úgy fog festeni, hogy a tárgyidőszak végét követő 30. napon előzetes adatokat közlünk, majd a rákövetkező 60. napon – amiképp eddig is – tesszük közzé a végleges adatokat. A most megvalósuló fejlesztés több évnyi háttérmunka eredménye. „Ezt a rendszert régóta teszteljük, a működése immár megbízható” – fűzte hozzá.

A hivatalos statisztika legnagyobb kihívása, hogy miként lehet gyorsabban reagálni az egyre inkább változó felhasználói igényekre, miközben a gazdasági, pénzügyi és technológiai folyamatok gyorsulnak. A 15 nappal hamarabb érkező GDP gyorstájékoztató, s ezzel együtt a GDP volumenindex ismertetése azt hívatott segíteni, hogy minél gyorsabban, pontosabb képet adjunk a gazdaság állapotáról – indokolta a lépést Cseh Tímea, a KSH Nemzeti számlák főosztályának vezetője.

Uniós szinten már csökkentek a lakásárak

Az eurózónában éves összehasonlításban 1,1 százalékkal csökkentek a nominális lakásárak, írja a Portfolio az Eurostat adataira hivatkozva.

Az egyes EU-s országok lakásárváltozásaiban továbbra is jelentős a különbség: a keleti országok valamivel nagyobb növekedést produkáltak, mint a legtöbb nyugat-európai ország. Az élen Lengyelország 13 százalékos árnövekedése áll, míg a sereghajtó Luxemburgban több mint 14 százalékkal csökkentek az árak.

Magyarországon 3,3 százalékos volt az éves áremelkedés, de ha csak a használt lakásokat nézzük, mindössze 2,3 százalékkal mentek feljebb egy év alatt a lakásárak.

Románia már GDP-ben is előz, megbicsaklott Magyarország felzárkózása

Elakadt a magyar gazdaság több mint egy évtizede tartó felzárkózása a fejlett európai tagországokhoz – ez derült ki az Eurostat most közölt adataiból. Az unió statisztikai hivatala szerint hazánk vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP-je 2023-ban nem közeledett az uniós átlaghoz, igaz, nem is távolodott: a 2022-as 76 százalék után tavaly is 76 százalékon állt. Mivel Románia és Portugália a két évvel ezelőttihez képest is javított a helyezésén, így Magyarország egy pozíciót rontva a 22. helyre csúszott vissza a 27 tagállam között – olvasható a portálon.

A magyar gazdaság a tavalyi évet 0,7 százalékos recesszióban töltötte , amivel a legnagyobb visszaesést produkálta a régiós versenytársak között, miközben az infláció is kifejezetten magas, 17,6 százalékos volt. Tehát várható volt, hogy ideiglenesen elakad a felzárkózás.

A régiós versenytársak egy fokkal jobban teljesítettek nálunk: míg Lengyelország (80 százalékra) és Csehország (91 százalékra) is 1 százalékponttal, addig Szlovákia 2 százalékponttal (73 százalékra) közeledett az uniós fejlettségi átlaghoz.

A magyarok durván rá vannak kattanva a közösségi médiára, még európai összevetésben is

Budapesten és környékén egész Európát nézve is kimagaslóan nagy arányban használják aktívan a közösségi médiát a lakosok, de vidéken is nagyon nagy értékről számolt be az Eurostat.

Számokban: Ha a régiókat nézzük, akkor az unióban a hat dániai egység vezet 88-89 százalékos adattal, de rögtön utána Budapest (86%), Közép-Magyarország (85%) és Pest (84%) következik. Mivel vidéken 80 százalék körül alakul a mutató, az összesített átlagos adat Magyarországra 81 százalék, és csak Ciprus (83%), illetve Dánia (91%) előz meg minket.

A legkevésbé Franciaországban (44%), Németországban (49%) és Olaszországban (53%) használják az olyan közösségi médiumokat, mint a Facebook, a Twitter, az Instagram vagy a TikTok.

Rengeteg időt töltenek a magyarok a közösségi médiában

2023-ban az európai polgárok 59 százaléka használta a közösségi médiát – derül ki az Eurostat kutatásából. Az uniós statisztikai hivatal szerint a legaktívabbak a dánok, ahol ez az arány 91 százalék, a lista második helyére Ciprus került.

Magyarország összes szomszédját megelőzve harmadik a listán, nálunk az emberek 81 százaléka használja a Facebookot, az X-et, az Instagramot, a Tiktokot és társait.

Ami a régiókat illeti, nálunk leginkább Budapesten és Pest megyében aktívak az emberek, a fővárosban az emberek 86 százaléka aktív az oldalakon. Nyolcvan százalék alatti eredmény csak az uniós szinten is lemaradottnak számító területeken, például az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon volt példa.

Népszava: Az EU-ban a magyar kormány költi a legkevesebbet egészségügyre

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat 2022-es adatait elemzik a lap szombati számában. Az adatok szerint egy átlagos uniós állam a GDP 49,6 százalékát költi el évente, nálunk ez az adat 48,8 százalék, a környező országokban azonban inkább a 40-hez közeli.

Bár a magyar adat közelinek tűnik az uniós középértékhez, az eloszlása teljesen másmilyen képet mutat. A legtöbbet minden állam szociális kiadásokra fordít, átlagosan 19,5 százalékot a nemzeti össztermékből: a magyar mutató 13,1 százalék, a hatodik legkisebb arány az EU-ban. Az egészségügyre 7,7 százalék az átlagos ráfordítás,

Magyarországon ez az adat 4,4 százalék, amivel a legutolsó helyen áll az ország.

A vas tette ki az uniós hulladékexport felét

Az Európai Unió 2022-ben 32,1 millió tonna hulladékot exportált EU-n kívülre, ami enyhe, 3 %-os csökkenést jelent 2021-hez képest, ezzel egyidőben az EU-n kívüli országokból származó hulladékimport 2021 óta 5 %-kal, 18,7 millió tonnára csökkent – tájékoztatott az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.

Az uniós hivatal közlése szerint az unióból származó hulladékexport felét a vasfémhulladék tette ki. Az EU 2022-ben 17,8 millió tonna vas és acél hulladékot exportált, ami az EU-ból származó hulladékexport 55 százalékát jelenti. A fémhulladék fő célállomása Törökország volt, ahová 10,7 millió tonnát, az EU-ból exportált fémhulladék csaknem kétharmadát (60 százalék) szállították.

fémhulladék uszályon kép: shutterstock

Eurostat: Magyarországon az uniós átlag egy százalékát sem éri el a menedékkérők aránya

Szeptemberben 98 240 nem uniós állampolgár nyújtott be első alkalommal nemzetközi védelem iránti kérelmet az Európai Unió valamely tagállamában, ez a szám 10 százalékkal több az egy évvel korábbinál – közölte az MTI az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai alapján.

A szeptemberi menekültügyi adatokat tartalmazó jelentés szerint a hónapban 5265 volt azon nem uniós állampolgárságú menedékkérők száma, akik korábbi elutasítást követően ismételten benyújtották a kérelmüket: ez az adat 20 százalékkal marad el a tavaly szeptemberi számoktól.

Az előző hónapokhoz hasonlóan szeptemberben is a szíriaiak alkották a menedékkérők legnagyobb csoportját (19 220), őket a törökök (10 200) követték, megelőzve az afgánokat (9215), a venezuelaiakat (5290) és a kolumbiaiakat (5230).

Így áll Magyarország az uniós szegénységi versenyben

Attól sem lett jobb a magyarok vagyoni helyzete, hogy a kormány a választás előtt kétezer milliárd forintot osztogatott el, az infláció elvitte szinte az egész többletet. 

Ahogy évek óta minden december közepén, úgy most is elkészítette az Eurostat az EU országainak életszínvonalát talán legjobban bemutató adatsorát a tényleges egyéni fogyasztásról. Tavaly ilyenkor az volt a nagy hír, hogy Magyarország az unió második legszegényebb állama lett – idén megtartottuk ezt a rémes helyezésünket, de a teljes összkép még rosszabb, a régiónk lehagy minket, és lassan már az egyetlen szegényebb ország, Bulgária is utolér – írta a hvg.hu.

Eurostat: Magyarország az EU második legszegényebb országa

A magyar lakosság tavaly az uniós átlag 71 százalékát költötte fogyasztásra, vagyis áruk és szolgáltatások vásárlására. Ez a második legrosszabb adat az Európai Unióban – ismertette a Népszava az Eurostat adatait.

2022-ben csak a bolgárok éltek rosszabbul a magyaroknál, ott az uniós átlag 69 százaléka tudták egyéni fogyasztásra költeni. Ugyanakkor a bolgárok 2021-hez képest 4 százalékpontot javítottak, míg a magyar adat csak egy százalékkal javult. Alulról a harmadik leggyengébb adatot Horvátországban és Lettországban mérték 76-76 százalékkal, miközben

a román adat fényévekre van a magyartól. Ott az uniós átlag 86 százalékát költötték magukra a polgárok.

Ausztria az EU legboldogabb országa, Románia a második, a magyarok az utolsó negyedben

Ausztria az Európai Unió legboldogabb, Bulgária a legelégedetlenebb országa, Magyarország az utolsó negyedben, a 22. helyen végzett – derült ki az Eurostat statisztikái szerint, amelyet az Independent közölt.

A 2022-ben készített felmérés önbevallásos módszerrel dolgozott, az EU tagállamait arról kérdezték, hogy egy 1-től 10-ig terjedő skálán mennyire elégedettek az életükkel. A tanulmány rámutat, hogy az elégedettség leginkább az olyan faktoroktól függ, mint az iskolázottság vagy a magánéleti és anyagi stabilitás.

Az EU-s átlag 7,1 százalék lett, ezt a szintet a tagállamok kétharmada elérte.

Lehullott a fügefalevél a KSH módszertana elől, tovább gyengült a forint, átlagos a magyar G.E.C.I.

Újra itt a Visszajáró, a Forbes.hu hétvégi sorozata. Minden héten összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.

KSH: 9.9% Eurostat: Tuti? KSH: Tuti.

Olyan kedvező inflációs adatokat publikált a KSH októberben, hogy azt alig hittük el.

KSH: nem igaz, hogy az Eurostat vizsgálódik a magyar inflációszámítás miatt

A KSH közleményben cáfolta pénteken, hogy vizsgálódna náluk az Eurostat az inflációszámítással összefüggésben.

Egyes médiumokban valótlan állítások jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy az Eurostat vizsgálatot indíthatott a Központi Statisztikai Hivatal ellen. Az értesülések tévesek. Az Eurostat nem indított vizsgálatot.

Min mi is hírt adtunk róla, a Reuters írta, hogy az Európai Unió statisztikai hivatalától tudta meg, az energiainfláció számítási módszeréről tárgyal az Eurostat a magyar Központi Statisztikai Hivatallal (KSH). A Portfolio szemléje szerint az Eurostat azt írta, „rendszeresen ellenőrzi módszertani irányelvek betartását az uniós tagállamoknál. Hozzátették: a Magyarországgal az energiainfláció számításáról ősszel kezdődtek meg a tárgyalások, és „még nem ismert, mikor zárulnak le”. A magyar statisztikai hivatal energiainflációt érintő számítási módszertana, a Portfolio csütörtök reggeli cikke szerint már a külföldi piaci szereplőknek is szemet szúrt.

Az EU-ban is feltűnt a leszorított magyar infláció

Vizsgálja a 9,9 százalékosra leszorított magyar inflációs adatokat az Eurostat.

Az energiainfláció számítási módszeréről tárgyal az Eurostat a Központi Statisztikai Hivatallal (KSH) az inflációs statisztikák európai uniós szintű harmonizációjára irányuló szélesebb körű erőfeszítések részeként – közölte az Eurostat sajtóirodája a Reuters megkeresésére. A magyar infláció számítási módszertanáról megszólalt a jegybank is csütörtökön.

A Reuters felidézi, hogy októberben egyszámjegyűre süllyedt a magyarországi infláció, az éves ütem 9,9 százalékos áremelkedést mutatott és alulmúlta a Reuters 10,4 százalékos piaci előrejelzését.

A magyar infláció-számítás vitatott módszertanát vizsgálja az Eurostat

Az energiainfláció számítási módszeréről tárgyal az Eurostat a magyar Központi Statisztikai Hivatallal (KSH), tudta meg a Reuters az Európai Unió statisztikai hivatalától.

A Portfolio szemléje szerint az Eurostat azt írta, „rendszeresen ellenőrzi módszertani irányelvek betartását az uniós tagállamoknál. Hozzátették: a Magyarországgal az energiainfláció számításáról ősszel kezdődtek meg a tárgyalások, és „még nem ismert, mikor zárulnak le”.

A Reuters azon felvetésére, hogy a tárgyalások eredményeképp felülvizsgálhatják-e a magyar inflációs adatokat, az Eurostat közölte, hogy erre van lehetőség, de nagyon ritkán fordul elő.

Budapesten a nők 77 , Észak-Magyarországon viszont kevesebb mint 63 százaléka dolgozik

Átlagosan 9 százalék körül van Magyarországon a férfiak és nők foglalkoztatási aránya közötti különbség, Európában előfordulnak ennél jóval nagyobb arányok is, de arra is van példa, hogy a nemek között nincs különbség.

Számokban: Az Eurostat most közzétett 2022-re vonatkozó adatai szerint Budapesten 6,5 százalékpont volt a nemek közötti foglalkoztatási különbség, az Észak-Magyarország régióban azonban ennek több mint a dupláját, 13,5 százalékot mértek.

Az érték a 20-64 év közötti férfiak és nők foglalkoztatási aránya közötti különbséget mutatja, pozitív százalékpont a férfiak nagyobb arányát jelzi.

A magyar közmédiában bíznak a legkevésbé az EU-ban a nézők

A közszolgálati csatornák tájékoztatását tartják a leginkább megbízhatónak az Európai Unió 25 tagállamában, a magyar állami média azonban a lista végén kullog: mindössze a lakosság negyede hiszi el, amit például az M1 televízió képernyőjén lát.

Sereghajtók között vagyunk Európában a szociális kiadásokban

A magyar kormány 2022-ben a GDP 16 százalékát költötte szociális védelemre, kevesebbet, mint tavalyelőtt, ráadásul ennél csupán 4 ország költ kevesebbet a szociális szférára az Európai Unióban, miközben az EU-átlag 27 százalék – ezt írja szerdai cikkében a G7 az Eurostat előzetes adatai alapján.

A portál felidézi: már 2021-ben is arányaiban szinte a legkevesebbet költötte szociális védelemre a magyar kormány az unióban, holott a tagállamok többsége pont erre költötte arányosan a legtöbbet. Tény az is, hogy a friss 2022-es előzetes adatok szerint a GDP-arányos szociális védelmi költések jóformán minden országban csökkentek, ám Magyarország továbbra is a sereghajtók között van: 2022-ben GDP-arányosan csak Írország költött kevesebbet – az utolsó előtti helyen Litvániával, Észtországgal és Máltával osztozunk – kerekítve – 16 százalékkal. Arányosan Franciaország, Ausztria, Olaszország, Finnország és Németország költ erre a szektorra a legtöbbet, körülbelül a nemzeti össztermék 30 százalékát.

Ezen belül az egészségügyre még kevesebbet költünk. Szintén előzetes Eurostat-adatok azt mutatják, hogy 2022-ben a magyar kormány a GDP 4,7 százalékát költötte egészségügyre és betegellátásra, ennél csak Bulgáriában, Írországban alacsonyabb az arány, Litvániában azonos mértékű. A szomszédaink közül Szlovákiában például 5,7, míg Ausztriában 8,5 százalék.

Kiugróan durva a kenyér magyarországi drágulása, és nem ez az egyetlen ilyen élelmiszer

Ritkán ad közre az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat olyan összeállítást, mint amit csütörtökön jelentetett meg: a tojás, a burgonya, a vaj és az olívaolaj árának 2021 óta mért uniós változását közölték. Magyar szemmel nézve az eredmények nem túl érdekesek, egyrészt azért, mert olívaolajat a magyar lakosság alig fogyaszt, így a 75 százalékos áremelkedés sem nagyon érint meg minket, másrészt pedig csak az uniós átlagot jelentették meg, az országos bontásokat nem.

Megnéztünk ezért tíz másik élelmiszert különösebb prekoncepció nélkül, olyanokat választva, amelyek jellemzőek a magyar bevásárló kosarakban, és amelyekre van használható, európai összehasonlításra is alkalmas adata a hivatalnak. Az Eurostat alapján a kiindulási pontunk minden esetben 2015. január. Ezt a majdnem kilenc évvel ezelőtti értéket vesszük 100-nak, és ehhez képest határozzuk meg a 2023. szeptemberi értékeket.

Első termékünk a kenyér, amely talán a legalapvetőbb élelmiszer Magyarországon, az eredmény pedig egészen sokkoló. Nem csak a több mint 2,5-szeres szorzó fájó, hanem az is, amennyire a magyar adat kiugrik a mezőnyből.

65 év felettiek százezrei kerülhetnek bajba, figyelmeztet az Eurostat

Komoly kihívásokkal néznek szembe az idős magyarok. Az Eurostat adatai alapján az egyedül élő, 65 év felettiek 41,8 százaléka a tavalyi évben nem lett volna képes megbirkózni egy hirtelen felmerülő, váratlan kiadással, tehát a probléma több százezer időst érint a 2,5 millió nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember közül – olvasható a pénzcentrum.hu-n.

Ilyen váratlan kiadások közé tartozik például, ha valamelyik fontos háztartási gép hibásodik meg, és javításra vagy cserére van szükség, vagy az autót szerelőhöz kell vinni, esetleg a házban, lakásban keletkezik valami akut tennivaló – például egy csőtörés, beázás.

Az adatok azt mutatják, hogy 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben az egyedül élő, 65 év felettiek körében ez az arány még 31-33 százalék körül mozgott, de 2020-ra már 46,5 százalékra nőtt.