Március 10-én délután tartották Sulyok Tamás új köztársasági elnök beiktatását a budapesti Szent György téren. A ceremónia a díszzászlóalj és a gróf Nádasdy Ferenc huszárosztály katonai tiszteletadásával kezdődött, majd a történelmi zászlók bevonulása és a történelmi egyházak áldása után Sulyok Tamás köztársasági elnök ünnepi beszédével zárult.
Sulyok arról beszélt, szeretné megköszönné mindazok bizalmát és jókívánságait, akik támogatják. Amint másoknak, neki se az volt az újévi fogadalma, hogy mire tavasz lesz, államfő legyen. Nem tervezett ezzel a szolgálattal, nem készült erre a feladatra. Viszont az évek során megtanulta kezelni a váratlan helyzetek sorsformáló erejét. És ha a sors szolgálatra hívja, az elől nem szabad kitérnie. A hazát, a nemzetet szolgálni a legnagyobb megtiszteltetésnek tartja. Elnökként a magyar emberek méltóságának védelmezője kíván lenni. Szerinte az eltelt harminc évben elődei kitaposták az utat: a jó példákat követi, de igyekszik hozzátenni az ő saját utcaköveit. Az ő támasza, egész élete iránytűje a jog: ehhez mérten és híven kíván dolgozni a jövőben. Ulpianust idéz: a jog a jó és az igazságos művészete.
Jogász és az is marad, elnöksége során a közjog talaján kíván állni. Szerinte az elnök feladata, hogy államunkat az alaptörvény által meghatározott jogkörben képviselje. Szerinte a jogállam szót sokan használják mostanában politikai értelemben, de ő nem tud hajlékony jelentésű fogalommal operálni. A jogállam szót ő úgy érti, hogy az állam egész működése a jognak van alávetve. Megválasztásakor hangsúlyozta, hogy minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető. Szerinte az alapértékek ugyanazok, amelyekhez eddig tartotta magát: köztársasági elnökként is az a munkája sarokköve, alapja és mércéje. A nemzet egységéről azt mondja, azt nem engedi megbontani.