Best WordPress Hosting
 

Ki nem találnád, mennyibe kerül két volt köztársasági elnök rezsije az adófizetőknek

Az elmúlt négy évben több százmillió forintot költött az állam a két egykori köztársasági elnök, Schmitt Pál és Áder János rendszeres juttatásaira.

Mi történt? Az elmúlt négy évben több százmillió forintot költött az állam a két egykori köztársasági elnök, Schmitt Pál és Áder János rendszeres juttatásaira – írja az RTL. A visszavonuló köztársasági elnököknek ugyanis életük végéig jár egyebek közt havi juttatás, a megfelelő ingatlan használatának a joga, legfeljebb háromfős titkárság, autó, valamint egyéb költségtérítés is.

Mennyi volt? A vizsgált időszakban csak a titkárságok fenntartására nagyjából 250 millió forint ment el. Ráadásul Schmitt Pál és Áder János nem rezsivédett ingatlanban lakik, hiszen 2022 után mindkettejüknél megugrott a rezsiköltség. Schmitt Pál esetében a 2022-es áram- és gázdíj 2,6 millió forintról 6,8 millió forintra emelkedett 2023-ban, míg Áder Jánoséknál 1,5 millióról 9,4 millió forintra. Vagyis a tavalyi évben 16,25 millió forint csak az általuk használt ingatlanok rezsiköltsége volt (Schmitt egyébként saját házban lakik, míg Áder János az államtól kapott egy felújított és kibővített ingatlant).

Magyar segítség is kellett ahhoz, hogy Fico emberéből szlovák államfő legyen

Oroszbarát populistát választott elnökké Szlovákia – ezzel a címmel számolt be a BBC a szombati voksolás eredményéről. A 48 éves Peter Pellegrini a liberális Zuzana Caputovát váltja az államfői székben – teszi hozzá a brit hírforrás. Ez most már tény: vasárnap délelőtt 11-kor hivatalosan is bejelentették Szlovákiában, hogy Pellegrini exkormányfő győzött az államfőválasztáson.

A szlovák elnökválasztás szombati második fordulója ugyanis megfordította az első kör sorrendjét, és így Pellegrini, a Hlas-SD nevű (kisebbik) baloldali-populista kormánypárt vezetője, parlamenti elnök lesz a köztársági elnök az északi szomszédainknál. A nyugatos ellenzék által támogatott Ivan Korcok exkülügyminiszter csak 47 százalékot szerzett Pellegrini 53 százalékos eredményével szemben.

Ez egy küldetés, amit úgy akarok teljesíteni, hogy ne okozzak csalódást

Áder János elnöksége alatt is zajlott egy botrányos kegyelmi ügy, azóta is hallgatnak róla

Semmi nem tiltja, hogy nyilvánosságra hozzák az indoklást

– válaszolta Gulyás Gergely még a februári 16-ai Kormányinfón a 24.hu kérdésére, amikor arról érdeklődtünk, van-e bármilyen jogi akadálya annak, hogy a köztársasági elnök közzé tegye, miért adott kegyelmet egy elítéltnek. Ez azért fontos kérdés, mert Novák Katalin máig nem tisztázta, hogy a bukásához vezető kegyelmi ügyben milyen indokok alapján adott kegyelmet a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének. K. Endre a tavalyi pápalátogatás alkalmából titokban kapott kegyelmet azután, hogy nemcsak tudomása volt arról, hogy az intézmény igazgatója több gyereket molesztált, de hamis vallomást is írt az egyik gyerek nevében, melyet a pedofil bűnelkövető jelenlétében akart aláíratni vele.

Mindazonáltal nem csupán Novák Katalin, hanem Áder János volt köztársasági elnök is hallgat indokairól, aki úgyszintén tisztázatlan körülmények közt adott államfői kegyelmet Veres Margit volt balmazújvárosi polgármesternek, akit 2018-ban hivatali vesztegetés elfogadása miatt öt év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, ám egy percet sem kellett a rácsok mögött töltenie.

Novák Katalin még nem igényelt szolgálati lakást vagy autót lemondása óta

Lemondása óta Novák Katalin még nem igényelt szolgálati lakást, titkárságot, egészségügyi ellátást és autót sem – írja a Telex.

Az államfő megbízatása február 26-án szűnt meg, ekkor fogadta el a parlament a lemondó nyilatkozatát. Volt köztársasági elnökként az Országgyűlés Hivatalától igényelhet lakást, amelyhez kérés esetén egyfős személyzetet is biztosítanak, sőt még a fenntartási és rezsiköltségeket is az állam állja a központi költségvetésből. Személyzetet akkor is kérhet Novák, ha a saját tulajdonú lakásába költözik.

Korábban Áder János élt is ezzel a lehetőséggel, egy 720 négyzetméteres svábhegyi villába költözött be.

Novák Katalin volt kommunikációs vezetője interjúvolta meg Orbán Viktort az állami tévében

Az alákérdezései miatt elhíresült Volf-Nagy Tünde riporter Novák Katalin lemondott köztársasági elnök kommunikációs vezetőjeként dolgozott eddig, most pedig az állami tévénél Orbán Viktort kérdezte, ismét riporterré avanzsálva.

Szeretik az ecuadoriak, hogy az elnökük kemény kézzel lép fel a narkoterroristákkal szemben

Ecuador követi El Salvador példáját: letartóztatják a bandatagokat, visszaveszik a börtönöket

– adta hírül a Wall Street Journal szalagcíme február elején. A lap szerint a gyilkosságok száma 70 százalékkal esett vissza januárban, miután Daniel Noboa – Nayib Bukelének, El Salvador radikális elnökének a példáját követve – bevetette a hadsereget az utcai bűnbandákkal szemben. A fő cél a feltételezett bandatagok letartóztatása, és az állami kontroll visszaszerzése a börtönök felett.

Eredményeket érünk el, javul a helyzet, az erőszak visszaszorul, de nem látjuk még ennek a háborúnak a végét, ahogyan senki más sem

Sulyok Tamás: Kötelességünk minden erőnket, tehetségünket arra fordítani, hogy Magyarország Magyarország maradjon

Március 10-én délután tartották Sulyok Tamás új köztársasági elnök beiktatását a budapesti Szent György téren. A ceremónia a díszzászlóalj és a gróf Nádasdy Ferenc huszárosztály katonai tiszteletadásával kezdődött, majd a történelmi zászlók bevonulása és a történelmi egyházak áldása után Sulyok Tamás köztársasági elnök ünnepi beszédével zárult.

Sulyok arról beszélt, szeretné megköszönné mindazok bizalmát és jókívánságait, akik támogatják. Amint másoknak, neki se az volt az újévi fogadalma, hogy mire tavasz lesz, államfő legyen. Nem tervezett ezzel a szolgálattal, nem készült erre a feladatra. Viszont az évek során megtanulta kezelni a váratlan helyzetek sorsformáló erejét. És ha a sors szolgálatra hívja, az elől nem szabad kitérnie. A hazát, a nemzetet szolgálni a legnagyobb megtiszteltetésnek tartja. Elnökként a magyar emberek méltóságának védelmezője kíván lenni. Szerinte az eltelt harminc évben elődei kitaposták az utat: a jó példákat követi, de igyekszik hozzátenni az ő saját utcaköveit. Az ő támasza, egész élete iránytűje a jog: ehhez mérten és híven kíván dolgozni a jövőben. Ulpianust idéz: a jog a jó és az igazságos művészete.

Jogász és az is marad, elnöksége során a közjog talaján kíván állni. Szerinte az elnök feladata, hogy államunkat az alaptörvény által meghatározott jogkörben képviselje. Szerinte a jogállam szót sokan használják mostanában politikai értelemben, de ő nem tud hajlékony jelentésű fogalommal operálni. A jogállam szót ő úgy érti, hogy az állam egész működése a jognak van alávetve. Megválasztásakor hangsúlyozta, hogy minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető. Szerinte az alapértékek ugyanazok, amelyekhez eddig tartotta magát: köztársasági elnökként is az a munkája sarokköve, alapja és mércéje. A nemzet egységéről azt mondja, azt nem engedi megbontani.

Sulyok Tamás felmentett egy bírót

Sulyok Tamás köztársasági elnök az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára felmentette Balogh Krisztina bírót 2024. március 10-ei hatállyal – derült ki a pénteken megjelent Magyar Közlönyből.

Az államfő egy fegyelmi büntetés indítványozására való tekintettel mentette fel tisztségéből a bírót.

The post Sulyok Tamás felmentett egy bírót first appeared on 24.hu.

Sulyok Tamás először szólalt meg édesapja múltjáról

Az édesapámmal kapcsolatban elhangzott vádakat nemtelen támadásnak tartom. Méltatlan helyzet, ami – lévén a családomról van szó – komoly fájdalmat okoz. Azt tudom elmondani, hogy a rendszerváltást megelőzően mint a legtöbb magyar számára, úgy a mi családunkban is tabu volt a múlt

– mondta a Mandinernek Sulyok Tamás köztársasági elnök. Az Alkotmánybíróság egyébként néhány nappal ezelőtt még azt közölte:  „egyelőre nem kívánnak reagálni” a kedden hivatalba lépő köztársasági elnök édesapjának múltjára.

Karsai László történész egy hete megjelent írásában közölte: Sulyok Tamás korábban valótlan információkat közölt a nyilvánossággal az apjáról. Az új államfő még az Alkotmánybíróság elnökeként nyilatkozott a kolozsvári Krónikának azt állítva, hogy édesapját 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság, és leginkább azért, mert székesfehérvári válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan asszony ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett.

Sulyok Tamás rábólintott Svédország NATO-csatlakozására

Bő egy héttel azután, hogy az Országgyűlés megválasztotta, Sulyok Tamás meghozta első államfői döntését: a Sándor-palota közlése szerint a köztársasági elnök kedden ellenjegyezte az Országgyűlésnek 2024. február 26-án Svédország NATO-csatlakozásáról hozott döntését.

Ahogy Sulyok megválasztásáról, úgy a svédek NATO-csatlakozásáról is múlt hétfőn határozott (hosszú idő után) az Országgyűlés. A csatlakozási szerződés kihirdetésére 188 képviselő szavazott igennel, a Mi Hazánk fél tucat képviselőjét leszámítva minden jelenlévő támogatta a lépést.

Novák Katalin lemondása után Kövér Lászlóhoz kerültek ideiglenesen az államfői feladatok, így annak is megvolt a reális esélye, hogy végül neki kelljen a végső aláírást adni a svéd csatlakozáshoz, annak ellenére is, hogy korábban arról beszélt, hogy ő maga nem támogatja Svédország tagságát, és hogy „súlyos félreértés van a svédek fejében”, akik szerinte olyan messzire mentek a magyar kormány gyalázásában, amit nem lehet meg nem történtté tenni. Kövér végül nem került kellemetlen helyzetbe, megvárta, míg Sulyok hivatalba lép és az aláírást is átengedte neki.

Milyen külpolitikai szerepet kaphat az új köztársasági elnök?

Ugyan a magyar államfőnek nincsenek széles jogkörei a külpolitika terén, az állam képviselőjeként hatással van nemcsak arra, hogyan látnak minket külföldön, de egy hazánkhoz hasonló kis állam számára az érdekérvényesítésben is fontos funkciót tölthet be. A Fidesz eddig is tudatosan használta a pozíció nyújtotta lehetőségeket, és feltehetően a kedden hivatalba lépő Sulyok Tamásnak is meghatározott szerepet szán.

Korlátozott jogkörök és potenciális politikai szerep

A köztársasági elnök képviseli az országot külföldön, betölti a Magyar Honvédség főparancsnoki pozícióját, nagyköveteket bíz meg és fogad, valamint aláírja a nemzetközi szerződéseket. Ugyanakkor gyakorlatilag minden érdemi döntéséhez és intézkedéséhez szükség van vagy kormánytagok ellenjegyzésére, vagy nemzetközi egyezmények esetén az Országgyűlés felhatalmazására.

Gyurcsány: Sulyok a náci apja érdekében hazudik

Semmi nincs Sulyokban, ami tiszteletet érdemel. Mentegeti náci apját, sőt, annál is rosszabb. Nyilvánosan hazudik, hogy tisztára mossa a lemoshatatlan mocskot

– így kezdi vasárnapi Facebook-posztját Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke arra reagált, hogy Karsai László történész néhány napja a hvg.360-on megjelent írásában úgy fogalmazott: Sulyok Tamás, frissen megválasztott köztársasági elnök „apja csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata.” Karsai egyebek mellett azt írta: Sulyok Tamás vagy rosszul tudja, vagy hazudik. Édesapját, Sulyok László székesfehérvári ügyvédet soha, senki, legkevésbé a népbíróság nem ítélte halálra.”

Gyurcsány Ferenc szerint „Sulyok nem tehet apjáról. Sulyok bármi lehetne attól még, hogy apja súlyosan náci volt. Rendes demokrata, őszinte ember is. De nem az, ha azonosul náci apjával. Akkor mocskolja az egész jobboldalt, melyet képvisel, mocskolja a kormányfőt, aki jelölte őt. Sulyok a náci apja érdekében hazudik” – fogalmaz a DK elnöke. Szerinte,

Sulyok Tamás legfontosabb mondatai négy percben

A leendő köztársasági elnök értékekről, alkotmányról, bizalomról, Trianon utáni veszélyekről és a jogállamról mint bálványról beszélt megválasztása után.

The post Sulyok Tamás legfontosabb mondatai négy percben first appeared on 24.hu.

„Hol vannak ilyenkor a fiatalok, amikor nincsenek itt a tartalomgyártók?”

„Teljesen reménytelen a helyzet” – így foglalta össze az érzéseit a vasárnapi Kossuth téri ellenzéki tüntetés egyik résztvevője. A közvetlen államfőválasztás realitásáról, a pártok mozgásteréről és a hiányzó fiatalokról is kérdeztük a demonstrálókat.

The post „Hol vannak ilyenkor a fiatalok, amikor nincsenek itt a tartalomgyártók?” first appeared on 24.hu.

Köztársasági elnököt választ a parlament, íme a menetrend

A tavaszi ülésszak első napján megválaszthatják Novák Katalin utódját, és egy régóta húzódó ügy végére is pont kerülhet.

Mi történik ma? Ma kezdi tavaszi ülésszakát a parlament, a napirend elfogadása után pedig szavaznak Novák Katalin köztársasági elnök lemondó nyilatkozatáról. Az Országgyűlés a nyilatkozat elfogadásáról vita nélkül határoz, a határozathozatal előtt az államfő ötperces időtartamban felszólalhat. Emellett hosszú huzavona végére kerül pont: zárószavazás lesz a Svéd Királyságnak a NATO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről is. 16.40-től várható az új köztársasági elnök megválasztása, írta az MTI.

Kontextus. A kegyelmi ügy kirobbanása után lemondott Novák Katalin köztársaság elnök, akinek a helyére a Fidesz és a KDNP Dr. Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölte. Ahhoz, hogy valaki jelöltté váljon, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, negyven képviselőnek az írásbeli ajánlása szükséges. Az ellenzéki képviselőcsoportok önállóan nem tudnak, közösen pedig várhatóan nem állítanak jelöltet.

Az új köztársasági elnökről és a svéd NATO-csatlakozásról is dönt a parlament

Megválaszthatja az új köztársasági elnököt tavaszi ülésszakának első napján, hétfőn az Országgyűlés – olvasható az MTI összefoglalójában.

A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor kezdődik. A képviselők megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Czoma Kálmán (FKGP, független), Tóth Gyula (MSZP) és Tamássy István (SZDSZ) volt országgyűlési képviselőről, valamint Turgyán Tamás volt örmény nemzetiségi szószólóról, majd napirend előtti felszólalások hangzanak el.

Döntenek a tavaszi ülésszak munkarendjéről, a napirend elfogadása után pedig szavaznak Novák Katalin köztársasági elnök lemondó nyilatkozatáról. Az Országgyűlés a nyilatkozat elfogadásáról vita nélkül határoz, a határozathozatal előtt az államfő ötperces időtartamban felszólalhat.

Was ist das?

Kérdezi egy parlament előtt elsétáló német turista. Értetlenségén több külföldi osztozik, közben ellenzékiek tömörülnek a Kossuth-tér északi szárnyán, a Kossuth-szoborcsoport előtt felállított színpadnál.

Nincsenek sokan, egyelőre kiáltó a kontraszt az influenszer-tüntetéssel. A tér alig tizedét fedi le a főleg nyugdíjasokból álló tömeg, így zavartalanul készülhetnek a turistafotók.

The post Was ist das? first appeared on 24.hu.

„Milyen köztársasági elnök kellene? Igazságos”

Milyen tulajdonságokkal kellene rendelkeznie és mivel kellene foglalkoznia a következő köztársasági elnöknek? Még a bejelentés előtt kérdeztünk erről és a kegyelmi botrányról nógrádi járókelőket.

The post „Milyen köztársasági elnök kellene? Igazságos” first appeared on 24.hu.

Kocsis Máté: Sulyok Tamás a kormány köztársaságielnök-jelöltje

Stratégiai nyugalom előzte meg a fideszes köztársaságielnök-jelöltjének bejelentését. Orbán Viktornak nehéz döntést kellett meghoznia, végül sikerült: megvan ki követheti Novák Katalint a Sándor-palotában.

A Fidesz és a KDNP köztársaságielnök-jelöltje Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke

– jelentette be csütörtök délután Kocsis Máté – írta meg a 24.hu.

Sulyok Tamás a kormány köztársaságielnök-jelöltje

Cikkünket folyamatosan frissítjük.

A Fidesz és a KDNP köztársaságielnök-jelöltje Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke

– jelentette be csütörtök délután Kocsis Máté. Az addig ügyvédként dolgozó Sulyok Tamást 2014 őszén választották az Alkotmánybíróság tagjává, a következő évben a testület elnökhelyettese lett. 2016 novemberében választották meg az AB elnökévé.