Best WordPress Hosting
 

Növeli a rák kockázatát a cukorbetegség

A diabétesz jelentősen megnöveli a daganatok kockázatát, elsősorban a 40-54 évesek körében – derül ki a Semmelweis Egyetem közleményéből, amelyben az intézmény új tanulmányára hivatkoznak.

A több mint hárommillió magyar páciens adatait feldolgozó elemzés szerint a rák előfordulásának kockázata már a cukorbetegség diagnosztizálása előtt emelkedni kezd, és a rákövetkező évben tetőzik. A szakemberek ezért a szűrővizsgálatok fontosságát hangsúlyozzák.

A kutatás eredményei szerint a hasnyálmirigyrák kockázata a legnagyobb, csaknem két és félszer magasabb a cukorbetegeknél, mint az egészséges populációban, a májrák kialakulásának pedig 83 százalékkal magasabb az esélye a diabéteszeseknél.

A kemoterápiát is kiválthatja ez az új rákgyógyszer

Nagy áttörést hozhat a rákkezelésben egy új immunterápiás gyógyszer – írja a The Guardian. Az orvosok szerint a készítmény drasztikusan növelheti egyes bélrákban szenvedők túlélési esélyeit, ráadásul a jövőben majd szükségtelenné teheti a műtéti beavatkozást is.

A pembrolizumab nevű gyógyszer bizonyos immunsejtek fehérjéit célozza meg, ezzel pedig arra készteti azokat, hogy megkeressék és elpusztítsák a ráksejteket. A klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy azok a páciensek sokkal nagyobb eséllyel lettek rákmentesek, akiket műtét előtt kemoterápia helyett pembrolizumabbal kezeltek.

Dr. Mark Saunders onkológusprofesszor elmondta, az immunterápia megkímélheti a betegeket a kemoterápiától, amelynek számos mellékhatása lehet, ráadásul a jövőben a műtéteket is kiválthatja.

Méhnyakrák-szűrésre a behívottak mindössze két százaléka megy el

Bittner Nóra onkológus az RTL-nek azt mondta, a évről évre egyre több  a daganatos beteg, közülük is egyre több a fiatal.

A 45 évnél fiatalabbak körében az elmúlt harminc évben 80 százalékkal nőtt a daganatos betegségek előfordulás az RTL Híradójának riportja szerint. Náluk mellrák, heredaganat, gyomor-bélrendszeri, pajzsmirigy és hasnyálmirigy-daganatok fordulnak elő a leggyakrabban.

Nagyon kevesen járnak szűrésre – mondja a szakember, és a számok valóban aggasztóak. Az állami rendszerben a méhnyakrák-szűrésre behívottak két százaléka vesz részt, a vastagbélrák-szűrésre is csak minden negyedik érintett megy el, ezért tízből hat daganat csak később fedeznek fel, akkor, amikor már áttét alakult ki.

Négyezer éves műtét nyomaira bukkantak

Már 4000 évvel ezelőtt, az ókori Egyiptomban is próbálták kezelni a rákot – írja a Live Science. Ezt egy koponya bizonyítja, amelyen műtét hegei látszanak.

A Krisztus előtt 2686 és 2345 közöttről származó koponyán a kutatók egy nagy daganat nyomait fedezték fel, amely körül több apró vágást is megfigyeltek. Ezeket feltehetőleg fém eszközök okozták egy műtét közben, amellyel a 30-as éveiben járó tumoros férfit próbálták kezelni.

A legősibb ismert feljegyzés a rákról Krisztus előtt 1600 körülről származik. A szöveg több melltumort is felsorol, és leszögezi, hogy nincs rájuk gyógymód. A mostani tanulmány viszont azt mutatja, hogy az egyiptomiak ennél már jóval korábban ismerték a rákos megbetegedéseket, és próbálkoztak is a kezelésükkel.

Férfiaknak is hasznos lehet a HPV elleni oltás

A humán papillomavírusnak, vagyis HPV-nek több száz típusa van, amelyek közül több képes méhnyakrákot okozni. A HPV elleni oltás ez ellen nyújt védelmet a nők számára, azonban egy friss kutatás most rávilágított, hogy a vakcina a férfiak számára is hasznos lehet, írja a Reuters.

A 3,4 millió ember bevonásával készült hosszútávú tanulmány az egyik első, amely azt vizsgálta, hogy a HPV elleni vakcina mennyire hatékonyan tudja megelőzni a vírus által okozott számos egyéb ráktípust. Ide sorolhatók például a fej- és nyakkörnyéki daganatok, a végbéltáji ráktípusok, valamint a pénisz-, szeméremtest- és a hüvelydaganatok.

A korábbi tanulmányok főleg a méhnyakrákra fókuszáltak, egy új publikáció azonban 44 százalékban férfiakat is vizsgált. Mint kiderült, a beoltott férfiak esetében alacsonyabb volt a HPV-vel összefüggő megbetegedések aránya, valamint a fej-nyaki daganatok száma is.

Ráktúlélőnek hazudta magát, még az Apple-t is átverte az Instagram legnagyobb szélhámosa

A közel egy évtizede visszavonultan élő influenszer, a most 32 éves Belle Gibson másfél év alatt vált ünnepelt wellneszguruból Ausztrália első számú közellenségévé. Az Instagram legnagyobb szélhámosaként számon tartott nő még 2013-ban vált egy csapásra népszerű bloggerré, amikor Healing Belle – azaz Gyógyító Belle – néven elkezdett életmódtanácsokat, recepteket és megindító személyes történeteket posztolni az Instagramra.

Az akkor a 20-as évei elején járó Gibson ezekben a bejegyzéseiben, az egészséges recepteket gyűjtő könyvében és a mobilalkalmazásában megosztott tartalmakban azt állította magáról, hogy agydaganata és leukémiája volt, illetve a lépében, a méhében, a májában és a veséjében is kimutattak rákos sejteket – de egyszerű életmódváltással, egészséges ételek és természetgyógyászat segítségével legyőzte a betegségeket.

A kisgyermekét nevelő, közben a rákkal embert próbáló harcot vívó fiatal anya kajafotókkal, finom és egészséges receptekkel megfűszerezett képei azonnal meghódították a közösségi médiát. Gibsonból pedig egy csapásra a rákbetegek legnagyobb hőse és elismert wellneszguru lett – akinek a kegyeiért világhírű könyvkiadók és techcégek versengtek.

Sokkal nagyobb eséllyel alakul ki daganat a cukorbetegeknél

Nagyobb a rák kialakulásának kockázata a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknek – írja az MTI a Pécsi Tudományegyetem (PTE) közleménye alapján. Emellett pedig a diabéteszesek a vese-, illetve a szív- és érrendszeri betegségeknek is kitettebbek.

Az intézmény új kutatásában 50 ezer 2-es típusú cukorbeteg adatait vetették össze 7 millió nem cukorbetegével. Az eredmények azt mutatták, hogy több mint négyszeres volt a cukorbetegeknél a daganat kockázata a nem cukorbetegekkel összevetve.A munkacsoport vezetője, Wittmann István elmondta, a cukorbetegek közül a fiatalabb korosztályban nagyobb volt a kockázatkülönbség mint az idősekében: a legnagyobb kockázatkülönbség a hasnyálmirigy- (17-szeres), a máj- (9-szeres) és a veserák (7-szeres) esetében volt megfigyelhető. Azt is jelezték, hogy az egyes daganatok előfordulása csökkent az elmúlt években a nem cukorbetegek körében, de a cukorbetegeknél nem változott az arány.

A kutatás szerint a 2-es típusú cukorbetegség felfedezése utáni fél éven belül javasolt a daganatok szűrésének elvégzése, a fiatalabb cukorbetegek esetében pedig elsősorban a hasnyálmirigy-, a máj- és a veserák szűrése kiemelten fontos, az időben felfedezett elváltozás ugyanis nagyobb eséllyel gyógyítható sikeresen.

Új rákszűrési módszert dolgoztak ki

A bélrák kiszűrésének teljesen új módját dolgozták ki glasgowi kutatók – írja a The Guardian. Az eljárás biopszia nélkül is képes lesz megállapítani a betegséget, így nem lehetnek olyan szövődményei sem, mint például a kórházi fertőzés.

A szakértők rájöttek arra, hogy a CT-vizsgálatokhoz hasonló pozitronemissziós tomográfia (PET) nevű modern képalkotó eljárás lehetővé teszi a teljes bélrendszer és azon belül található tumorok vizsgálatát bármilyen invazív beavatkozás nélkül.

A tudósok szerint a PET-vizsgálatok segítségével képesek lehetnek a rákot növekedés közben olyan részletesen megfigyelni, mint korábban soha.

Rák ellen harcoló robotot hoztak létre

Új robotsebészt fejlesztettek, amely olyan helyekről is képes eltávolítani a rákos daganatokat, ahonnan még a legképzettebb orvosok számára is nagy kihívást jelentene – írja az IFLScience.

A tumorok kioperálása eleve egy nehéz művelet, de a beavatkozás különösen bonyolulttá válik, ha a daganat a nyakban, a fejben vagy más érzékeny területeken található. Az ilyen műtétek végrehajtására hozták létre a Johns Hopkins Egyetem kutatói az ASTR nevű tumoreltávolító robotot, amely felveszi a versenyt a legkiválóbb sebészekkel is, sőt akár felül is múlhatja őket.

A rákos daganatok kimetszése azért ennyire bonyolult, mert sokszor nehéz megállapítani, hol érnek véget pontosan a rákos szövetek, és hol kezdődnek az egészségesek. A beavatkozások éppen ezért rengeteg tervezést és aprólékos, precíz munkát igényelnek, amely rendkívül fárasztó és frusztráló az emberek számára. A robot viszont ilyen problémákba nem ütközik, és egymás után hat műtétet is képes volt sikeresen végrehajtani, megállás nélkül.

Új módszert találtak a legnehezebben kezelhető rákok gyógyítására

Forradalmian új megközelítést dolgoztak ki a legnehezebben kezelhető rákok gyógyítására az ELTE kutatói – írj az MTI az intézmény közleménye alapján.

Az emberben előforduló rákos megbetegedések jelentős része az örökítőanyag megváltozásával, a DNS mutációival van kapcsolatban. Ezek közül a legfontosabbak a RAS fehérje mutációi, amelyek az összes emberi tumor 30 százalékában megtalálhatók és a legnehezebben kezelhető humán karcinómák köthetők hozzájuk.

A kutatók mintegy 30 éve próbálnak a mutáns RAS fehérjékhez gátló kismolekulákat kötni, azonban egészen a legutóbbi időkig kevés sikerrel jártak. A Grolmusz Vince professzor által vezetett ELTE PIT Bioinformatikai Csoport most viszont olyan kismolekulákat talált, amelyekkel GAP molekulákat ragaszthatnak a RAS fehérjékhez.

Áttörés jöhet a rákgyógyászatban

Áttörést értek el a rákkutatásban a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) tudósai – derül ki a testület közleményéből. Mint írják, Kerepesi Csaba és Bakács Tibor kimutatták, hogy az immunterápia autoimmun mellékhatásai annál gyakoribbak, minél több a több a mutáció a tumorokban.

A két szakértő eredményei segíthetnek előre jelezni rákkezelés mellékhatásait, sőt akár az immunterápia hatékonyságát is fokozhatják.

A rák elleni immunterápia egy olyan kezelés, amely során különböző gyógyszerek stimulálják az immunrendszert, hogy az eredményesebben tudja felismerni és elpusztítani a daganatosan elfajult sejteket. Ez a folyamat viszont sajnos autoimmun mellékhatásokkal is jár, vagyis a fékevesztett immunrendszer a tumorok mellett az egészséges szerveket is megtámadja, ami a páciens életminőségének romlásához vezet.

Először gyógyítottak ki egy gyermeket a ritka agydaganatból

Első alkalommal sikerült kigyógyítani egy gyermeket egy ritka ráktípusból, az agytörzsi gliómából – írja az AFP. Az agydaganatot egy akkor hatéves belga fiúnál, Lucasnál mutatták ki, hét évvel később, 13 évesen a betegségnek mára nyoma sincs.

Jacques Grill, a párizsi Gustave Roussy Rákközpont agydaganat-programjának vezetője szerint a gyermek az esélyek ellenére győzött. Amikor az agytörzsi gliómát a nyúltagyi hídban detektálják, diffúz intrinzikus pontingliómának (DIGP) nevezik, a betegséget Franciaországban évente akár száz gyermeknél is azonosíthatják.

Február 15. a nemzetközi gyermekrák nap. A gyógyászat terén elért eredmények hatására ma már a gyermekpáciensek 85 százaléka a rák azonosítása után legalább öt évig él, a DIPG-s gyermekek kilátásai azonban továbbra is kifejezetten rosszak, többségük egy évvel sem éli túl a diagnózist.

Új gyógyszert hoztak létre az egyik leggyakoribb ráktípus ellen

A mellrák leghalálosabb fajtájának új kezelési módját találhatták meg ausztrál tudósok – írja a Science Alert. A kutatók egy olyan szájon át beadandó gyógyszert hoztak létre, amely a kemoterápiával ellentétben kizárólag a rákos sejteket támadja, az egészségeseket nem.

Az orvosság továbbá az olyan áttétekkel szemben is hatásosnak bizonyult, amelyek ellenállnak a hagyományos kezeléseknek.

Az úgynevezett tripla negatív mellrák az összes emlőrákos megbetegedés 15 százalékát teszi ki, és arról ismert, hogy gyorsan növekszik, illetve terjed, még a fiatal betegek esetében is. Mivel máig nem létezik olyan gyógyszeres kezelés, amely képes megküzdeni a rák ezen fajtájával, a páciensek többnyire kénytelenek intenzív kemoterápián átesni, de még ez után is magas a kiújulás esélye.

Ezért éri meg minél előbb leszokni a dohányzásról

Egy friss tanulmány alapján a cigaretta letevése bármely életkorban segít csökkenteni a rák kockázatát – írja a The Guardian. A veszély mérséklődése a leszokást követő első évtized után a legjelentősebb.

Az eredmények szerint a kockázat felére csökken azoknál, akik legalább 15 éve abbahagyták a dohányzást azokhoz képest, akik egyáltalán nem szoktak le. A tüdőrák esélye ezután is gyorsan mérséklődik, különösen azoknál, akik még középkoruk előtt leszoktak.

A kutatók közel 3 millió koreai egészségügyi adatait elemezték. Az alanyok 2002-től kezdődően egészségi vizsgálatokon vettek részt, a szakemberek rögzítették a rákos eseteket, köztük a tüdő-, máj-, gyomor- és vastagbéldaganatokat. A 2019-ig tartó adatgyűjtés során közel 200 ezer résztvevőnél állapítottak meg rákot.

Magától nőtt vissza a kiskutya elveszett állkapcsa

Egy friss esettanulmányban egy három hónapos kölyökkutya kivételes esetét mutatják be – írja az IFLScience. A Tyson nevű francia buldog bal alsó állkapcsának egy részét daganat miatt kellett eltávolítani, az elveszett terület viszont utóbb spontán regenerálódott.

Hasonlót korábban nem dokumentáltak ebeknél.

A kutya tumorát 2023 tavaszán fedezték fel, a későbbi vizsgálatok pedig feltárták, hogy a papilláris laphámrák még nem terjedt át a test más részeire. A kutya gazdái belementek az érintett terület eltávolításába.

Új típusú rákterápiát tesztelnek embereken

Első alkalommal kezelnek rákbetegeket kísérleti mRNS-terápiával az Egyesült Királyságban – írja a The Guardian. Az új klinikai vizsgálatban a kezelés hatékonyságát és biztonságosságát tesztelik a londoni Hammersmith kórházban a melanoma, a tüdőrák és más szolid daganatok esetében.

A terápia a hírvivő RNS-en, azaz az mRNS-en alapul, a kezelés lényege, hogy a tumorokból származó markereket juttatják el a beteg immunrendszeréhez. A cél az, hogy az immunrendszer felismerje az érintett markereket kifejező rákos sejteket, és felvegye velük a harcot.

Az mRNS-technológia fejlesztésében Karikó Katalin kulcsszerepet játszott, eredményeit a Covid-19 elleni védekezésben már sikeresen alkalmazták. A magyar szakértő 2023-ban kapta meg a Nobel-díjat a hírvivő RNS-sel kapcsolatos kutatásaiért.

Iható hab segíthet a rák legyőzésében

Szén-monoxidot tartalmazó hab fogyasztásával növelhető bizonyos rákkezelések hatékonysága egy új tanulmány szerint – írja a Science Alert. A készítménytől azt remélik, hogy képes javítani a rákos betegek túlélési esélyeit.

A különös kísérletbe azután kezdtek bele a kutatók, miután észrevették, hogy a dohányzó emberek – érdekes módon – jobban reagáltak a sejtpusztulást csökkentő kezelésekre. A tudósok szerint a jelenség mögött a szén-monoxid állhat, amelyből a dohányosoknak több van szervezetében az átlagos emberekénél.

A szakértők ezért létrehoztak egy szén-monoxidot tartalmazó habot, amelynek megivása a dohányzás káros mellékhatásai nélkül növelheti a kezelések eredményességét.

Veszélyes vírusokkal gyógyítanák a rákot

Veszélyes vírus segítségével lehet elpusztítani bizonyos rosszindulatú daganatokat egy új tanulmány szerint – írja a Live Science. A tudósok úgy gondolják, a súlyos születési rendellenességeket okozó Zika-vírus képes megtámadni az idegrendszerben képződő, neuroblastoma nevű tumorokat.

Legalábbis ezt mutatják a neuroblastomás egereken végzett kísérletek, hiszen jóval tovább éltek, miután beoltották őket a kórsággal.

Joseph Mazar kutató elmondta, hogy megdöbbentő, 80-90 százalékos hatékonyságra utaló eredményeket figyeltek meg a vizsgálatok során. Mazar azt állítja, a daganatok teljesen eltűntek és ehhez csupán egy injekcióra volt szükség.

Minden eddiginél hatékonyabb rákszűrő vizsgálatot fejlesztettek ki

Amerikai tudósok kifejlesztettek egy új DNS-tesztet, amely 18 fajta kora stádiumú rákbetegség kimutatására képes – írja a The Guardian. Jelenleg világszerte minden hatodik halálesetért a rákos megbetegedések felelősek, ezért a kutatók szerint találmányuk hatalmas jelentőségű.

Persze különböző szűrővizsgálatok ma is léteznek, ezek azonban jellemzően költségesek és csak az előrehaladott tumorokat mutatják ki nagy pontossággal. Az új vizsgálat viszont az összes fő szervet érintő rákot képes jelezni a vérplazmában található fehérjék alapján, ráadásul már a betegségek legkorábbi fejlődési szakaszaiban.

A kísérletek szerint az új teszt a férfiak körében 93, a nők körében pedig 84 százalékos pontossággal mutatta ki a rákot, az esetek 80 százalékában pedig a betegség fajtáját is sikerült megállapítani a segítségével.

Ezért lehet más színű a két szemünk

Nagy Sándor makedón király, a többszörös olimpiai bajnok magyar úszó Hosszú Katinka, valamint Demi Moore és Robert Downey Jr. között van egy kevesek által ismert hasonlóság, mégpedig az, hogy a szemeik írisze más színű. Ez az úgynevezett heterokrómia, amely az emberiség kevesebb mint egy százalékát érinti – írja az IFLScience.

Leggyakrabban a teljes heterokrómiára esete áll fenn, amikor is az egyik írisz színe teljesen eltér a másiktól. A jelenségnek azonban vannak egyéb formái is. A részleges heterokrómia esetében az írisz egy részének színe eltér annak más részeitől, tehát egy szemben jelennek meg az eltérő színek. A centrális heterokrómia esetében a két szín egyazon íriszen belül jelentkezik.

A rendellenesség meglehetősen ritka az emberekben, a több mint 331 millió lakosú Egyesült Államokban kevesebb mint 200 ezer embert érint.