Best WordPress Hosting
 

Honvédelmet oktatnak szeptembertől a Debreceni Egyetemen

Honvédelmi tárgyat vezetnek be a Debreceni Egyetemen szeptembertől, amelynek keretében a hallgatók két és fél év alatt egy alapkiképzéssel egyenértékű képzésben vehetnek részt – vette észre az Eduline oktatási portál.

A tantárgyat egyetemi keretek között Magyarországon elsőként a Debreceni egyetemen indítják el.

A tantárgy bevezetését a Honvédelmi Minisztérium területvédelmi tartalékos-toborzókampányának rendezvényén jelentették be. Czermann János, a stratégiáért és humánpolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta: az egyetem 8 kreditpontot ad a több mint kétéves képzéshez.

A világon egyedülálló állat rejtőzik Borsodban

A magyar hagyományban az ázsiai származás fontossága mind a mai napig élénken él, a tényleges honfoglaló ősök mellett a hunokkal, szkítákkal, a kipcsakokkal vagy éppen a mongolokkal is sokan hajlamosak kapcsolatot feltételezni. A vélt rokonság hátterében gyakran kulturális hasonlóságok állnak – keleti eredetű, nomád, lovas hagyományokkal bíró népekkel szeretjük párba állítani magunkat.

Akad azonban még egy, talán kevésbé szembeötlő egyezés: a környezet. Az érintett népcsoportok mind az eurázsiai sztyeppvidéken, ezen a Közép-Ázsiától a Kárpát-medencéig nyújtózó füves pusztán éltek, ez pedig kultúrájukra is nagyban hatott, elég a magyar mitológia turulmadarára gondolni, amely bizony szintén a sztyepp lakója. Noha számos ősi nép mára eltűnt, a környezet – változó mértékig – megmaradt, napjaink Magyarországának területén most is élnek olyan állatok és növények, amelyek közeli rokonait távoli vidékeken, akár Mongóliában is kereshetjük.

Ezen különleges vidék fajainak tanulmányozásával foglalkozik Dr. Sramkó Gábor, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszékének egyetemi adjunktusa, az Evolúciós Genomikai Kutatócsoport vezetője. A szakember kollégáival genomi vizsgálatok révén igyekszik jobban megérteni az egyes állatok és növények rokoni kapcsolatait, származását, állományának helyzetét és sok más vonását.

Növények Napja a Debreceni Egyetemen

Egy 1849-ből származó bazsarózsa, egy 1867-es pipacs, alternatív levélfehérjével dúsított kenyér, ostya és gumicukor – a növényvilág sokszínűségét mutatja be a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara a nemzetközi Növények Napja alkalmából szervezett rendezvénysorozatán. Május 14-e és 24-e között izgalmas interaktív programokkal, kiállításokkal, tudományt népszerűsítő előadásokkal várják az érdeklődőket a Böszörményi úti campuson.

Idén ötödik alkalommal csatlakozott a nemzetközi Növények Napjához a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (MÉK), annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a növények rendkívüli változatosságára és az emberi életben betöltött létfontosságú, komplex szerepére.

– A növények élelmiszer-alapanyagok, takarmányozási célokat szolgálnak, hozzájárulnak a mentális egészségünkhöz és egyben a szépséget is jelentik számunkra. A kétévente megtartott rendezvényünk idén sokkal színesebb lett, mivel a kar több tanszéke és intézete – mint a Növényvédelmi Intézet, a Kertészettudományi Intézet, a Növénytudományi Intézet és az Élelmiszertechnológiai Intézet – is csatlakozott, így igazi programkavalkáddal ünnepelhetjük a növényeket – mondta a rendezvénysorozat megnyitóján Veres Szilvia. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos dékánhelyettese, az Alkalmazott Növénybiológiai Tanszék vezetője úgy látja: a felgyorsult és stresszes életmódunk miatt egyre inkább felértékelődött a növények, a kert, a veteményesek, a díszkertek jelentősége.

Fapados felújításért kaphatja meg az egyik legjobb siófoki ingatlant a Debreceni Egyetem

Az egyik legjobb helyen lévő Balaton-parti ingatlanát adná át szinte ingyen a siófoki önkormányzat a Debreceni Egyetemnek. A Petőfi sétánynál, a strand és a kikötő melletti közel egy hektáros telket, rajta a város két, középen egy étteremmel összekötött ikonikus épületét, az egykori Hullám és Sió szállodát kaphatná meg a következő 15 plusz 5 évre az egyetem, ha a képviselő-testület a csütörtöki ülésén rábólint a Lengyel Róbert polgármester által jegyzett előterjesztésre.

A szerződéstervezet szerint a Debreceni Egyetem az oktatási intézményként és kollégiumként nyilvántartott ingatlan hasznosítási jogát szerezné meg, és ezért közvetlenül nem is kell fizetnie a tulajdonos önkormányzatnak. Az egyetem annyit vállal, hogy nettó egymilliárd forintos keretösszeg fejében előre meghatározott felújítási munkálatokat végez az ingatlanon, amit beszámítanak a tizenöt évre szóló nettó egymilliárd forintos használati díjba. Ha ezt a keretet meghaladják a felújítási munkálatok, akkor a városnak kell fizetnie: ha csak 5 százalékkal kerül többe, akkor automatikusan, ha ennél többe, akkor a szerződés megszűnése után kell elszámolnia az egyetemmel. Tizenöt év után – ha még mindig zajlik felsőoktatási tevékenység az épületben, és az egyetem teljesítette a megállapodásban foglaltakat – automatikusan újabb öt évvel meghosszabbodik a szerződés időtartama. Ez esetben az egyetemnek további nettó 300 millió forintnyi beruházást kell vállalnia.

A szerződés egyik melléklete tartalmazza az előírt felújítási munkálatokat a várható költségekkel. Ebből kiderül, hogy igen fapados, pvc-padlós felújítást vállal az egyetem, többnyire karbantartás jelleggel, vagyis hiába festik ki például a szobák falait, tizenöt vagy húsz év múlva, amikor lejár az egyetem használati szerződése, ugyanúgy szükség lehet a mázolásra.

Hogyan mentsünk bolygót? A természetvédelem története

Mi a különbség a természet- és a környezetvédelem között? Hogyan viszonyult hozzá az emberiség a különböző korokban? Van-e egyáltalán jövője a természetvédelemnek? Ilyen és hasonló kérdéseket vesz sorra Erdős László Hogyan mentsünk bolygót? című könyve, ami áttekinti ugyan e témát, de bizonyos válaszokkal adós marad.

A természetvédelem története – ez az alcíme a Kaleidoszkóp Könyvek sorozatban megjelent ismeretterjesztő munkának. Arról, hogy működik ma a természetvédelem, szinte mindenkinek van véleménye, személyes tapasztalata, de kezdeteiről, történetéről jóval kevesebbet tudunk. Ezért is ígérkezik izgalmas témának. A szerző – a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa, az ELTE vendégoktatója – lényegre törően, a legfontosabb fogalmakra, történésekre, folyamatokra koncentrálva ír róla, így a laikus számára is jól olvasható a könyv.

Mindjárt az elején tisztáz két fogalmat: míg a természetvédelem a természet (a világnak az a része, amit az ember nem, vagy csak csekély mértékben változtatott meg), a fajok, az ökológiai folyamatok és a bioszféra megóvását jelenti az emberi tevékenység káros hatásaitól, addig a környezetvédelem kifejezetten az ember védelmét szolgálja az ember számára fontos környezeti tényezők optimális szinten tartásával. Egyfajta fogalompár ez; gyakran átfedésben vannak egymással, és egymás nélkül értelmetlenek. A két irányzat sokszor össze is fonódott a történelem folyamán.

Influenza: teljes körű látogatási tilalmat rendeltek el a Debreceni Egyetem klinikai központjában

Teljes körű látogatási tilalmat rendeltek el a Debreceni Egyetem (DE) klinikai központjában, az intézkedés csütörtöktől lép életbe a központ valamennyi campusán – tájékoztatta az egyetemi sajtóközpont szerda este az MTI-t.

Közleményük szerint a hajdú-bihari kormányhivatal az influenzaszerű megbetegedések számának növekedése miatt, a betegek és a dolgozók védelméért járványügyi megelőző intézkedésként rendelte el csütörtöktől a teljes körű látogatási tilalmat a klinikai központ nagyerdei, Kenézy Gyula, illetve a berettyóújfalui Gróf Tisza István campusán.

A központ más betegellátó egységeiben a maszkviselés továbbra is kötelező – írták.

Olcsó, környezetbarát akkumulátort fejlesztettek a Debreceni Egyetemen

Újratölthető, környezetbarát cink-levegő akkumulátor prototípusát fejlesztették ki a Debreceni Egyetem kutatói – írja az MTI az intézmény csütörtöki közleménye alapján. Az új típusú energiatároló a lítium-alapú akkumulátorok egyik legígéretesebb alternatívája, mivel nagy teljesítményű és biológiailag lebomló anyagokat használ adalékanyagként és membránként.

A mai lítium-akkumulátorok fejlődését behatárolja, hogy kapacitásuk korlátozott és az újrahasznosításuk körülményes, ami a hosszú távú gazdasági és környezetvédelmi célokat korlátozza. Éppen ezért számos kutatás zajlik a lítium-alapú rendszerek ezen nehézségeinek megoldására, illetve a lítium más fémekkel történő kiváltására. Ilyen a Debreceni Egyetem új fejlesztése is.

Fahroni / Getty Images

Nem lehet égigérő paprikát termeszteni az űrben

Törpe méretű paprikát viszont lehetne. És ugyan ki nemesíthetné ki, ha nem mi, magyarok? A Debreceni Egyetemen jártunk, ahol a magyar kormány által meghirdetett űrprogram keretében a tudósok azt szeretnék elérni, hogy a paprikának ne csak a termését fogyaszthassa a leendő űrhajós, hanem a levelét is.

The post Nem lehet égigérő paprikát termeszteni az űrben first appeared on 24.hu.

Az eurázsiai hód tájátalakító tevékenységének hatásai Magyarországon

A Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszéke szeretettel meghívja Önöket a szeminárium sorozatának következő előadására, amelyre október 19-edikén, 12 órakor kerül sor.

Helyszín az Debreceni Egyetem Élettudományi Épület, 2. szakasz, földszint, Udvardy terem (F201).

Az előadás online is követhető és visszanézhető lesz az alábbi linken:

Magyar kutatók eredménye mentheti meg kisbabák ezreinek életét

A Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem munkatársainak a világon először sikerült olyan paramétereket beazonosítaniuk, melyek segítségével csaknem 100 százalékos pontosággal megállapítható már az első trimeszter során, kinél alakul ki terhességi cukorbetegség – írja az MTI a budapesti intézmény közleménye alapján.

A tanulmány szerint a terhességi cukorbetegség a várandósok több mint 10 százalékát érinti Magyarországon, és bár ez az egyik leggyakoribb kórkép a várandósság alatt, a korai előrejelzésére eddig nem létezett hatékony módszer. A kutatás során a Debreceni Egyetem 2500 terhes nő adatait, vér- és vizeletmintáit tartalmazó biobankjából származó mintákon végeztek méréseket.

A vizsgált markerek közül végül öt bizonyult alkalmasnak arra, hogy a terhesség kezdetén alig érzékelhető különbségeket megbízhatóan jelezze. Az öt laborparaméter az előző 2-3 hét vércukorszintjének átlagát mutató fruktózamin, egy gyulladásos folyamatokban résztvevő fehérje, a suPAR, melynek szintje az 1-es és 2-es típusú cukorbetegeknél magas, és három szteroid hormon, a kortizol, a kortizon és a 11-deoxikortikoszteron.

Az EU bírósága visszautasította a Debreceni Egyetem kérését, továbbra sem kapnak Erasmus-pénzeket

A Debreceni Egyetem azzal a kérdéssel fordult az Európai Unió Bíróságához (EUB), hogy azonnali hatállyal rendelje el az uniós határozat felfüggesztését. A Népszava értesülése szerint a a bírói testület már döntött, és elutasította a Debreceni Egyetem keresetét.

Májusban a Debreceni Egyetem öt másik alapítványi formában működő egyetemmel közösen beperelte az Európai Bizottságot (EB), amiért ideiglenesen kizárta a hasonló felsőoktatási intézményeket az EU-s csereprogramokból.

A Debreceni Egyetem külön kérte a tiltó brüsszeli rendelkezés azonnali felfüggesztését, amit az EUB elutasított.