Best WordPress Hosting
 

Elkezdik a Ruandába internálni tervezett menedékkérők őrizetbe vételét Nagy-Britanniában

A brit belügyminisztérium hétfőn elkezdi azoknak a menedékkérőknek az őrizetbe vételét, akiket Ruandába szándékoznak kitelepíteni – írja a The Guardian. A művelet a lap szerint a vártnál hetekkel korábban kezdődik el.

A hatóságok a tervek szerint a bevándorlási hivataloknál rutinszerűen megjelenő menedékkérőket tervezik őrizetbe venni, és egy kéthetes szúrópróbaszerű bevetés során országszerte őrizetbe vesznek majd embereket.

Ügyvédek és emberi jogi aktivisták szerint ezek az őrizetbe vételek az elhúzódó jogi csatározások mellett társadalmi tiltakozást és akár a rendőrséggel való összecsapásokat is eredményezhetik.

Keskeny híd az élethez – magyar zsidó nők naplói a kényszermunkatáborban

1944 tavaszán Európa utolsó megmaradt zsidó közösségét üldözték el otthonaiból. A gettósított és deportált vidéki zsidóság megérkezése Auschwitz-Birkenauba a „végső megoldás” magyarországi végrehajtásának fő történeteként ismert. A tábor akkor működött a legnagyobb halálozási rátával – és állt legközelebb a modern, ipari népirtás koncepciójának megvalósításához –, amikor a magyar transzportok begördültek a fogadásukra épített rámpákra. Mindez meghatározza a magyar holokauszt egynemű képzetét. A zsidóellenes törvények és rendeletek, a gettósítás és deportálás története többnyire Auschwitzcal ér véget, és kevés szó esik arról, hogy mi történt a szelekciót túlélt, nagyjából 110 ezer magyar zsidóval, akiket néhány hét után elszállítottak és hosszú hónapokig kényszermunkásként dolgoztattak.

Lili Jacob / Fortepan Az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor 1944-ben.

Buchenwald sömmerdai altábora és a sömmerdai naplók szinte teljesen ismeretlenek a holokausztkutatásban. Számos olyan történet, amelyet a holokauszt részeként tartunk számon, valójában nem tárgya a tudományos elemzéseknek, mivel nem illeszkedik könnyen a „zsidókérdés végső megoldásáról” alkotott felfogásba. Azok a kényszermunkatáborok, ahol a naplóírás lehetővé vált, legfőképpen nem a megsemmisítést és az erőszak mélységeit, hanem a mindennapok kiszolgáltatottságát és monotonitását mutatják meg, ezért sokáig nem kerültek fel a kutatások horizontjára. Ezáltal a munkatáborokban írt naplókra sem terelődött figyelem. A kényszermunkatáborok történetét azért is kerülte a kutatói érdeklődés, mert érvként szolgált a megsemmisítő táborok és a gázkamrák létét tagadók számára. Auschwitzcal meg lehetett cáfolni a holokauszt-relativizálók állításait, a kényszermunkatáborokkal viszont nem.

A dán modellel fékezné meg a migrációt és a szélsőjobbot a Nyugat

A Bajorországban kormányzó keresztényszocialista CSU-nál volt vendégségben a szociáldemokrata dán integrációs miniszter Kaare Dybvad Bek január 7-én, és ebből az alkalomból üzent a hárompárti szövetségi kormánynak: vezessen be egy szigorúbb migrációs és menekültügyi politikát.

Mint kifejtette, a dán menekültpolitika sarokköve, hogy az elutasított menedékkérőket következetesen küldjék vissza, mert csak így lehet ellenőrzés alatt tartani a migrációt. Dániában ma már csak 400 olyan ember tartózkodik, akik a hazaszállításukra várnak.

Németországban tavaly – 2022-höz képest – 27 százalékkal több, összesen 16 ezer embert sikerült deportálni, de ennek több mint kétszerese az a létszám, akiket megpróbáltak kitoloncolni. Aktuálisan összesen 242 642 embernek kéne elhagynia az országot, közülük 193 972-en haladékot kaptak – például azért, mert a származási országuk nem biztonságos, vagy betegek, esetleg hiányoznak az úti okmányaik. Tavaly 300 ezernél is több menedékjogi kérelmet adtak be Németországban.

Több százezres tüntetések Németországban – betilthatják a második legerősebb pártot?

Pénteken, szombaton és vasárnap több százezren – a szervezők szerint 1,4 millióan – vonultak az utcákra Németország mintegy száz településén tiltakozásul a szélsőjobb, illetve az Alternatíva Németországért (AfD) párt előretörése, illetve a körülöttük kialakult botrány miatt. Már a második hete tiltakoznak a németek, és a következő napokban is terveznek újabb utcai megmozdulásokat.

A demonstrációkra azután került sor, hogy a Correctiv oknyomozó portál január 10-én beszámolt a szélsőjobboldali, neonáci erők múlt novemberi, titkos potsdami találkozójáról, ahol a migrációs politikáról, ezen belül külföldi származásúak – több millió ember – deportálásáról vitáztak.

Az AfD több magas rangú politikusa, így

Videón, ahogy az esküvőjén letartóztatják a vőlegényt

Ausztriában szombaton a 40 éves Gundula B. és a 27 éves, kurd származású Hamza U. a vösendorfi kastélyban éppen mondta volna ki a boldogító igent, mikor megérkeztek a rendőrök és letartóztatták a férfit.

Négy nappal később kitoloncolták Törökországba.

Mint kiderült, a 2022 óta Ausztriában férfi az esküvő előtt tíz nappal kapta kézhez a menedékkérelme elutasítását. Ha ki tudja még mondani az esküvőn az igent a nagybátyján keresztül megismert nőnek, akkor azonnal tartózkodási engedélyt kapott volna.

Újabb lépés a brit kormánytól annak érdekében, hogy a világ másik felére telepíthesse ki az illegális migránsokat

Új megállapodást írt alá kedden a brit és a ruandai kormány a brit határt illegálisan átlépők ruandai áttelepítéséről. A módosított egyezményt James Cleverly brit belügyminiszter és Vincent Biruta ruandai külügyminiszter írta alá a közép-afrikai ország fővárosában.

Az MTI a londoni belügyi tárca beszámolója alapján arról ír,

a megállapodás rögzíti, hogy Ruanda a területére Nagy-Britanniából áttelepített illegális határátlépőket nem toloncolja tovább olyan országokba, ahol életük vagy szabadságjogaik veszélybe kerülhetnének.

A britek törvénybe foglalnák, hogy Ruanda biztonságos ország, csak vigyék el tőlük a migránsokat

Nagyon szeretném, ha a The Telegraph címlapján egy Ruandába induló gép lenne. Ez minden álmom, a megszállottja vagyok ennek

– az Egyesült Királyság belügyminisztere, Suella Braverman száját hagyták el e szavak 2022 októberében, amikor a brit parlament már a sokadik vitáját folytatta arról, szabad-e illegális migránsokat szisztematikusan Afrikába deportálni. Bravermant szűk két hete menesztette Rishi Sunak kormányfő, miután a miniszter véleménycikkben kritizálta a londoni rendőrséget, mondván, kivételez a palesztinpárti tüntetések szervezőivel, noha az iszlamista demonstrációkat szerinte nem is lenne szabad engedélyezni. A kormány elhatárolódott a levélben írtaktól, Bravermannek pedig mennie kellett – így már csak a kormányon kívülről láthatta, hogy ruandai álma (egyelőre biztosan) elbukott.

A brit legfelsőbb bíróság november közepén elutasította a kormány fellebbezését a Ruanda-terv ügyében, így az illegális migránsok Afrikába deportálása jogellenes marad. A bő egy éve hivatalban lévő Sunak kormánya azonban ennek ellenére sem tett le róla, hogy a gépek felszálljanak.

Lázár János mélyen hallgat Horthy kényes ügyeiben, noha Orbán feltűnően másképp értékeli a volt kormányzót

Az én meggyőződésem az, hogy az emlékezés és a főhajtás kijár Horthy Miklósnak. És kijár Horthy Istvánnak is. Kijár Horthy Miklós kormányzónak azért, mert Horthy Miklósban egy kivételes államférfit tisztelhetünk, aki igazi hős katona és igaz magyar hazafi volt. Horthy Miklós és politikus társai voltak azok, akik megmentették a széthulló Magyarországból a trianoni kis Magyarországot.

Ezt mondta Lázár János a Horthy Miklós újratemetésének 30. évfordulóján rendezett kenderesi ünnepségen, a kijelentés nem meglepő mód komoly hullámokat vert. Másfél héttel elhangzása után derült ki, hogy Lázár megállapításaitól a magyar kormány látványos távolságot tart, igaz, addigra Lázárt már fideszes körökben is kritikával illették. A történetnek számos rétege van, és több kérdést is felvet, amelyeket fel is tettünk a miniszternek – de haladjunk sorban.

Mi itt a baj? Mi az igazi kérdés Horthy Miklóssal, az államférfivel kapcsolatban?