Best WordPress Hosting
 

„Lefűrészelik azt a faágat, amin ülnek” – a német politikusok is felelősek az elharapózó erőszakos politikustámadásokért

Egy berlini könyvtárban tartott rendezvényen május 7-én rátámadtak Franziska Giffey-re, a német főváros szociáldemokrata gazdasági szenátorára, korábbi polgármesterére, aki Angela Merkel nagykoalíciójában az ország családügyi minisztere is volt egy ideig. A fején és a nyakán sérült meg, miután hátulról fejen találták egy kemény tárggyal megrakott zacskóval. Rövid kezelés idejére kórházba is került.

A kelet-németországi Drezdában pár nappal korábban rátámadtak az SPD uniós képviselőjére, egyben mostani képviselőjelöltjére, Matthias Eckére, aki éppen plakátokat ragasztott ki. Olyan brutálisan megverték, hogy több helyen is eltört az arccsontja, és még aznap éjjel meg kellett műteni.

Egy hét leforgása alatt két magas rangú politikust ért támadás fényes nappal Németországban, de összességében jóval több atrocitás történt. Az országban komoly felhördülést és aggodalmat váltott ki, hogy az utóbbi időben verbális és fizikai támadások értek német politikusokat, pártaktivistákat.

Házkutatást tartottak a német szélsőjobboldali EP-képviselőnél, akit azzal vádolnak, hogy lefizették az oroszok, miután az asszisztensét azzal vádolják, hogy Kínának kémkedett

Házkutatást tartottak a helyi hatóságok Maximilian Krah német jobboldali EP-képviselő és kémkedéssel vádolt asszisztense, Jian Guo brüsszeli irodájában – közölte kedden a német ügyészség.

Guót április 22-én vette őrizetbe a német rendőrség. Miután kiderült, hogy az asszisztense Kínának kémkedhetett, Krah azonnal elbocsátotta.

Krah, a német jobboldali AfD párt befolyásos tagja és EP-listavezetője az X-en számolt be kedden az asszisztense brüsszeli irodájában történt házkutatásról. Mint írta, ez várható volt, csak azt furcsállta, hogy ennyi ideig tartott. Hozzáfűzte: az ügyhöz sem neki, sem más alkalmazottainak nincs köze.

Oroszoktól kapott pénzek és kínai kémkedés gyanúja a német szélsőjobb két listavezetőjénél

Ezek aztán gyönyörű hazafiak, Németországot Oroszországnak és Kínának adnák el

– írta az X-en Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a német kormány legkisebb pártjának, a liberális FDP-nek a tagja, a Bundestag védelmi bizottságának elnöke, egyben az európai parlamenti választás Renew-frakciójának csúcsjelöltje az AfD körül a közelmúltban történtek kapcsán, míg Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár „nagyon aggasztónak” nevezte a híreket.

A felmérések szerint jelenleg a második legerősebb AfD (Alternatíva Németországért) EP-listavezetője, a jelenleg is képviselő Maximilian Krah azzal került a hírekbe, hogy Oroszországból pénzelhetik (ahogy a pártlista második helyezettjét, Petr Bystront is), majd a múlt héten letartóztatták az asszisztensét, aki a vád szerint Kínának kémkedett.

Botrányok sora nehezíti, hogy az egyre erősödő német szélsőjobb hatalmas sikert arasson a közelgő választásokon

Bár egy ideig remegett a léc, úgy tűnik, kiáll a parlamenti képviselője és EP-jelöltje, Petr Bystron mellett a szélsőjobboldali-populista Alternative für Deutschland (AfD). Az Alternatíva Németországért párt Bundestag-képviselőjeként 2017 óta tevékenykedő politikust (aki jelenleg a külpolitikai bizottság AfD-csoportjának a vezetője is) azzal vádolják, hogy egyike azoknak, akik Ukrajna ellen agitáltak, és ezért Oroszországtól pénzt is kaptak.

Már éppen valamelyest lecsengett volna az ügy, amikor jött az újabb bomba: a jelenlegi európai parlamenti képviselővel, listavezetővel, Maximilian Krah-val kapcsolatosan is felmerült a gyanú: ő is kaphatott rendszeresen pénzt orosz forrásból. Hétfőn a pártvezetésnek magyarázkodhatott a hírek miatt, hogy aztán kedd hajnalban – Kínának folytatott kémkedés vádjával – letartóztassák az asszisztensét.

Befolyásolás I.

Még mindig nem tiszta, hogyan tud pártcsaládot találni a Fidesz Brüsszelben

Lassan három éve ül pártcsalád nélkül a Fidesz az Európai Parlamentben. Ennyi idő alatt számukra is egyértelműen kiderülhetett, hogy nem igazán éri meg így politizálni az Európai Parlamentben. A Fidesz 2021-ben hagyta ott az Európai Néppártot, pont, mielőtt kizárták volna. A kilépés egy régóta tartó, keserű kapcsolat vége volt, de a CEU elüldözése volt a szakítás konkrét oka: egy egyetem elkergetése Budapestről olyan lépés volt, amit a centrista német jobboldal már nem tudott elviselni.

Az Európai Néppárt az Európai Parlament legnagyobb frakciója, olyan pártcsalád, ami a kontinens centrista jobboldalát fogja össze. Több szempontból is megérte ennek a pártcsaládnak a tagjának lenni. Egyrészt az erőforrások miatt. A nagy pártcsaládokban minden szakpolitikai területre külön embert delegálnak, így nem kell minden képviselőnek értenie az összes folyamatban lévő szavazást az EP-ben, hiszen mindenki megkapja a magyarázatot és a szavazási ajánlást. Emellett több humán-, pénzügyi és egyéb erőforrást is jelent egy nagyobb szervezetben dolgozni, ráadásul az EPP tagjainak jó esélye van arra, hogy az Európai Parlament vezető pozícióiba kerüljenek. Független képviselőként erre szinte semmi esély nincs.

A pártcsaládok másik fontos jelentősége a politikai háttér. A szövetséges pártok és vezetők általában védik egymást, a szoros együttműködés segíthet az adott pártok számára fontos ügyek európai képviseletében. Sokkal egyszerűbb például a német jobboldalt meggyőzni valamiről, ha az Európai Néppárt tagjai vagyunk. A Fidesz tehát jelentős infrastruktúrától és politikai befolyástól esett el azzal, hogy otthagyta az Európai Néppártot.

Nem üres lesz a demokráciánk, hanem radikális – válasz Körösényi Andrásnak

Amennyiben a politikai mainstream fenntartja politikai karanténját a radikális ideológiákat hirdető mozgalmakkal szemben, a demokrácia – Körösényi András állításával ellentétben – nem kiüresedett „nagykoalíciókból” fog állni. Ellenkezőleg: radikális–mainstream-váltógazdaság alakulhat ki, amelynek hatására a társadalmi kohézió eltűnése fenyegetheti a nyugatot. Nagy Zsolt politológus válaszcikke.

Körösényi András: Politikai karantén, avagy a demokrácia kiüresítése

A mainstream pártok karanténállító stratégiája a demokrácia súlyos korlátozását jelenti – szól Körösényi András tételmondata a Válasz Online-nak küldött pulbicisztikájában. A politikatudós állítása bőven vitatható, vitaindító szándékkal is közöljük – meg azért, mert a nyugati morális karanténok témája lapunk szerint is rendkívül fontos, elemzendő jelenség. Vélemény.

Ha abból sem profitálunk, amikor Orbán Viktornak igaza van, mi van, ha nincs igaza?

The post Ha abból sem profitálunk, amikor Orbán Viktornak igaza van, mi van, ha nincs igaza? first appeared on 24.hu.

Több százezres tüntetések Németországban – betilthatják a második legerősebb pártot?

Pénteken, szombaton és vasárnap több százezren – a szervezők szerint 1,4 millióan – vonultak az utcákra Németország mintegy száz településén tiltakozásul a szélsőjobb, illetve az Alternatíva Németországért (AfD) párt előretörése, illetve a körülöttük kialakult botrány miatt. Már a második hete tiltakoznak a németek, és a következő napokban is terveznek újabb utcai megmozdulásokat.

A demonstrációkra azután került sor, hogy a Correctiv oknyomozó portál január 10-én beszámolt a szélsőjobboldali, neonáci erők múlt novemberi, titkos potsdami találkozójáról, ahol a migrációs politikáról, ezen belül külföldi származásúak – több millió ember – deportálásáról vitáztak.

Az AfD több magas rangú politikusa, így

Németország Európai Unióból történő kiléptetésével kacérkodik az AFD

Az Alternatíva Németországért párt (AfD) mindenképpen megpróbálja megváltoztatni az Európai Bizottságot, de ha nem megy, akkor népszavazást kezdeményez a tagságról, vagyis a Dexitről – ezt nyilatkozta Alice Weidel, az AFD társelnöke a Financial Timesnak.

Az AFD politikusa szerint a briteknek igazuk volt, amikor a kilépés mellett döntötték, mert ezen már Németországnak is el kell gondolkoznia. Azt egyúttal hangsúlyozta Weidel, hogy a kilépésről szóló népszavazás akkor merülne fel, ha – kormányra kerülés esetén – nem tudnának érdemi reformokat végrehajtani az Európai Bizottságon belül.

Megírtuk mi is, hogy a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) képviselői részt vettek egy neonáci találkozón, ahol több millió migráns – köztük német állampolgárok – kitoloncolását tervezgették.

Ismét százezres tömeg tüntetett az AfD ellen Németország több városában

Ismét tízezrek vonultak a német nagyvárosok utcáira vasárnap az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali parlamenti párt és annak idegenellenes álláspontja elleni tiltakozás jeléül.

Münchenben a rendőrség legalább 80 ezer tűntetőről számolt be, míg a szervezők 250 ezerről. A vártnál jóval nagyobb tömeg miatt a rendezvényt félbe kellett szakítani. A rendőrség szerint ugyanis a nagyszámú jelenlévő miatt nem lehetett szavatolni a résztvevők biztonságát. A szervezők eredetileg 25 ezer résztvevővel számoltak.

Kölnben a szervezők szerint 70 ezren gyűltek össze a szélsőjobboldali erők és az AfD ellen meghirdetett demonstráción. Saarbrücken városában csaknem 12 ezren vonultak fel „a fasizmus, populizmus és szélsőjobb ellen”. Brémában 35-40 ezerre becsülték a tüntető tömeget.

Több millió bevándorló kitoloncolásáról ötleteltek az AfD képviselői német neonácikkal

Éles vita alakult ki csütörtökön a német szövetségi parlamentben, miután a múlt héten kiderült: a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) képviselői részt vettek egy neonáci találkozón, ahol több millió migráns – köztük német állampolgárok – kitoloncolását tervezgették.

Az országos felmérések szerint az AfD jelenleg a második helyen áll a maga több mint húsz százalékos támogatottságával. A szélsőjobboldali populista párt ezzel jelenleg előzi Olaf Scholz kancellár meglehetően népszerűtlen balközép kormánykoalíciójának pártjait is.

A Correctiv című német lap a múlt héten számolt be a találkozóról, amelyen a neonáci Identitárius Mozgalom és a szélsőjobboldali AfD képviselői vettek részt. A találkozón az Identitárius Mozgalom egyik prominense, az osztrák állampolgár Martin Sellner ismertette a kitoloncolásokra vonatkozó elképzelést. Az ötletnek nevet is adtak:

Recesszió, traktoros blokád, jönnek fel a rendszerellenesek: válságban van Németország?

Három éve csökkennek a reálbérek, tavaly recesszió is volt, Olaf Scholz minden idők legnépszerűtlenebb kancellárja. A gazdatüntetések nemcsak a dízel áráról, hanem a kormány elkergetéséről is szólnak. A két legnagyobb rendszerellenes párt, amely felmondaná a zöld energiáról és Ukrajna támogatásáról szóló nemzeti konszenzust, együtt már 30 százalék feletti népszerűségnek örvendhet. Ezek bizony válságra utaló jelek. Csakhogy: 2004-ben a mutatók ennél is rosszabbak voltak, és akkor óriási felemelkedés követte a nehezebb éveket. Mi és miért történik a németeknél? Mutatjuk.

Tüntető gazdák, sztrájkoló mozdonyvezetők: a német szélsőségesek komoly lehetőséget látnak, a lakosság hatalmas dugókat

Nem lesz egyszerű éve az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette német kormánynak, ez már január elején jól látható. A gazdák egyhetes tiltakozásba kezdtek hétfőn, a mozdonyvezetők pedig újabb, 3–4 napos sztrájkot indítanak. Mindez leginkább a szélsőjobboldali AfD-nek jöhet kapóra, noha a kereszténydemokrata CDU és főleg testvérpártja, a bajor CSU, valamint a hétfőn a megalakulását bejelentő új, szélsőbalos tömörülés is gyarapodni akarna a felfordulásból.

Mindeközben a három szövetségi koalíciós párt – a szociáldemokrata SPD, a Zöldek és a liberális FDP – támogatottsága történelmi mélységben van. Már tavaly is a kormány idő előtti bukását jósolta több szakértő, de az idén ráadásul olyan év elé néznek, amikor a júniusi európai parlamenti választás mellett szeptemberben három keleti tartományban is új törvényhozást szavaznak meg, ami áttörést hozhat a szélsőjobboldal számára.

Gazdák, mozdonyvezetők

Megszülethet a Fidesz szélsőbalos „testvérpártja”, és ez jó hír lehet a német demokráciának

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a szélsőbalos Die Linke korábbi frakcióvezetője, a továbbra is nagy befolyással bíró Sahra Wagenknecht komolyan gondolja, hogy kilép a pártból, és újat alapít. Ennek, illetve a párt válságának egyik új jele, hogy az őt támogató Amira Mohamed Ali, a párt Bundestag-frakciójának társvezetője augusztus 7-én lemondott, ennek okaként pedig Wagenknecht és a párt kapcsolatát hozta fel.

Pár nappal később a Linke másik frakcióvezetője, a jelenlegi pártvezetés oldalán álló Dietmar Bartsch is lemondott posztjáról, amit nyolc éve töltött be, és a szeptemberi tisztújításon sem kíván újraindulni. A mérsékelt Bartsch távozása komolyan érinti a pártot, mert egy országszerte ismert arcot veszít el, ő volt a 2021-es választás egyik csúcsjelöltje, ráadásul keletnémet származású, amilyenből kevés maradt a vezetésben, dacára annak, hogy a volt szocialista állam tartományai adják a párt bázisát.

A 65 éves politikus azt mondta, az övének nincs köze Mohamed Ali lemondásához és a Wagenknecht körüli viszályhoz, döntését már korábban meghozta, ám az időzítés mindenesetre minimum gyanús. A helyzet már annyira elmérgesedett a Linkénél, hogy a párt egykori elnöke, a Wagenknechtet támogató Klaus Ernst néhány párttársát

Orbán Viktor nem biztos semmiben, és mégis

Orbán Viktor a Bild című német lapnak adott interjút. A legolvasottabb német lap abból először annyit közölt, hogy mi a magyar miniszterelnök véleménye az orosz-ukrán háborúról, Putyin orosz elnökről. A kormányfő honlapján közzétett teljes szövegből ugyanakkor már az is kiderül, mit szól hozzá, ha lediktátorozzák, miként látja Európa, illetve a migráció helyzetét.

A miniszterelnök most is felsorolja már nagyon jól ismert érveit, az érdekesebb, amikor általánosságban úgy fogalmaz,

a németek szeretik a migrációt,

Először nyert járási választást a szélsőjobboldali AfD jelöltje Németországban

A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) politikusa nyerte vasárnap a sonnebergi járási időközi választást, írja a Reuters. A párt tízéves fennállása alatt eddig sosem tudott választást nyerni.

Az 56 ezer fős városban a választás második fordulójában az AfD jelöltje, Robert Sesselmann 52,8 százalékkal tudott győzni.

A város Türingiában található, ahol hagyományosan is jó eredményeket ér el a szélsőjobb, egyes felmérések szerint jövőre akár három tartományban is győzhet az AfD.