Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: szélsőjobb

A dán modellel fékezné meg a migrációt és a szélsőjobbot a Nyugat

Közzétette szerző

A Bajorországban kormányzó keresztényszocialista CSU-nál volt vendégségben a szociáldemokrata dán integrációs miniszter Kaare Dybvad Bek január 7-én, és ebből az alkalomból üzent a hárompárti szövetségi kormánynak: vezessen be egy szigorúbb migrációs és menekültügyi politikát.

Mint kifejtette, a dán menekültpolitika sarokköve, hogy az elutasított menedékkérőket következetesen küldjék vissza, mert csak így lehet ellenőrzés alatt tartani a migrációt. Dániában ma már csak 400 olyan ember tartózkodik, akik a hazaszállításukra várnak.

Németországban tavaly – 2022-höz képest – 27 százalékkal több, összesen 16 ezer embert sikerült deportálni, de ennek több mint kétszerese az a létszám, akiket megpróbáltak kitoloncolni. Aktuálisan összesen 242 642 embernek kéne elhagynia az országot, közülük 193 972-en haladékot kaptak – például azért, mert a származási országuk nem biztonságos, vagy betegek, esetleg hiányoznak az úti okmányaik. Tavaly 300 ezernél is több menedékjogi kérelmet adtak be Németországban.

PostPin It!

Máris átverték potenciális szövetségesei a kormányalakításra készülő holland szélsőjobboldalt

Közzétette szerző

Első pillantásra, és főleg messziről rátekintve a holland politikára, úgy tűnik, hogy a radikális jobboldali (ízlés szerint: szélsőjobboldali), bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) és vezére, Geert Wilders, rendkívül kedvező helyzetben van. A párt ugyanis nemcsak megnyerte a 2023 novemberi választásokat, hanem a Politico által összegzett közvélemény-kutatások tanúsága szerint azóta tovább fokozta a népszerűségét is.

Az ősz végi voksoláson még csak a szavazatok 23,5 százalékával lett relatív győztes az iszlámellenessége miatt világszerte is ismert politikus pártja, de azóta 29 százalékra tornázta fel magát a PVV a népszerűségi listákon. Vagyis érvényesül a közismert jelenség, a választók „győzteshez húzása” – a sikert elérő párt minden más tényezőtől függetlenül is vonzza magához a bizonytalan vagy más pártokból kiábrándult szavazókat. Persze ez a hatás csak a választások utáni hónapokban szokott érvényesülni, hiszen a kormányra kerülő politikai erők rendszerint az első euforikus hónapok után veszítenek a támogatottságukból, amikor például népszerűtlen intézkedésekre kényszerülnek.

Hollandiában azonban speciális a helyzet: a választások relatív győztese, Wilders és pártja még idén januárban is szinte ugyanolyan távol van a kormányalakítástól, mint a tavaly novemberi választási sikere után.Miközben a Szabadságpárt erősödött a szavazás után, a választáson utána következő három másik legerősebb párt stagnál vagy veszít a szavazótáborából. A legnagyobb vesztesek egyike mégis a Hollandiát 2010 óta irányító eddigi legnagyobb kormányerő, a konzervatív-liberális Néppárt, a VVD. Ők novemberben a harmadik helyen végeztek 15,2 százalékkal, de az ország életét tizenhárom éve meghatározó párt 2024 elején már csak 11 százalékra számíthat. A pártot fél éve már nem Mark Rutte vezeti, hanem a török-kurd származású, gyerekként egykor Törökországból vízi úton Görögországba menekülő Dilan Yesilgöz-Zegerius.

PostPin It!

Budapestre jön Geert Wilders, Hollandia leendő, szélsőjobboldali kormányfője

Közzétette szerző

Áprilisban Magyarországra látogat és részt vesz az idei CPAC Hungaryn a leendő holland miniszterelnök, Geert Wilders. Minderről a holland politikus adott hírt az X-en, amit a Magyar Nemzet írt meg.

Thank you for the invitation to speak at CPAC Hungary in April @MiklosSzantho @alapjogokert. Proud to be there and speak! pic.twitter.com/eekn51qzyP

— Geert Wilders (@geertwilderspvv) January 25, 2024

PostPin It!

Több százezres tüntetések Németországban – betilthatják a második legerősebb pártot?

Közzétette szerző

Pénteken, szombaton és vasárnap több százezren – a szervezők szerint 1,4 millióan – vonultak az utcákra Németország mintegy száz településén tiltakozásul a szélsőjobb, illetve az Alternatíva Németországért (AfD) párt előretörése, illetve a körülöttük kialakult botrány miatt. Már a második hete tiltakoznak a németek, és a következő napokban is terveznek újabb utcai megmozdulásokat.

A demonstrációkra azután került sor, hogy a Correctiv oknyomozó portál január 10-én beszámolt a szélsőjobboldali, neonáci erők múlt novemberi, titkos potsdami találkozójáról, ahol a migrációs politikáról, ezen belül külföldi származásúak – több millió ember – deportálásáról vitáztak.

Az AfD több magas rangú politikusa, így

PostPin It!

Tüntető gazdák, sztrájkoló mozdonyvezetők: a német szélsőségesek komoly lehetőséget látnak, a lakosság hatalmas dugókat

Közzétette szerző

Nem lesz egyszerű éve az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette német kormánynak, ez már január elején jól látható. A gazdák egyhetes tiltakozásba kezdtek hétfőn, a mozdonyvezetők pedig újabb, 3–4 napos sztrájkot indítanak. Mindez leginkább a szélsőjobboldali AfD-nek jöhet kapóra, noha a kereszténydemokrata CDU és főleg testvérpártja, a bajor CSU, valamint a hétfőn a megalakulását bejelentő új, szélsőbalos tömörülés is gyarapodni akarna a felfordulásból.

Mindeközben a három szövetségi koalíciós párt – a szociáldemokrata SPD, a Zöldek és a liberális FDP – támogatottsága történelmi mélységben van. Már tavaly is a kormány idő előtti bukását jósolta több szakértő, de az idén ráadásul olyan év elé néznek, amikor a júniusi európai parlamenti választás mellett szeptemberben három keleti tartományban is új törvényhozást szavaznak meg, ami áttörést hozhat a szélsőjobboldal számára.

Gazdák, mozdonyvezetők

PostPin It!

Politikai kérdés-e Karsai Dániel halálos betegsége és az eutanázia?

Közzétette szerző

A Háromharmad következő közönség előtti felvételét, amelyre még kaphatók jegyek, Budapesten tartjuk december 6-án. Bővebb információk a rendezvény oldalán.

The post Politikai kérdés-e Karsai Dániel halálos betegsége és az eutanázia? first appeared on 24.hu.

PostPin It!

Antiszemita embermentők és németellenesek: magyar fajvédők a II. világháborúban

Közzétette szerző

Magyarország a két világháború között egy birodalmi expanzió farvizén, a hitleri Németországgal szövetségben remélte Trianon revízióját. Bár ez néhány évre részlegesen sikerült, a világháborús pusztulás és a holokauszt tragédiája után a területi nyereség is semmivé lett.

A német orientáció kritikusai között jobboldali radikálisok is voltak. A németellenes magyar fajvédők egyszerre voltak hangos antiszemiták és a nyilasok ellenfelei. Vajon csak az volt a bajuk, hogy a magyarok nem árják? Hogy lehet, hogy még azok is fajelméleti alapon álltak és birodalmi illúziókat kergettek, akik készek voltak fegyveresen is szembeszállni Hitlerrel?

Jobboldali radikalizmusról és annak önellentmondásairól, a szuverenista célok és a külpolitikai orientáció összeütközéséről Bartha Ákos történésszel beszélgetünk a G7 Podcast történelmi témájú adásában.

PostPin It!

Emberáradat a magyar-szlovák határon – ideát félnek a migránsok a rendőrtől, odaát keresik

Közzétette szerző

Politikai következményei lehetnek Szlovákiában annak a migrációs hullámnak, amely az elmúlt hónapokban érte el az ország déli határát Magyarország felől. A határmenti településeken egyre nehezebb kezelni a helyzetet.

A parassapusztai határátkelő túloldalán fekvő, többségében magyarok lakta városban, Ipolyságon az elmúlt hónapokban annyi menekült fordult meg, hogy a szlovák rendőrség nemrég regisztrációs pontot állított fel. Zachar Pál polgármester szerint azonban a rendőrség a legutóbbi időkig „alulkezelte” a helyzetet.

„Most a Maslow-piramis legalján lévő problémákat kell megoldani ezen a vidéken” – szemléltette a gondok súlyát a 24.hu kérdésére. Szerinte ugyan a valós biztonsági kockázat, illetve az emberek biztonságérzete két különböző mutató – és az esetek többségében még csak nem is találkoznak –, mégis mindkettővel foglalkozni kell. A város és a környező települések lakói Zachar Pál szerint kezdik elveszíteni a bizalmukat, ami a szélsőjobboldali erők megerősödéséhez vezethet. Ezt pedig a polgármester súlyos politikai hibának tartja.

PostPin It!

Vajon tud-e cifrábbat mondani Giorgia Meloni Orbán Viktornál?

Közzétette szerző

Lassan egy éve, hogy Olaszországban választást nyert a Fratelli d’Italia (Olaszország Fivérei – FdI) és Giorgia Meloni, aki szeptember 14-én Magyarországra érkezik, a Budapesti Demográfiai Csúcson vesz részt. A téma igencsak húsbavágó a miniszterelnök számára: az elmúlt tíz évben 1,5 millióval csökkent a jelenleg 58,9 milliós országa lakossága, ami több, mint a második legnagyobb olasz város, Milánó népessége.

Olaszország termékenységi rátája az egyik legalacsonyabb Európában

(az uniós átlag 2020-ban 1,5 volt, az olasz adat 1,24 – a magyar 1,59), 12 halálesetre csak hét születés jut, egyre jobban öregedik el a társadalom, az ország 107 megyéjéből 39-ben több a nyugdíjas, mint a munkavállaló.

PostPin It!

Martin Schulz: Orbán Viktort lehetetlen bevonni az uniós politikába

Közzétette szerző

Martin Schulz, az Európai Parlament volt elnöke úgy véli, hogy tévúton jár az Európai Néppárt első embere, Manfred Weber, amikor a szélsőjobb segítségével igyekszik megőrizni a mérsékelt jobboldal vezető szerepét Strasbourgban, mert ebből csak az lesz, hogy a Bizottság következő elnöke az Orbánoktól és Kaczynskiktől függ majd – olvasható a Hvg.hu-n, amely a Frankfurter Rundschau interjúját szemlézte.

Schulz, aki jelenleg a német szociáldemokratákhoz közel álló Friedrich Ebert-alapítvány igazgatója szerint

lehetetlen ugyanis a magyar kormányfőt, a lengyel miniszterelnök-helyettest és a hasonszőrűeket újra bevonni az uniós politikába.

PostPin It!

A bolgárok is jobban figyelnek a tanári fizetésekre Orbánéknál, a kormányra mégis nehéz idők várnak

Közzétette szerző

Június hatodikán, szerdán, a 240 tagú bolgár parlament 132 szavazattal megválasztotta miniszterelnöknek Nikolaj Denkovot, a nemzetközileg ismert fizikokémikust. A „civilben” akadémikus Denkov a „nyugatos” pártszövetség tagja, amely a Folytatjuk a változást (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB) nevű mozgalmakból áll. A honatyák megszavazták azt is, hogy koalíciós kormány alakuljon a GERB párttal együtt, majd egy harmadik voksolási körben jóváhagyták a minisztereket is.

Paradox helyzet, hogy az idei, április másodikán tartott választásokon a PP-DB-szövetség csak a második lett, mégis ők adják a kormányfőt. Ennek oka az, hogy a voksoláson ugyan első helyen végzett a jobbközép, magát konzervatívnak minősítő GERB, de nem szerzett abszolút többséget, ráadásul képtelen volt koalíciós társakat találni maga mellé, hogy a relatív többségét abszolúttá bővítse.

Ezért a GERB – amelyet a „bolgár Orbán”, azaz a Bulgáriában a 2010-es években szinte folyamatosan kormányzó Bojko Boriszov irányít –, visszaadta a kormányalakításra kapott megbízást, és nagykoalíciós megállapodást kötött a PP-DB-vel.

PostPin It!